Az ingatlan bérbeadás bevétele és a bérlő által fizetett közös költség

Adópraxis Dátum Legutoljára frissítve: 2020.09.30

Olvasási idő:


Ez a tartalom 1512 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak. Legfrissebb tartalmainkat itt érheti el.

Ingatlan bérbeadás esetén nem minősül bevételnek az ingatlan használatához kapcsolódó más személytől vásárolt szolgáltatásnak a bérlőre áthárított díja. Gyakori kérdés, hogy alkalmazható-e ez a szabály a bérlő által fizetett közös költségre is?

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 17. § (3a) bekezdése szerint ingatlan bérbeadása esetén nem minősül bevételnek az ingatlan használatához kapcsolódó, más személy által nyújtott, e személytől vásárolt szolgáltatásnak a bérbeadó által a bérbevevőre – az igénybevétellel arányosan – áthárított díja, különösen a közüzemi szolgáltatásnak a díja.

Vannak azonban kivételek. Lássuk, melyek ezek!

Közös képviselő díjazása

A társasház által kötött biztosítás és takarítás díjára, a közös képviselőnek kifizetett díjazásra, a lakók által a felújítási alapba fizetett összegre nem vonatkozik a szabály.

Társasházi közös költség

Nem alkalmazható a szabály a bérlőre áthárított társasházi közös költségre sem, még ha az tartalmaz is például vízdíjat, szemétdíjat. Tehát a bérlő által megfizetett közös költség a bérbeadó ingatlan-bérbeadásából származó bevételének minősül, amelyből költségelszámolásra van lehetőség.

Rezsiköltséget tartalmazó fix összegű bérleti díj 

Szintén nem alkalmazható a szabály, ha a bérlő fix összegű bérleti díjat fizet, ami tartalmazza a lakás rezsiköltségeit is, vagy a bérlő és a bérbeadó fix összegű költségtérítésben állapodnak meg. Ezekben az esetekben ugyanis a szolgáltatás díja az igénybevétellel arányosan nem hárítható át a bérlőre. Ilyenkor az egyösszegű bérleti díj vagy költségtérítés ingatlan-bérbeadásból származó bevételnek számít, melyből levonhatók a költségek.

A szabály arra sem vonatkozik, ha a lakás bérlője a fogyasztásmérő-órák által mért pontos összeget fizeti meg a bérbeadónak, aki azonban átalánydíjat fizet a közműszolgáltatónak, mert ebben az esetben sem a fogyasztással arányosan hárítja át a közüzemi díjakat a bérbeadó a bérlőre.

(Adópraxis Szerkesztőség)

(Lezárva: 2020. szeptember 30.)