Biztonságos raktározás – fókuszban a tűzvédelem

A válasz elsőre igen egyszerű: úgy kell megtervezni az épületeket és azok biztonságát, hogy kellő módon tudják garantálni tűzvédelmet. Azonban nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy minden változik: a tárolt anyag, a tárolási mód, és rohamosan fejlődik a tűzvédelem. A kockázatok minimalizálása érdekében kategorizálják a tervezés pillanatától a bent tárolható anyagok tűzvédelmi jellemzőit. 

A jelenlegi használati szabály egyértelműen fogalmaz ezzel kapcsolatosan: 

A helyiségben, építményben és szabadtéren csak az ott folytatott folyamatos tevékenységhez szükséges robbanásveszélyes vagy tűzveszélyes osztályba tartozó anyag tárolható. 

Az építményben tárolt anyag, termék mennyisége nem haladhatja meg a tervezéskor alapul vett anyagmennyiséget. Azaz minden változás esetén külön tervezési feladatot igényel a folyamat.

A tárolásra használt területek esetében nem szabad megfeledkezni a számtalan más jogszabályi előírásról, melyek kölcsönhatásban vannak egymással. Például közlekedési utak, ezek szélessége, állványok esetében az átjáróknál a leesés elleni védelem.
A helyes biztonsági előírások meghatározásához rá kell látni többek között a raktár méretére, magasságára és a raktározott áruk típusára. Sok szakmai fejtörést okozhat a könnyen éghető, robbanékony, vagy a környezetre káros anyagok megfelelő tárolása. A jogszabályi, biztosítói és műszaki előírások érdekében megfelelően kell szervezni a raktározási felületeket az egyes kínálatok számára, alkalmazva a megfelelő tűzvédelmi szempontú biztosítást, egyben lehetővé téve az épületben és a létesítmény területén tartózkodó személyek kiürítését, menekülését és menekítését.

A rendelkezésre álló érintett műszaki megoldások alkalmazása nem minden esetben kötelező. A tervezés során sokszor tapasztalható, hogy a szükséges és elégséges aránya lesz a döntő. A felelősségteljes tervezéskor óriási előny lehet egy automatikus oltóberendezés, azonban minél több érintett műszaki megoldás kerül beépítésre, annál magasabb üzemeltetői költségekkel kell számolnunk. Tulajdonképpen a tárolás során az elsődleges szempont, hogy ezeken a területeken biztosítani tudják az áruk minőségének a megőrzését, mindamellett, hogy jól áttekinthető legyen a tárolási rend. A korábban épület létesítmények esetében a tűzveszélyességi osztály adott tájékoztatást, míg most már a kockázati osztályba sorolás játszik szerepet a tervezéskor. Mindkét megoldás figyelembe vette tervezéskor a benne tárolt anyagok milyenségét.
A létesítéskor előírt szabályok megtartása beépített vagy készenlétben tartott tűzvédelmi érintett műszaki megoldások, villamos és villámvédelmi rendszerek időszakos ellenőrzése, karbantartása és felülvizsgálata szavatolná, hogy az épület, létesítmény állapotáról műszaki információval rendelkezzünk. Amennyiben hiba tapasztalható, a hatályos Országos Tűzvédelmi Szabályzat értelmében a javításról gondoskodni kell. Ez a körforgás biztosítja a minimálisan elvárt biztonsági szintet. Ehhez társulhat – és erősítheti ezt a szintet –, ha a logisztikai területen jelen lévő szakmák felelőseivel közösen olyan irányelvek és biztonsági szintek kerülnek meghatározásra, ami – íratlan szabályként – a biztonsági irányába tolja el a képzeletbeli mérleg nyelvét. Ezek az egyszerű szabályok sokszor nagy segítséget jelenthetnek egy-egy esemény kapcsán.

A logisztikai parkok esetében többször tapasztalható, hogy a termékek összekészítve várják a következő állomásukat, azaz nem mindig és minden pillanatban különíthetők el. 

Ha az örök biztonság szemléletét veszem alapul, akkor amennyiben a legmagasabb kockázatú termék előírásai szerint történik a tárolás, máris egy lépéssel jobb helyzetbe kerülünk. A logisztikai parkok esetében nagy terekről beszélhetünk, ahol célszerű a tűzoltó készülékek elhelyezésénél is átgondolni a praktikus megoldásokat mindamellett, hogy a jogszabályi előírásnak megfelelünk. 
Több tűzoltó-készülék készenlétbe helyezése soha nem okozhat gondot. Praktikus a készülékeket a tűzcsapok alatt elhelyezni, hiszen így az azonosítás is sokkal könnyebben működhet. A fali tűzcsapok esetében a fektetési hossz folyamatos biztosítását kell ellenőrizni, hiszen előfordulhat, hogy egy-egy polcforgatással, -építéssel vagy akár elbontással máris megváltozik a fektetési távolság. A tűzjelző berendezés esetén nagyon körültekintőnek kell lenni. 
Ekkora légtéren történő megfelelő légcserére igénybe vett berendezés miatt a füst irányát és az érzékelés gyorsaságát is figyelembe kell venni a tervezéskor, ezért egyre többször tapasztaljuk az aspirációs rendszerek megjelenését. Az aspirációs rendszer a működési elvéből fakadóan megbízhatóan működik ott is, ahol légmozgás zavarja a beltéri levegőt és befolyásolja a füst áramlását, mert a mintavételt segítő ventilátor közvetlenül beszívja a füstszemcséket tartalmazó levegőt.
Szerencsés a helyzet, amikor a parkban van beépített oltórendszer, hiszen ebben az esetben a tűzterhelésből adódó kötelezettség a létesítményi tűzoltóság fenntartására gyakorlatilag meg is oldódott. Az oltóberendezés munkáját azonban segítenünk kell, például a termékek és a polcok helyes elrendezésével, szükség esetén polcközi sprinklerezéssel. Az oltó berendezés oltóképét és oltási teljesítményét befolyásolhatja a helytelenül elhelyezett termék, például a fal és az állvány között, ilyen tényező lehet még a polcok közötti árutárolás is. A sprinkler méretezése szintén adott mennyiségű és fajtájú termékre készül el.

A tűzoltók értesítésének elősegítése és az időintervallum minimálisra csökkentésének feltétele a tűzátjelzés, mely raktárak, logisztikai parkok esetében ma már nem kötelező.

Amennyiben 24 órás felügyelet rendelkezésre áll, megfelelő személyi feltételek mellett, azonban nagyon jó dolog lehet abban az esetben, ha valóban minden perc számít. Ráadásul a TMMT (Tűzoltási és Műszaki Mentési Terv) alapján és az esetleges helyismereti foglalkozáson tapasztaltak ismeretében kezdhetik meg a beavatkozást, kiiktatva ezzel az emberi tévedést és az esetleges ijedtségből, észlelési idő miatt keletkező időveszteséget.
Sokan a mai napig keverik szakmai berkeken belül is a kulcsszéf és a tűzkazetta fogalmát. A kettő semmilyen formában nem keverendő, például a tűzkazetta egy olyan plusz biztonsági erőforrás lehet, ami a gyors felderítést elősegítheti a lezárt épületrészeken, helyiségekben. Több esetben tapasztalható, hogy a logisztikai parkok esetében nehézkes a rádióforgalmazás, ezért rádióerősítők beszerelésére kerülhet sor.

A telepített felvonók túlnyomó többsége ezekben az épületekben nem biztonsági felvonóként kerül üzembe helyezésre, ezért különösen ügyeljünk rá – ha ez valóban így van –, hogy a tűz esetén történő lifthasználat tiltására vonatkozó figyelmeztetést helyezzük el a megfelelő helyekre. A nagy belső terek miatt érdemes evakuációs hangrendszert működtetni, hiszen ezen keresztül akár tájékoztatást és instrukciókat is biztosíthatunk. A biztonsági világítás óriási szerepet játszik a nagy belső magasságú és hosszú terek esetében, hiszen a tájékozódást nagy mértékben segíti. természetesen a vonatkozó szabvány alapján kiegészítő tájékoztatásokat is elhelyezhetünk, melyek szintén plusz biztonsági szint növekedést eredményeznek. 
A jogszabály együtt kezeli a tűzgátló lezárásokat legyen az tűzgátló nyílászáró vagy tűzgátló záróelem, ebben az esetben igen fontosnak tartom megjegyezni, hogy a tűzgátló lezárásokkal kapcsolatosan a felülvizsgálatról szóló TvMI 12.2:2017.07.03. tűzvédelmi műszaki irányelv, J melléklet értelmében az ellenőrzést egy mátrix alapján szükséges elvégezni, mely értelmében az épület szokásos karbantartásának részeként évente szükséges a tűzszakaszhatárokon ellenőrizni a lezárásokat. Figyelem, nem csak a záróelemeket! Ezért felelős személy – akit kijelöltek – vagy a tűzvédelmi szakértő, amennyiben szignifikáns hibát találnak, akkor a javítás, és a tűzvédelmi szakértő teljeskörű vizsgálata indokolt. A rendszeres ellenőrzést az épület szokásos karbantartásának részeként legalább évente egyszer szemrevételezéssel érdemes elvégezni: a talált hibákat fényképes dokumentálás után a lehető legrövidebb időn belül a gyártó utasításai szerint kell kijavítani, szükség esetén a teljes rendszert cserélni.

A tűzgátló nyílászáróknál nagyon fontos, záródásuk esetén, a késleltetés és a személyi átjárók használatának szabályozása, erről külön érdemes beszélni az oktatás során. A különböző hő- és füstelvezetés műszaki kialakításának és működésének biztosítása érdekében mindent meg kell tenni. Itt is előfordulhat olyan eset, amely normál körülmények között nem okozhat veszélyhelyzetet, azonban pánikhangulatban komoly gondot tud okozni, ha a frisslevegő-utánpótlás miatt felnyíló szekcionált kaput választja valaki menekülésre, úgy, hogy ott esetlegesen szintkülönbség tapasztalható. Erre is fontos kitérni az oktatás során, s az odaérkezők figyelmét is célszerű erre felhívni.

Korcsmáros Edit

(Cikkünk teljes változatát elolvashatja az Ellenőrzési Tanácsadó júliusi számában)