A bizalmi vagyonkezelési szerződés az új Polgári Törvénykönyvben megjelenő új jogintézménye a magyar jognak. A magyar üzleti gyakorlatban szinte előzmények nélkülinek tekinthető szerződéstípusnak az európai jogokban sincs egységesnek mondható konstrukciója. Cikkünkben a bizalmi vagyonkezelés legfontosabb elemeit tekintjük át, különös tekintettel a „kezelés” és a „bizalom” fogalmának értelmezésre. A cikkünkhöz tartozó szerződés-minta mellett tekintsen be a megbízási szerződések iramintáiba is!
A bizalmi vagyonkezelési szerződésben a vagyonkezelésbe adó főkötelezettsége az érintett dolog, jog, követelés vagyonkezelő tulajdonába történő adása, ill. átruházása, valamint a vagyonkezelési díj megfizetése. A vagyonkezelő főkötelezettsége a vagyonkezelésbe átadott vagyon kezelése. A vagyonkezelésbe adás gazdasági célja a családi vagyon egyben tartásától kezdve egy jótékony cél kedvezményezetteken keresztüli támogatásáig rendkívül változatos lehet.
A bizalmi vagyonkezelésbe adás az átruházásra önálló jogcímet teremt. A tulajdonjog és a jogosultságok átszállásához szükség van még az átruházó ügyletre (átadás, bejegyzés, engedményezés) is.
Tekintettel a tulajdonjog és a jogosultságok átruházására, a kezelt vagyon a vagyonkezelő célhoz kötött, de jogilag kizárólagos rendelkezése alatt álló vagyonává válik. A vagyonkezelő az átvett vagyont a saját nevében (jogi tulajdonos), de a kedvezményezett javára (gazdasági jogosult) kezeli. A kezelt vagyon a Ptk. 6:312. § szerinti őrzi meg önállóságát, de a legkevésbé sem válik – az alapítványhoz hasonlítható – valamiféle önálló jogi személlyé. A vagyon kezelt jellege a vagyonkezelővel szerződő harmadik személyek számára nem lesz felismerhető.
A „kezelés” fogalmát a Ptk. nem határozza meg. Abból, hogy a bizalmi vagyonkezelés egy megbízási jellegű jogviszony, következik az is, hogy egy gondossági kötelemről van szó. Erre figyelemmel a „kezelés” fogalom alatt nem lehet egy vagyongyarapításra vonatkozó kötelezettséget érteni. A vagyonkezelőnek azonban gyakorolnia kell a tulajdonosi jogosultságokat, így például a hasznok szedésének jogát is. A „kezelés” tehát nem jelenthet passzivitást, hanem a vagyonkezelő aktív, ha nem is feltétlenül eredményes eljárását követeli meg.
A bizalmi vagyonkezelés a nevéből adódóan egy olyan jogviszony, amelyet a vagyonkezelővel szembeni bizalom alapoz meg. Erre figyelemmel a vagyonkezelő a kötelezettségeinek személyesen köteles eleget tenni. A szerződés érvényességi kelléke az írásba foglalás.
A Bizalmi vagyonkezelő tv. (2014. évi XV. törvény a bizalmi vagyonkezelőkről és a tevékenységük szabályairól) a nem üzletszerűen eljáró bizalmi vagyonkezelő részére előírja, hogy a bizalmi vagyonkezeléssel kapcsolatos adatokat a bizalmi vagyonkezelési jogviszonyok nyilvántartását végző MNB nyilvántartásába bejelentse.