Csökkenthető az áfa-alap behajthatatlan követelés esetén
Olvasási idő:
Az új szabályok ugyan csak 2020. január 1-jétől hatályosak, de az átmeneti rendelkezések szerint behajthatatlan követelés jogcímen való adóalap csökkentés akkor is alkalmazható, ha a behajthatatlan követelés alapjaként szolgáló termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás teljesítési időpontja 2015. december 31. napját követő időpontra esik. Érdemes tehát elidőzni azon, hogy mi minősül behajthatatlan követelésnek.
Behajthatatlan követelésnek minősül a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás alapján keletkezett, követelésként fennálló ellenérték vagy részellenérték adót is tartalmazó összege, amelyet a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója ekként számol el nyilvántartásában a következő okok valamelyike alapján:
– a követelésre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet vagy a talált fedezet azt csak részben fedezi;
– a követelést a hitelező a csődeljárás, a felszámolási eljárás, az önkormányzatok adósságrendezési eljárása során egyezségi megállapodás keretében elengedte;
– a követelésre a felszámoló által adott írásbeli igazolás (nyilatkozat) szerint nincs fedezet, feltéve, hogy a felszámolás kezdő időpontja óta legalább 2 év telt el,
– a követelésre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet.
Az adóalap csökkentésére akkor van lehetőség, ha az adóalap csökkentéssel érintett ügyletben részt vevő felek, illetve az ügylet körülményei megfelelnek a törvényben meghatározott együttes feltételeknek, a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének figyelembevételével. A feltételeket maradéktalanul teljesíteni kell együttesen, mely kilenc feltételt jelent.
Így az adóalap csökkentés feltétele, hogy
– az adóalany és a termék beszerzője, szolgáltatás igénybe vevője független feleknek minősülnek;
– az adóalany a termék beszerzőjét, szolgáltatás igénybe vevőjét köteles előzetesen írásban értesíteni a behajthatatlan követelésként történő elszámolás okáról, összegéről, számlaszámról, kivéve, ha a termék beszerzője, szolgáltatás igénybe vevője jogutód nélkül megszűnt;
– az adóalany nem állhat csőd-, felszámolási, vagy kényszertörlési eljárás hatálya alatt a behajthatatlan követeléssel érintett bevallás benyújtásának időpontjában;
– a termék beszerzője, szolgáltatás igénybe vevője nem állhat csőd-, felszámolási, vagy kényszertörlési eljárás hatálya alatt a behajthatatlan követelésként történő elszámolás alapjául szolgáló termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás teljesítésének időpontjában;
– a termék beszerzője, szolgáltatás igénybe vevője nem szerepelhet a nagy összegű adóhiánnyal vagy a nagy összegű adótartozással rendelkezők adóhatóság holnapjáról lekérdezhető adatbázisában a behajthatatlan követelésként történő elszámolás alapjául szolgáló termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás teljesítésének időpontjában és az azt megelőző egy évben;
– a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének adószáma a behajthatatlan követelésként történő elszámolás alapjául szolgáló termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás teljesítésének időpontjában nem került törlésre;
– az állami adó- és vámhatóság a behajthatatlan követelésként történő elszámolás alapjául szolgáló termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás teljesítésének időpontjáig nem adott tájékoztatást az adóalany részére a terméket beszerző, szolgáltatást igénybe vevő adókötelezettsége teljesítésének megkerüléséről, és
– a behajthatatlan követelésként történő elszámolás alapjául szolgáló termékértékesítés,
szolgáltatásnyújtás ellenértéke megtérítésének esedékessége óta legalább egy év eltelt;
– a behajthatatlan követelésként történő elszámolás alapjául szolgáló termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértéke más módon nem térült vagy térül meg.
További kötelezettség a fent említett adattartalmú értesítés megtétele a partnernek, és az önellenőrzés bevallásával egyidejű, erre a célra rendszeresített nyomtatványon való adatszolgáltatás az adóhatóság részére. A korrekciót az értesítés időpontját tartalmazó adómegállapítási időszakban kell elvégezni.
Az adóhatóság az önellenőrzés ellenőrzése során megvizsgálja, hogy az adóalany a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének megfelelően járt-e el.
A törvény rendezi azt az esetet is, amikor a behajthatatlan követelés miatt történt adóalap csökkentést követően az adós mégis rendezi tartozását vagy annak egy részét, mely esetben is önellenőrzés útján kell a korrekciót elvégezni.
Lásd: Áfa törvény 77. § (7)-(10) bekezdés, 127. § (1) bekezdés c) pont, 153/D. § (1)-(2) bekezdés, 259. § 3/A. pont, 332. §
