Adózik-e a belföldi kiküldetés napidíja?
Olvasási idő: 3 perc
Ha egy cég belföldi kiküldetésre küldi munkavállalóját, de a dolgozó, visszatérve, nem ad le számlát a cég részére, hogyan kell a dolgozó hóvégi bérjegyzékén a részére juttatott 5000 forintos napidíjat számfejteni (adómentes vagy adóköteles jövedelemként)?
A kérdéssel érintett cég belföldi kiküldetésre küldte munkavállalóját (napi 8 órás), a kiküldetésre pedig napi átalánydíjat (5.000 Ft) határozott meg. A dolgozó nem adott le számlát vagy más igazolást a cég részére a belföldi kiküldetés teljesítését követően.
A leírt esetben a munkavállaló részére fizetett 5.000 Ft/nap belföldi kiküldetési napidíjat adóköteles munkaviszonyból származó jövedelemként számfejteném, nem adómentes juttatásként.
A 437/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet valóban kimondja, hogy a belföldi hivatalos kiküldetésben lévő munkavállalónak a többletköltségei fedezetére napidíj jár, amely számlával igazolt összegként vagy költségátalányként számolható el. A rendelet szerint átalányként legalább napi 500 Ft napidíj illeti meg a munkavállalót, ha a kiküldetés időtartama a 6 órát eléri, és a munkáltató nem biztosítja az étkezést.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy a belföldi napidíj adómentes lenne.
Az Szja tv. alapján a munkaviszonyra tekintettel kapott költségtérítés is a nem önálló tevékenységből származó bevétel körébe tartozik, és ebből csak az Szja tv. 3. számú melléklete szerint elismert költség vonható le. Belföldi kiküldetésnél – a speciális közúti árufuvarozási/személyszállítási gépkocsivezetői eseteket kivéve – nincs olyan általános, igazolás nélkül levonható összeg, amely a napi 5.000 Ft-ot adómentessé tenné. A szakmai gyakorlat is ezt erősíti meg:
az általános belföldi napidíj munkaviszonyból származó, adó- és járulékköteles jövedelem.
Ennek megfelelően a bérjegyzéken a napi 5.000 Ft teljes összegét adóköteles jövedelemként kell kezelni, vagyis főszabály szerint terheli:
- 15% személyi jövedelemadó,
- 18,5% társadalombiztosítási járulék,
- valamint a munkáltatói oldalon szociális hozzájárulási adó.
A Tbj. szerint a társadalombiztosítási járulék mértéke 18,5%, és a járulékokat a járulékalapot képező jövedelem kifizetésekor kell megfizetni. A Szocho tv. pedig az összevont adóalapba tartozó, adóelőleg-alapként figyelembe vett jövedelmet szocho-köteles jövedelemként kezeli.
A belföldi kiküldetési napidíjnak a 437/2015. Korm. rendelet alapján minimuma van, azaz költségátalányként legalább napi 500 Ft járhat, ha a feltételek fennállnak. Általános felső korlátot a rendelet nem határoz meg, de az adózási kezelés szempontjából ez nem azt jelenti, hogy a magasabb összeg adómentes lenne. A munkáltató belső szabályzatban megállapíthat napi 5.000 Ft-ot is, de az általános munkavállalói körben ez adóköteles munkaviszonyos jövedelem lesz.
