Bezárathatóak-e az éjszakai mulatók? – szakmai megközelítés
Olvasási idő:
Az üzletek – különös tekintettel a zenét is szolgáltató, netán kerthelyiséggel is rendelkező szórakozóhelyek – nyári nyitva tartásával kapcsolatban minden főszezonban előjönnek az évek óta felvetett vitás kérdések. A fővárosi „bulinegyedre” tekintettel a politikai hírekben is nagy gyakorisággal szerepeltetett kérdéskör azonban szakmai megközelítésben rendkívül bonyolult és összetett.
Leginkább a szóban forgó üzletek környezetében élők, vagy üdülőhelyek esetén az ezek közelében pihenni vágyók részéről érkeznek panaszok az önkormányzatokhoz, a jegyzőhöz, a rendőrséghez vagy a járási hivatalokhoz. Leginkább a jegyzőhöz, mivel az üzletek – s ide tartoznak a melegkonyhás vendéglátóhelyek, sörözők, éttermek stb. – működési engedélyezésével kapcsolatos hatósági eljárás hozzá mint kereskedelmi hatósághoz tartozik.
A probléma azonban sokkal összetettebb.
Egyrészt vannak engedélyhez, s vannak bejelentéshez kötött üzletek. Természetesen bejelentés esetén is meg kell felelni a vonatkozó – kereskedelmi, egészségügyi, élelmiszer-biztonsági, közlekedési, építéshatósági, jövedéki stb. – előírásoknak.
Emellett az is nehezíti az ebbe a kategóriába tartozó üzletek működésével kapcsolatos hatósági eljárást – leginkább az ezekre irányuló panaszok esetén –, hogy ezek a szórakozóhelyek, vendéglátóhelyek olyan településeken, településrészeken helyezkednek el, ahol ez a tevékenység nemcsak megszokott, szokásos, de elvárt is. Legalábbis az azt igénybe vevők részéről. Leginkább ide tartoznak az üdülőterületek nyáron, vagy a városi „bulinegyedek”, főleg szintén nyáron. A „bulinegyedek” azért nyáron, mert – habár télen is működnek, működhetnek – a kerthelyiségük nyáron üzemel, s ez fokozza a zajterhelést, zavarhatja a hang- és fényhatás a környéken élőket. De nemcsak a szórakozóhelyek, hanem adott esetben az onnan távozó vagy odaérkező vendégek hangoskodása és egyéb tevékenysége is zavaró lehet.
Tény: legalább annyi ellenzője van ezeknek a szórakozó- és vendéglátóhelyeknek, mint támogatója. S üdülőhelyeken még talán az ellenzők is toleránsabbak. Hiszen az ott „lazulók” csak szabadságukat töltik, s a szezon is véget ér egyszer. A „bulinegyedek” vagy alkalmi „bulihelyek” már komolyabb fejtörést okoznak. Mert ha bejelentés, kérelem érkezik a jegyzőhöz, akkor el kell járnia az ügyben.
Ha az ügyfél kérelme azt tartalmazza (nyilván az ügyféli minőséget is vizsgálni kell), hogy zárassa be a jegyző a vendéglátóipari egységet, akkor ezt csupán erre hivatkozva, kizárólag a kérelem alapján nem teheti meg a jegyző. Ennek feltételei vannak. Mégpedig a működésben tapasztalt, súlyosnak minősíthető jogsértés, ami több módon – hivatalból vagy bejelentésre, kérelemre – juthat a hatóság tudomására.
A vonatkozó jogszabályi háttér a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény, annak témánk szempontjából a 6–9. §-a, illetve a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet, annak pedig 2., továbbá 27. §-a. Emellett az eljárás rendjére az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.) szabályait kell alkalmazni ott, ahol az említett két jogszabály másként nem rendelkezik (például a költségek megelőzése és viselése tekintetében).
Alapvető szabályként az üzletek éjszaka is nyitva tarthatnak, ennek eldöntése a kereskedőtől függ, s ő köteles az üzlet nyitvatartási idejét a kereskedelmi hatóságnak bejelenteni és arról a vásárlókat, vendégeket tájékoztatni. Vendéglátóipari üzletben a vendégek szórakoztatására zeneszolgáltatás, műsoros előadás, táncrendezvény vagy egyéb szórakoztató szolgáltatás is nyújtható, illetve szervezhető, s e műsorok általában az esti, éjszakai órákban vannak. Ezek a rendezvények azonban nem járhatnak a jogszabályban meghatározott mértéket meghaladó zajjal, mivel ez sérti, sértheti az üzlet környezetében élő lakók egészséges életkörülményeinek és pihenéshez való jogának biztosítását.
Mit tehet a jegyző?
Ezért a kereskedelmi hatósági jogkörben eljáró jegyző bejelentés alapján vagy hivatalból – az említett érdekekre hivatkozással – a külön jogszabály szerinti zajterhelési határérték meghaladása, azaz veszélyes mértékű környezeti zaj esetén az üzlet éjszakai, tehát 22 óra és 6 óra közötti nyitvatartását korlátozhatja. Természetesen a zajterhelési határérték meghaladását bizonyítani kell. Joghatással járó zajmérés csak hitelesített és 1. pontossági osztályú zajmérő műszerrel végezhető. A mérésről mérési jegyzőkönyvet kell készíteni. Célszerű – adott esetben pedig kötelező – igénybe venni környezeti zaj, illetve rezgés elleni védelemre jogosító szakértői engedéllyel rendelkező személyt, illetve ilyen személyt foglalkoztató szervezetet a zajmérés érdekében.
Veszélyes mértékű környezeti zajnak minősül az olyan környezeti zaj, amely meghaladja a külön jogszabályban (a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendeletben) megállapított zajszennyezettség, illetőleg zajkibocsátás megengedett határértékét.
Zaj- és rezgésvédelmi ügyekben az elsőfokú hatósági jogkört a vendéglátóipari üzletek esetében szintén a jegyző gyakorolja (a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet, illetve annak 1. melléklete). A jegyző a zajkibocsátási határérték meghaladása esetén környezetvédelmi bírság (zaj- és rezgésbírság) kiszabására is jogosult.
A kereskedelmi hatóság (jegyző) a bizonyítás alapján kötelező zárvatartási időszakot állapíthat meg, de kizárólag a jogsértő állapot megszüntetéséig. Azt is megteheti a hatóság, hogy korlátozza vagy megtiltja a vendéglátó üzletben a vendégek szórakoztatására nyújtott szolgáltatást vagy tevékenységet. Vagy ideiglenesen – az észlelt hiányosságok megszüntetéséig – bezárathatja az üzletet. Mind a tevékenység megtiltása, mind pedig az üzlet ideiglenes bezárása az észlelt hiányosságok megszüntetéséig, de legfeljebb kilencven napig szólhat. Ha a kereskedő a hatóság határozatában foglaltaknak – azaz az észlelt hiányosságok megszüntetésének, illetve a jogszabályi feltételeknek, előírásoknak – a megadott (maximum 90 napos) határidő alatt nem tesz eleget, a jegyző a működési engedélyt visszavonja, illetve a tevékenység folytatását megtiltja (ez az üzlet azonnali bezáratását is jelenti egyben).
Szintén elrendeli a hatóság az üzlet azonnali bezárását, ha a működési engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn vagy a kereskedő a tevékenységére vonatkozó jogszabályi és hatósági előírásokat súlyosan megsérti és a jogsértés másként nem orvosolható. Ugyanez történik, ha a kereskedő a jegyző által a jogsértő állapot megszüntetéséig elrendelt kötelező éjszakai zárvatartási időszakot nem tartja be, és ez alatt is, azaz továbbra is működik. S akkor is visszavonja a jegyző az engedélyt, ha az adott tevékenység végzése engedélyhez kötött, s a kereskedőnek erre a tevékenységre nincs engedélye. Vagy – ha ezzel a jogsértés orvosolható – megtiltja az engedély nélkül folytatott, illetve az előírásokba ütköző tevékenység végzését, termékkör értékesítését. Mindezeknél is súlyosabb eset, ha az ellenőrzés azt állapítja meg, hogy a kereskedő működési engedéllyel nem rendelkező üzletben folytat – egyébként engedélyhez kötött – tevékenységet. A jegyző ilyenkor is köteles az üzletet azonnal bezáratni.
A jegyző fent említett határozatai ellen nincs helye fellebbezésnek, a határozatot azonnal végre kell hajtani. Ez alól kivétel az az eset, amikor a jegyző az egyébként engedélyezett, illetve nyilvántartásba vett üzlet azonnali bezárását a tevékenység végzésére vonatkozó jogszabályi vagy hatósági előírások megsértése miatt rendeli el, e határozat ellen tehát lehet fellebbezni.
A jegyzőnek a korlátozást, tiltást, bezárást elrendelő jogköre mellett – a közterületi értékesítés szabályainak megsértése kivételével – bírságkiszabási joga is van. A jegyző a fenti határozatait köteles közölni az érintett más hatóságokkal is (területi környezetvédelmi hatóság, járási hivatal, cégbíróság).
A települési önkormányzat képviselő-testülete önkormányzati rendeletében dönthet úgy, hogy bizonyos üzletek esetében, vagy bizonyos településrészeken – netán az egész településen – kötelező éjszakai zárvatartási időszakot rendel el és megtiltja az üzletek éjszakai, 22 és 6 óra közötti nyitvatartását, illetve szabályozza az erre az időszakra vonatkozó nyitvatartási időt.
Ha ez nem történik meg – s „bulinegyedben” vagy üdülőterületeken ez azért előfordul –, akkor nem lehet az üzletet bezáratni. Kivéve a fent már említett jogszerűtlen működés esetén. Ezt azonban bizonyítani kell. Emellett a jogszerűség helyreállítása után – ha az egyéb feltételek adottak – az üzlet tovább működhet.
Fent említett eseteken kívül nem lehet az üzletek nyitva-, illetve zárvatartását szabályozni, korlátozni, mert azt – ahogy említettük – az üzlet üzemeltetője határozza meg és jelenti be a jegyzőnek. S az üzlet működésében történő változást, módosítást úgyszintén.
