Civil szervezetek kötelezettségei október 15-ig

Ha a veszélyhelyzet ideje alatt 2021. június 1-ig a jogi személy ügyvezetése a veszélyhelyzetben alkalmazandó jogszabályi rendezések alkalmazásával a döntéshozó szerv hatáskörébe tartozó ügyben határozott, e döntést legkésőbb 2021. október 15. napjára összehívandó rendkívüli döntéshozó szervi ülés napirendjére kell tűzni. 
Ha a jogi személy vezetői tisztségviselőnek megbízatása 2020. november 4. és 2021. június 1. között szűnt meg akkor legkésőbb 2021. október 15-ig kell a tisztújításról gondoskodni. Amennyiben korábban nem került sor tisztújításra, a tisztségviselő megbízatása október 15-ig marad fenn.

Az ülésekre vonatkozó szabályok

A veszélyhelyzet során a személy- és vagyonegyesítő szervezetek működésére vonatkozó eltérő rendelkezések újbóli bevezetéséről szóló többször módosított 502/2020. (XI. 16.) Korm. rendelet jelenleg hatályos rendelkezései szerint a testületi ülésekre az alábbi szabályok vonatkoznak.

A jogi személy döntéshozó szervének ülése megtartható a tagok személyes részvétele mellett.
Egyesület közgyűlése, alapítvány kuratóriuma
a) ülése a tag elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével történő részvételével is megtartható, vagy
b) határozathozatalára - ha a jogi személyre vonatkozó törvényi előírás az ülés tartása nélküli döntéshozatalt nem zárja ki - az ügyvezetés kezdeményezésére ülés tartása nélkül is sor kerülhet, akkor is, ha a jogi személy létesítő okirata e lehetőségekről és annak feltételeiről nem rendelkezik. 
Ez különösen arra a helyzetre vonatkozik, ha a döntéshozó szerv ülése az érintett létszám miatt az ülés tervezett megtartása idején hatályos járványügyi korlátozások miatt előreláthatóan nem tartható meg a tagok teljes létszámban való személyes megjelenése mellett, vagy az egészségügyi kockázat ülés tartása nélkül csökkenthető. 
Ha jogszabály a jogi személy döntéshozó szerve ülésének nyilvánosságát írja elő, (közhasznú szervezetek esetében) a döntéshozó szerv ülésének nyilvánosnak kell lennie.

Ha a jogi személy létesítő okirata az elektronikus hírközlő eszközök használatának, illetve az ülés tartása nélküli döntéshozatalnak a szabályairól nem rendelkezik, ezeknek a szabályoknak a megállapítására és a tagokkal való közlésére a jogi személy ügyvezetése jogosult a következő rendelkezések betartása mellett:

• részletes tájékoztatást kell adni a napirendi pontokról, 
• határozat tervezetét a taggal közölni kell,
• elektronikus hírközlő eszköz útján való jelenlétre vonatkozóan
• meg kell határozni az igénybe vehető, a tagok azonosítását, és a tagok közötti kölcsönös és korlátozásmentes kommunikációt biztosító elektronikus hírközlő eszközöket és informatikai alkalmazásokat, és
• ha a jogi személy ügyvezetése a tagokat (képviselőiket) személyesen nem ismeri, meg kell 
        határozni a személyazonosság igazolásának módját,
• ülés tartása nélküli döntéshozatal esetén
• a szavazat megküldésére legalább 8 napot kell biztosítani,
• a Ptk. 3:20. § (2)-(4) bekezdését alkalmazni kell, (a határozathozatal akkor eredményes, ha legalább annyi szavazatot küldenek, amennyi testületi ülés ülésesetén a határozatképességhez szükséges lenne; ha bármelyik tag, vagy az alapító ülés tartását kívánja, akkor össze kell hívni; a szavazás lejártát követő 3 napon belül az ügyvezetésnek megkell állapítani a szavazás eredményét és közölni a tagokkal;)
• a tag szavazata akkor érvényes, ha abból egyértelműen megállapítható a tag személye (név, lakóhely vagy székhely, szervezet esetén képviselőjének neve), a szavazásra bocsátott határozattervezet megjelölése - több határozati javaslat esetén a határozattervezetek sorszáma - és az arra adott szavazat, és
• a tag a szavazatát e-mailben is megküldheti. (az írásbeli jognyilatkozatot minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy elektronikus bélyegzővel, ennek hiányában azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés-szolgáltatással való hitelesítéssel kell aláírni.

Az ülést erre kijelölt/felkért vezető tisztségviselő vezeti le és készíti el a jegyzőkönyvet és írj alá.
A jegyzőkönyvben rögzíteni kell az ülés megtartásának körülményeit is. Ha az ülésen valamennyi tag elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével vesz részt, jelenléti ívet nem kell készíteni, azonban a jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az ülésen elektronikus hírközlő eszköz útján részt vevő tagok adatait. 

Október 15-én lejáró határidők

Ha a veszélyhelyzet ideje alatt 2021. június 1-ig a jogi személy ügyvezetése a veszélyhelyzetben alkalmazandó jogszabályi rendezések alkalmazásával a döntéshozó szerv hatáskörébe tartozó ügyben határozott, e döntést legkésőbb 2021. október 15. napjára összehívandó rendkívüli döntéshozó szervi ülés napirendjére kell tűzni. 

Ha ez a rendkívüli ülés a korábbi döntést megváltoztatja, vagy hatályon kívül helyezi, az nem érinti az azt megelőzően keletkezett jogokat és kötelezettségeket. A jogi személy ügyvezetése a döntéshozó szerv hatáskörébe tartozó ügyben meghozott korábbi döntéséért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel a jogi személlyel szemben. (Ptk. 3:24. §.) 

Jogi személy vezetői tisztségviselőnek megbízatása 2020. november 4. és 2021. június 1. között szűnt meg akkor legkésőbb 2021. október 15-ig kell a tisztújításról gondoskodni. Amennyiben korábban nem került sor tisztújításra, a tisztségviselő megbízatása október 15-ig marad fenn.

Az ülések megtartására vonatkozó biztonsági szabályokat a 484/2020. (XI.10.) Kormányrendelet tartalmazza. 
Zárt térben csak a védettségi igazolvánnyal rendelkező személyek ülésezhetnek. 

A zárt térben tartott eseményekre vonatkozóan jelenleg nincs létszám korlátozás.  Szabad téren:

• 500 főig korlátozás nélkül megtartható a gyűlés, tehát nem kell senkinek védettségi igazolvánnyal rendelkeznie. 
• 500 fő feletti létszám esetén ellenben mindenkinek rendelkeznie kell védettségi igazolvánnyal.