Bejelentkezés

Ez a tartalom 269 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.

A cégkapu újabb kihívásai

Ma már természetesnek és rutinszerűnek tűnik a két éve még felfokozott várakozást és számos problémát jelentő Cégkapu használata. A rendszer használata továbbra is nélkülözhetetlen a vállalkozások életében, mivel adóügyeik elektronikus intézésére, a NAV-val való elektronikus kapcsolattartásra, a bevallások beküldésére, hivatalos dokumentumok letöltésére kizárólag a Cégkaput használhatják. Az elmúlt két év tapasztalatai azt mutatják: van még tanulnivaló.

Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (Eüsztv.) 2018. január 1-től kötelezővé tette a gazdálkodó szervezetek számára az állammal való elektronikus kapcsolattartást, melynek teljesítéséhez az állam a gazdálkodó szervezetek számára Cégkapu szolgáltatást biztosított. A Cégkapu tulajdonképpen egy közös elektronikus postafiók, amelyen a megfelelő jogosultsággal rendelkező felhasználók hozzáférhetnek a cég elektronikus úton továbbított hivatalos küldeményeihez.

A Cégkapu használatával összefüggésben számtalan alkalommal és vonatkozásban felmerült kérdés a kézbesítés, pontosabban a kézbesítettség problémája.

A NAV honlapján olvasható iránymutatás szerint
Az Eüsztv. 14. § (4) bekezdése szerint a hivatalos elérhetőségre kézbesített küldemény kézbesítettnek minősül,

  • ha a hivatalos elérhetőséget biztosító szolgáltató a küldemény ügyfél által történő átvételét igazolja vissza, az igazolásban feltüntetett időpontban,
  • ha a hivatalos elérhetőséget biztosító szolgáltató azt igazolja vissza, hogy a küldemény átvételét a címzett megtagadta, a megtagadásra vonatkozó igazolásban feltüntetett időpontban, vagy
  • ha a hivatalos elérhetőséget biztosító szolgáltató azt igazolja vissza, hogy a küldeményt a címzett kétszeri értesítése ellenére nem vette át, a második értesítés igazolásban feltüntetett időpontját követő ötödik munkanapon.

Az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet 76. §-a szerint a biztonságos kézbesítési szolgáltatás igénybevételével kézbesített iratnál az átvételre jogszabály eltérő rendelkezése hiányában 5 munkanapot kell biztosítani. Ha a címzett a küldeményt a határidőn belül nem veszi át, és az átvételt nem tagadja meg, akkor a kézbesítésről – az első kézbesítési kísérletre vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával – az 5. munkanap elteltét követő első munkanapon másodszor is értesítést kap.

A kézbesítésre vonatkozó szabályok azonban az említett alapeseteken túl több és összetettebb problémát is felvethetnek, különösen a „haladó” felhasználók számára. 

Szeretné tudását bővíteni és biztosabbá tenni a Cégkapu használatát illetően?

Vegyen részt gyakorlati szempontú, Cégkapu Szakmai Napunkon 2021. március 24-én!

Szakértőnk számos hasznos iránymutatással szolgál, többek között a kézbesítési vélelem buktatóival összefüggésben is.

Szakmai napunk előadója: Ruszin Zsolt, a MKOE alelnöke, könyvvizsgáló, bejegyzett adószakértő, igazságügyi adó- és járulékszakértő, szakoktató.

Adópraxis (2021-03-07)