Bejelentkezés

Kiküldetésnek tekinthető-e a külföldi ügyvezető és munkavállaló alkalmazása

Egy magyar cégnek dolgozó cseh ügyvezető és szlovák munkavállaló tevékenységével összefüggésben merült fel több, számos jogterületet érintő, gyakori kérdés. Meddig tekinthető kiküldetésnek a foglalkoztatás? Milyen járulékkötelezettség terheli a magyarországi jövedelmeket? Hogyan alakul az adóügyi illetőség?

Egy magyar társaság cseh ügyvezetője a társaság cseh kapcsolt vállalkozásának munkavállalójaként (a cseh cégtől kapja a bérét) - szerződése szerint- kiküldetésben dolgozik a cégnél, mint Projekt Direktor 2018. november 1-jétől. A kiküldetés eredetileg 2020. december 31-ig szólt, majd a lejárat előtt további két évre meghosszabbításra került. A cseh ügyvezető a magyarországi munkavégzése alatt a magyar cég érdekében dolgozik. 
Az ügyvezető és családja 2018. decembere óta Magyarországra költözött, azóta folyamatosan Magyarországon tartózkodik. Az ügyvezető 2018. decembertől magyar adóügyi illetőségűvé vált, a cseh-magyar kettős adóztatás elkerüléséről szóló 1996. évi XCIII. törvény 4. Cikk 2. bekezdésének b) pontja, illetve az Szja tv. 3. § (2) pontja értelmében Magyarország volt tekinthető létérdeke központjának. 
A cseh ügyvezetőnek 2018. óta magyar adóügyi illetőségűként Magyarországon merül fel személyi jövedelemadó kötelezettsége mind a munkaviszonyból származó, mint a privát jövedelme után. Adóelőleg fizetési kötelezettség terheli, jövedelme bevallásra, az adóelőleg megfizetésre került a munkabére tekintetében. 
Az ügyvezető a cseh társadalombiztosítási rendszerben maradt biztosított, mivel a kiküldetése kezdetén 2 év távollét volt előirányozva, így a 883/2004/EK rendelet 12. cikke alapján A1 jelű nyomtatvány lett számára igényelve a Cseh Köztársaságból, miután pedig a kiküldetését újabb 2 évvel meghosszabbították, a 883/2004/EK rendelet 16. Cikke szerinti kivétel szabály alapján új A1 jelű nyomtatványt kapott, mely 2022. október 31. napjáig van érvényben, az ügyvezetőnek nincs Magyarországon biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya, ezért járulékfizetési kötelezettsége nem merült fel. 
A magyar cég 2018. decembere óta ingatlant bérel a cseh ügyvezetőnek és családjának, a bérleti díj és a közüzemi számlák után nem adózik sem a magyar társaságunk, sem a cseh ügyvezető. 

  • Kérdésként merült fel, hogy a fentiekben leírtak alapján a cseh ügyvezető Magyarországon való munkavégzése kiküldetésnek tekinthető-e és erre való tekintettel az Szja tv. 7. § (1) bekezdésének g) pontja alapján ténylegesen nem kell az ügyvezetőnél adóalapba tartózó bevételként figyelembe venni a lakás bérleti díját és a közüzemi számlákat. Továbbá kérdésként merül fel, hogy társaságunknak keletkezik-e a bérleti díjat terhelő forrásadó levonásán túl egyéb adókötelezettsége. 
  • Az eset összes körülményét figyelembe véve kérdés, hogy az a A1-es nyomtatvány jogszerűen került-e igénylésre a cseh ügyvezető részére, és hogy ez alapján járulékkötelezettség ténylegesen nem terhelte a magyarországi jövedelmei tekintetében?

Szlovák munkavállaló

A társaságnál 2017. január óta kiküldetésben dolgozott egy szlovák munkavállaló, bérét a magyar és a szlovák cég közötti megállapodás alapján a szlovák kapcsolt vállalkozástól kapta 2019. februárjáig. 
A 2019. március-szeptember időszakban a szlovák munkavállaló munkaviszonyt létesített a társasággal. Ezen időszak alatt a magyar cég fizette a munkabérét, a szlovák munkavállaló Magyarországon biztosítottá vált, a munkabére után az adókötelezettség bevallásra és megfizetésre került. 2019. októberétől ismételten kiküldetésben dolgozott a szlovák munkavállaló a társaságunknál. A cég 2017. január óta folyamatosan lakást bérel a szlovák magánszemélynek, amely után sem a társaság, sem a magánszemély nem adózott. 

  • Kérdésként merült fel, hogy a fentiekben leírtak alapján a szlovák munkavállaló Magyarországon való munkavégzése kiküldetésnek tekinthető-e és erre való tekintettel, a kiküldetés ideje alatt az Szja tv. 7. § (1) bekezdésének g) alapján ténylegesen nem kell-e figyelembe venni bevételként, mint az adóalapba nem tartózó, illetőleg költségnek nem számító tételt a kiküldetésének ideje alatt? b.) A magyarországi munkaviszonyára tekintettel, annak ideje alatt, keletkezett-e adóztatandó bevétele a szlovák magánszemélynek a társaságunk által fizetett bérleti díj, valamint a közüzemi számlák tekintetében? 
  • a társaság a szlovák munkavállaló esetében a Szocho tv. 11. § és a 17. §-ában foglaltak figyelembevételével szochó (és szakképzési) kedvezményt érvényesített munkaerő piacra lépőként a magyarországi jogviszonya alatt. NAV igazolással, mely szerint 275 napon belül legfeljebb 92 napig rendelkezett munkaviszonnyal a szlovák munkavállaló, rendelkezünk. Ténylegesen érvényesíthető-e a szochó, illetve a szakképzési hozzájárulási kedvezmény a szlovák munkavállaló esetében?

A felvetésekre adható válaszok

Kiindulási pont az, hogy egy állampolgárnak csak egy adóügyi illetősége van, egy második még akkor sem, ha ezért fizetne. 

A cseh ügyvezető esetében a kérdésben foglaltak alapján biztosan állítható, hogy magyar adóügyi illetőségű. Ezt alátámaszthatja az is, hogy léteznie kell taj számának, ebből következően Tb kártyájának is. A magyar adóügyi illetőséget a kérdés is megerősíti, ha pedig ez így van, akkor pedig ez azt jelenti, hogy az adóügyi illetőség alapján a járulékfizetési kötelezettség is fennáll, illetve az is, hogy a biztosítási jogviszonya is a magyar Tb jogszabályok alapján működik. Ez annyit is jelent, hogy amennyiben a nevezett cseh állampolgár hazautazik és a cseh egészségügyi ellátórendszert veszi valamely okból igénybe, akkor azt a magyar biztosítás terhére teszi. Célszerű lenne a helyzet pontosítására a magyar adóhatóságtól illetőség igazolást kikérni, illetve a Tb kártyát is lekontrollálni. A lényeg, hogy a nevezett ügyvezető nem lehet egyszerre éppen az adóügyi illetőség alapján hazai munkavállaló, illetve külföldi kiküldött Magyarországon.

A leírtak vonatkoznak a szlovák állampolgárra is. Az ő esetében is kristálytisztán kellene látni az adóügyi illetőségre vonatkozó időszakokat. A kérdésből feltételezni lehet, hogy a szlovák állampolgár is magyar adóügyi illetőségűnek minősül, tehát esetében is az adóügyi illetőség igazolásának van reverenciája, illetve a Tb jogviszony vizsgálata is szükséges. Csak ennek alapján lehet tisztán látni, hogy a külföldi kiküldetés szabályai esetlegesen vonatkoznak rá vagy nem.

A lakhatással kapcsolatos bérlés viszont adómentes juttatásnak minősíthető, a következőek alapján:

Kiindulási pont az, hogy 2020. január 01.-től megszűnt a mobilitás célú lakhatási támogatás adómentessége, amely ezen időponttól kezdve már munkabérként lesz adóköteles. Viszont a munkásszálláson történő elhelyezés adómentes juttatásnak minősül, így esetlegesen esetünkben is.
Irányadó az Szja törvény 1. számú melléklet 8.6. f) alpontja, melynek értelmében adómentes a szolgálati lakásban, munkásszálláson történő elhelyezés. A munkásszállás meghatározása: a kifizető tulajdonát képező vagy általa bérelt olyan szálláshely, amely egy lakóhelyiséggel rendelkező önálló ingatlan esetében a lakóhelyiségben egynél több, több lakóhelyiséggel rendelkező önálló ingatlan esetében pedig lakóhelyiségenként legalább egy, a kifizetővel munkaviszonyban lévő olyan magánszemély elhelyezésére szolgál, aki nem rendelkezik lakás haszonélvezeti joggal nem terhelt 50 százalékot meghaladó mértékű tulajdonjogával, haszonélvezeti jogával azon a településen, ahol a munkahelye van. Tehát a lakhatás a munkáltató részéről munkásszálásnak kell, hogy minősüljön.

Mivel adómentes juttatásról van szó, ezért a munkásszállás bérlése gyakorlatilag személyi jellegű kifizetésnek minősül. 

Leipán Tibor (2022-09-13)