Belépőt karácsonyra? Megéri!
Olvasási idő: 12 perc
Ez a tartalom 1823 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Legfrissebb tartalmainkat itt érheti el.
A vállalkozások és egyéb szervezetek továbbra is szívesen ajándékoznak belépőt, színházjegyet, koncertjegyet munkavállalóiknak és üzleti partnereiknek. Már csak azért is így van ez, mivel a sportrendezvényre és a kulturális szolgáltatás igénybevételére szóló belépőjegyek, bérletek adómentes juttatása egy továbbra is nyitva álló javadalmazási lehetőség. A félreértések persze ezt a kérdéskört sem kerülték el. Vegyük végig a legfontosabb kérdéseket!
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 1. számú melléklet 8.28. pontja alapján adómentes a kifizető által ugyanazon magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott
a) a sportról szóló törvény hatálya alá tartozó sportrendezvényre szóló belépőjegy, bérlet, valamint
b) a kulturális szolgáltatás igénybevételére szóló belépőjegy, bérlet, továbbá a könyvtári beiratkozási díj.
a) a sportról szóló törvény hatálya alá tartozó sportrendezvényre szóló belépőjegy, bérlet, valamint
b) a kulturális szolgáltatás igénybevételére szóló belépőjegy, bérlet, továbbá a könyvtári beiratkozási díj.
1. Az első kérdéskör: Mire, kiknek és hogyan?
Milyen sportrendezvényekre szóló belépőjegyek, bérletek juttathatóak adómentesen?
A sportról szóló 2004. évi I. törvény szerint sportrendezvénynek minősül a sportszervezet vagy sportszövetség által versenyrendszerben vagy azon kívül, sporttevékenység végzése céljából tartott verseny, mérkőzés, azzal, hogy a sportesemény is sportrendezvénynek minősül.
Érdemes megjegyezni, hogy a sportrendezvény fogalmát meghatározza az Szja tv. is az értelmező rendelkezések között. Különös módon azonban az Szja tv. az adómentes juttatást meghatározó rendelkezésnél kifejezetten kimondja, hogy a sportról szóló törvény hatálya alá tartozó sportrendezvényre szóló belépőjegy, bérlet minősül adómentes juttatásnak. Ha összevetjük az Szja tv-nek és a sportról szóló törvénynek a sportrendezvényt meghatározó értelmező rendelkezését, akkor azt látjuk, hogy a két fogalom hasonló, de nem azonos. A különbség abban jelentkezik, hogy a sportról szóló törvény értelmében a sportesemény is sportrendezvénynek minősül. Viszont a sportról szóló törvényben sajnálatos módon nem találjuk a sportesemény fogalmát.
A sportról szóló 2004. évi I. törvény szerint sportrendezvénynek minősül a sportszervezet vagy sportszövetség által versenyrendszerben vagy azon kívül, sporttevékenység végzése céljából tartott verseny, mérkőzés, azzal, hogy a sportesemény is sportrendezvénynek minősül.
Érdemes megjegyezni, hogy a sportrendezvény fogalmát meghatározza az Szja tv. is az értelmező rendelkezések között. Különös módon azonban az Szja tv. az adómentes juttatást meghatározó rendelkezésnél kifejezetten kimondja, hogy a sportról szóló törvény hatálya alá tartozó sportrendezvényre szóló belépőjegy, bérlet minősül adómentes juttatásnak. Ha összevetjük az Szja tv-nek és a sportról szóló törvénynek a sportrendezvényt meghatározó értelmező rendelkezését, akkor azt látjuk, hogy a két fogalom hasonló, de nem azonos. A különbség abban jelentkezik, hogy a sportról szóló törvény értelmében a sportesemény is sportrendezvénynek minősül. Viszont a sportról szóló törvényben sajnálatos módon nem találjuk a sportesemény fogalmát.
Milyen kulturális szolgáltatásokra szóló belépőjegyek, bérletek juttathatóak adómentesen?
Adómentes lehet a belépőjegy, bérlet formájában adott juttatás, ha az:
– muzeális intézmény és művészeti létesítmény (kiállítóhely) kiállítására,
– színház-, tánc-, cirkusz- vagy zeneművészeti előadásra,
– közművelődési tevékenységet folytató szervezet által nyújtott kulturális szolgáltatatás igénybevételére
jogosít.
Adómentes lehet a belépőjegy, bérlet formájában adott juttatás, ha az:
– muzeális intézmény és művészeti létesítmény (kiállítóhely) kiállítására,
– színház-, tánc-, cirkusz- vagy zeneművészeti előadásra,
– közművelődési tevékenységet folytató szervezet által nyújtott kulturális szolgáltatatás igénybevételére
jogosít.
A muzeális intézmény és művészeti létesítmény (kiállítóhely) kiállítása a szavak hétköznapi jelentése alapján értelmezhető fogalmak. Fontos kiemelni, hogy az állatkerti szolgáltatás – eltérő tevékenységi besorolása okán – nem tartozik ide.
A színház-, tánc-, cirkusz- vagy zeneművészeti előadások közös jellemzője, hogy az előadások élőszereplősek. Így a hagyományos színházi, cirkusz és koncert produkciókon kívül ide sorolhatók a komoly- és könnyűzenei előadások, továbbá a színház és zenei elemeket egyaránt tartalmazó produkciók (opera, operett), de ide tartoznak a kabaré vagy humorest jellegű fellépések is, függetlenül attól, hogy azokat ki szervezi, illetve milyen intézmény ad azoknak otthont.
A közművelődési tevékenységet folytató szervezet által nyújtott kulturális szolgáltatatás értelmezéséhez a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 1. számú mellékletének r) pontja ad iránymutatást, amely szerint közművelődési tevékenység a polgárok iskolán kívüli, öntevékeny, önművelő, megismerő, kultúraelsajátító, művelődő és alkotó célú cselekvése, amely jellemzően együttműködésben, közösségekben valósul meg. Ebből következően egy művelődési központ által szervezett vagy a faluháztól bérelt helyiségben működtetett táncház, bármilyen alkotó foglalkozás, klub, szakkör, ismeretterjesztő előadás stb. adómentes kulturális szolgáltatásnak tekinthető, ugyanakkor a piaci alapon szerveződő mozik tevékenysége nem sorolható ide.
A színház-, tánc-, cirkusz- vagy zeneművészeti előadások közös jellemzője, hogy az előadások élőszereplősek. Így a hagyományos színházi, cirkusz és koncert produkciókon kívül ide sorolhatók a komoly- és könnyűzenei előadások, továbbá a színház és zenei elemeket egyaránt tartalmazó produkciók (opera, operett), de ide tartoznak a kabaré vagy humorest jellegű fellépések is, függetlenül attól, hogy azokat ki szervezi, illetve milyen intézmény ad azoknak otthont.
A közművelődési tevékenységet folytató szervezet által nyújtott kulturális szolgáltatatás értelmezéséhez a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 1. számú mellékletének r) pontja ad iránymutatást, amely szerint közművelődési tevékenység a polgárok iskolán kívüli, öntevékeny, önművelő, megismerő, kultúraelsajátító, művelődő és alkotó célú cselekvése, amely jellemzően együttműködésben, közösségekben valósul meg. Ebből következően egy művelődési központ által szervezett vagy a faluháztól bérelt helyiségben működtetett táncház, bármilyen alkotó foglalkozás, klub, szakkör, ismeretterjesztő előadás stb. adómentes kulturális szolgáltatásnak tekinthető, ugyanakkor a piaci alapon szerveződő mozik tevékenysége nem sorolható ide.
Mekkora összeghatárig juttathatóak adómentesen a sportrendezvényre, illetve kulturális szolgáltatásokra szóló belépőjegyek, bérletek?
A sportrendezvényre, illetve kulturális szolgáltatásokra szóló belépőjegyek, bérletek adóévenként legfeljebb a minimálbért meg nem haladó értékben juttathatóak adómentesen. Az értékhatárt külön-külön lehet figyelembe venni, tehát külön a sportrendezvényre szóló belépőjegyek, bérletek, illetve a kulturális szolgáltatásokra szóló belépőjegyek, bérletek tekintetében.
A 2019. évi minimálbért figyelembe véve ez azt jelenti, hogy a sportrendezvényre szóló belépőjegy, bérlet, illetve a kulturális szolgáltatásokra szóló belépőjegy, bérlet (ideértve a könyvtári beiratkozási díjat) is legfeljebb évi 149.000 Ft, együttesen legfeljebb évi 298.000 Ft összegben juttatható.
A juttatás összegére vonatkozó korlátot 2019. január 1-jével állapította meg az Szja tv., mely a sportrendezvényre szóló belépőjegyek, bérletek esetében szigorítást, a kulturális szolgáltatásokra szóló jegyek, bérletek esetében bővítést jelentett.
A sportrendezvényre, illetve kulturális szolgáltatásokra szóló belépőjegyek, bérletek adóévenként legfeljebb a minimálbért meg nem haladó értékben juttathatóak adómentesen. Az értékhatárt külön-külön lehet figyelembe venni, tehát külön a sportrendezvényre szóló belépőjegyek, bérletek, illetve a kulturális szolgáltatásokra szóló belépőjegyek, bérletek tekintetében.
A 2019. évi minimálbért figyelembe véve ez azt jelenti, hogy a sportrendezvényre szóló belépőjegy, bérlet, illetve a kulturális szolgáltatásokra szóló belépőjegy, bérlet (ideértve a könyvtári beiratkozási díjat) is legfeljebb évi 149.000 Ft, együttesen legfeljebb évi 298.000 Ft összegben juttatható.
A juttatás összegére vonatkozó korlátot 2019. január 1-jével állapította meg az Szja tv., mely a sportrendezvényre szóló belépőjegyek, bérletek esetében szigorítást, a kulturális szolgáltatásokra szóló jegyek, bérletek esetében bővítést jelentett.
Ki, kinek juttathat adómentesen sportrendezvényre, illetve kulturális szolgáltatásokra szóló belépőjegyet, bérletet?
Az Szja tv. rendelkezése szerint a kifizető juttathat magánszemély részére adómentesen sportrendezvényre, illetve kulturális szolgáltatásokra szóló belépőjegyet, bérletet azzal, hogy az adómentes értékhatárt ugyanazon kifizető és magánszemély között kell vizsgálni. Ennek megfelelően nincs akadálya annak, hogy valaki több helyről is részesüljön adómentes juttatásban.
Az Szja tv. rendelkezése szerint a kifizető juttathat magánszemély részére adómentesen sportrendezvényre, illetve kulturális szolgáltatásokra szóló belépőjegyet, bérletet azzal, hogy az adómentes értékhatárt ugyanazon kifizető és magánszemély között kell vizsgálni. Ennek megfelelően nincs akadálya annak, hogy valaki több helyről is részesüljön adómentes juttatásban.
Adható-e az adómentes juttatás utalvány formájában?
Különösen fontos figyelemmel lenni arra, hogy 2019. január 1-jétől nem adómentes a sportrendezvényre, illetve a kulturális szolgáltatásokra szóló belépőjegyek, bérletek megvásárlására jogosító utalvány.
Különösen fontos figyelemmel lenni arra, hogy 2019. január 1-jétől nem adómentes a sportrendezvényre, illetve a kulturális szolgáltatásokra szóló belépőjegyek, bérletek megvásárlására jogosító utalvány.
Van-e további feltétele az adómentes juttatásnak?
Az adómentes juttatás további feltétele, hogy a belépőjegy, bérlet nem lehet visszaváltható. A belépőjegy, bérlet visszaváltására csak a magánszemélynek ki nem osztott (nem juttatott) belépőjegyek, bérletek vonatkozásában van lehetőség.
Az adómentes juttatás további feltétele, hogy a belépőjegy, bérlet nem lehet visszaváltható. A belépőjegy, bérlet visszaváltására csak a magánszemélynek ki nem osztott (nem juttatott) belépőjegyek, bérletek vonatkozásában van lehetőség.
2. A második kérdéskör: Hogyan igazoljuk?
Hogyan biztosítható, hogy a belépőjegyek ne legyenek visszaválthatóak?
A kérdésre adott adóhatósági tájékoztató szerint a szabályhoz fűzött törvényi indokolás szerint a visszaélések megakadályozása érdekében rögzíti azt az Szja tv., hogy az adómentesség csak abban az esetben alkalmazható, ha a belépőjegy, bérlet nem visszaváltható (ide nem értve természetesen a magánszemély részére ki nem osztott belépők, bérletek visszaváltását).
A visszaválthatóságot mindenképpen a kifizető oldalán kell vizsgálni, hiszen azon belépőjegyek juttatásának adómentességét biztosítja ez a rendelkezés, amelyet a kifizető ad a magánszemélynek oly módon, hogy a jegyeket a kifizető vásárolja meg, vagy pedig a kifizető utólag megtéríti a magánszemély által a kifizető nevére szóló számla alapján megvásárolt jegyek árát.
A kulturális intézmények, koncertszervezők, stb. a legtöbb esetben csak műsorváltozás, illetve az előadás, rendezvény elmaradása esetén váltanak vissza jegyet [előbbi esetben az előadás kezdetéig, utóbbi esetben a kitűzött előadást követően egy meghatározott időszakon belül (általában 30 vagy 60 napos jogvesztő határidőn belül) van erre lehetőség].
A visszaváltáshoz az eredeti belépőjegy és a vásárlást igazoló bizonylat is kell (a számlát kiállító kifizető sztornózza azt), vagyis a magánszemély nem tudja visszaváltani a jegyet a számla nélkül. Ha a jegyet a magánszemély vásárolja meg, akkor a cég abban az esetben térítheti meg a jegy árát, ha a számla a kifizető nevére szól, és a magánszemély átadja a számlát a kifizető részére.
Mindezek alapján, ha a számla a kifizetőnél (munkáltatónál) van, az egyfajta garancia arra, hogy a magánszemély nem tudja visszaváltani a belépőjegyet. Megjegyezzük, hogy az online felületeken megváltott belépőjegyek esetében általában külön rögzítésre kerül az is, hogy azok nem válthatók vissza.
Összességében tehát nincs jelentősége annak, hogy a kifizető által a magánszemélynek átadott belépőjeggyel a magánszemély ténylegesen elment-e az előadásra, vagy nem az a magánszemély nézte meg az előadást, aki kapta a jegyet (hanem pl. a hozzátartozója), továbbá az sem számít, ha a magánszemély a neki kiosztott jegyet elcseréli egy másik előadásra szóló jegyre valakivel vagy eladja azt másnak.
A kérdésre adott adóhatósági tájékoztató szerint a szabályhoz fűzött törvényi indokolás szerint a visszaélések megakadályozása érdekében rögzíti azt az Szja tv., hogy az adómentesség csak abban az esetben alkalmazható, ha a belépőjegy, bérlet nem visszaváltható (ide nem értve természetesen a magánszemély részére ki nem osztott belépők, bérletek visszaváltását).
A visszaválthatóságot mindenképpen a kifizető oldalán kell vizsgálni, hiszen azon belépőjegyek juttatásának adómentességét biztosítja ez a rendelkezés, amelyet a kifizető ad a magánszemélynek oly módon, hogy a jegyeket a kifizető vásárolja meg, vagy pedig a kifizető utólag megtéríti a magánszemély által a kifizető nevére szóló számla alapján megvásárolt jegyek árát.
A kulturális intézmények, koncertszervezők, stb. a legtöbb esetben csak műsorváltozás, illetve az előadás, rendezvény elmaradása esetén váltanak vissza jegyet [előbbi esetben az előadás kezdetéig, utóbbi esetben a kitűzött előadást követően egy meghatározott időszakon belül (általában 30 vagy 60 napos jogvesztő határidőn belül) van erre lehetőség].
A visszaváltáshoz az eredeti belépőjegy és a vásárlást igazoló bizonylat is kell (a számlát kiállító kifizető sztornózza azt), vagyis a magánszemély nem tudja visszaváltani a jegyet a számla nélkül. Ha a jegyet a magánszemély vásárolja meg, akkor a cég abban az esetben térítheti meg a jegy árát, ha a számla a kifizető nevére szól, és a magánszemély átadja a számlát a kifizető részére.
Mindezek alapján, ha a számla a kifizetőnél (munkáltatónál) van, az egyfajta garancia arra, hogy a magánszemély nem tudja visszaváltani a belépőjegyet. Megjegyezzük, hogy az online felületeken megváltott belépőjegyek esetében általában külön rögzítésre kerül az is, hogy azok nem válthatók vissza.
Összességében tehát nincs jelentősége annak, hogy a kifizető által a magánszemélynek átadott belépőjeggyel a magánszemély ténylegesen elment-e az előadásra, vagy nem az a magánszemély nézte meg az előadást, aki kapta a jegyet (hanem pl. a hozzátartozója), továbbá az sem számít, ha a magánszemély a neki kiosztott jegyet elcseréli egy másik előadásra szóló jegyre valakivel vagy eladja azt másnak.
Szükséges-e számla a belépőjegyek, bérletek megvásárlásáról?
A sportrendezvényre, illetve a kulturális szolgáltatásokra szóló belépőjegyet, bérletet a juttató nevére szóló számlával kell megvásárolni. Természetesen nem zárja ki az adómentességet, ha a magánszemély a számára ezen a jogcímen biztosított keret terhére maga vásárolja meg a belépőjegyet, bérletet, és a juttató nevére kiállított számla leadásával utólag számolja el a kiadást.
A sportrendezvényre, illetve a kulturális szolgáltatásokra szóló belépőjegyet, bérletet a juttató nevére szóló számlával kell megvásárolni. Természetesen nem zárja ki az adómentességet, ha a magánszemély a számára ezen a jogcímen biztosított keret terhére maga vásárolja meg a belépőjegyet, bérletet, és a juttató nevére kiállított számla leadásával utólag számolja el a kiadást.
Szükséges-e nyilvántartás az adómentes juttatás elszámolásáról?
A sportrendezvényre, illetve a kulturális szolgáltatásokra szóló belépőjegyek, bérletek juttatásáról a juttatónak részletes nyilvántartást kell vezetnie. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a juttatásban részesülő magánszemély azonosító adatait és/vagy az adóazonosító jelét, valamint a magánszemély részére átadott belépőjegyek, bérletek értékét. A nyilvántartás alapján tudja a kifizető egy esetleges ellenőrzés során igazolni, hogy nem haladta meg az ugyanazon magánszemély részére adott juttatás az adóévben a minimálbér összegét.
A sportrendezvényre, illetve a kulturális szolgáltatásokra szóló belépőjegyek, bérletek juttatásáról a juttatónak részletes nyilvántartást kell vezetnie. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a juttatásban részesülő magánszemély azonosító adatait és/vagy az adóazonosító jelét, valamint a magánszemély részére átadott belépőjegyek, bérletek értékét. A nyilvántartás alapján tudja a kifizető egy esetleges ellenőrzés során igazolni, hogy nem haladta meg az ugyanazon magánszemély részére adott juttatás az adóévben a minimálbér összegét.
