Civil szervezet adományozása menekültek részére

Tegyük fel, hogy a civil szervezet közhasznú besorolással nem rendelkezik.
A civil szervezet szintén alanya a társasági adónak, függetlenül attól, hogy az adott adóévben vállalkozási tevékenységet végzett-e vagy sem.

A civil szervezetek gazdálkodásának általános szabályait az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Civil tv.) V. fejezete tartalmazza. 
A civil szervezet a létesítő okiratában meghatározott cél megvalósítása érdekében vagyonával önállóan gazdálkodik, elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenység végzése céljából nem alapítható, de céljainak megvalósítása érdekében – azt nem veszélyeztetve – kiegészítő vállalkozási tevékenységet is folytathat [Civil tv. 17.§ (3) bekezdés].
A Civil tv. 2.§ 11. pontban foglalt meghatározása szerint gazdasági-vállalkozási tevékenység: a jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló vagy azt eredményező, üzletszerűen végzett gazdasági tevékenység, kivéve - 
a) az adomány (ajándék) elfogadását, 
b) a létesítő okiratban meghatározott cél szerinti tevékenységet (ideértve a közhasznú tevékenységet) 
c) a pénzeszközök betétbe, értékpapírba, társasági részesedésbe történő elhelyezését, 
d) az ingatlan megszerzését, használatának átengedését és átruházását.
Az előzőekben felsorolt a)-d) pontok a Tao tv. alkalmazásában sem minősülnek vállalkozási tevékenységnek.
A civil szervezeteknek a vállalkozási tevékenység adózás előtti eredményét a Tao. tv. és a Civil tv. rendelkezéseit is figyelembe véve kell meghatározni [Tao. tv. 9. § bekezdés, Civil tv. 2. § 11. pont, 20. §]. 
A civil szervezet a számviteli nyilvántartásait úgy vezeti, hogy azok alapján az alapcél szerinti tevékenységének és gazdasági-vállalkozási tevékenységének bevételei, költségei, ráfordításai és eredménye egymástól elkülönítve megállapíthatók legyenek.

A fentiek alapján elmondható, hogy azt, hogy mi minősül gazdasági-vállalkozási tevékenységnek a civil szervezet alapszabálya, alapító okirata, és a szervezet által kötött szerződések, dokumentumok, illetve az eset összes körülményeinek figyelembevételével lehet meghatározni.

Amennyiben egy adott tevékenység a civil szervezet alapszabályában, alapító okiratában nincs ekként nevesítve, úgy nem tekinthető alapcél szerinti tevékenységnek, függetlenül attól, hogy az abból származó bevételt a civil szervezet az alapcéljai megvalósítására fordítja-e.
Mindazon tevékenységek, amelyeket a civil szervezet az alapszabályában, alapító okiratában cél szerinti tevékenységként határozott meg, és amelyet a civil szervezetet bejegyző bíróság tartalmilag a jogszabályi követelményeknek megfelelőnek talált és ezáltal jóváhagyott, az adózási szempontból sem vitatható, vagyis az e tevékenységekből származó bevétel – mint cél szerinti tevékenységből realizált bevétel – nem képezi a társasági-alap részét.

A civil szervezet a létesítő okiratban meghatározott cél szerinti tevékenységet ellenérték fejében is végezhet, abból rendszeres jövedelme is keletkezhet. Az alapcél szerinti tevékenységként történő minősítésnek nem feltétele tehát, hogy az ennek keretében nyújtott szolgáltatást ingyenesen adják. 
A közhasznú szervezetnek nem minősülő civil szervezetnek az adóévben nem kell társasági adót fizetnie, ha a civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és a közhasznúság kérdéseiről szóló 350/2011. Korm. rendelet előírása szerint és a Tao tv. 9. § (1a)-(1b) bekezdésében, továbbá a 6. számú mellékletben foglaltakat figyelembe véve nyilvántartott – vállalkozási tevékenységből származó, az ingatlan-hasznosítás bevételével [Tao tv.9.§ (3) bekezdés c) pont] növelt bevétele legfeljebb 10 millió forint, de nem haladja meg az adóévben elért összes bevételének 10 százalékát [Tao tv. 20.§ (1) bekezdés a) pontja].Amennyiben a közhasznú besorolással nem rendelkező szervezet az adóévi adómentes értékhatárt túllépi, akkor a vállalkozási tevékenység teljes adóalapja után adófizetési kötelezettség terheli.