Az „okos kereskedelem” kihasználja a digitális tér előnyeit

Mit rendelt utoljára a neten és mi az, amit sohasem rendelne meg elektronikus úton?

Nemrég adtam le egy nagyértékű rendelést, okos fűtésvezérlést és radiátor-termosztátokat vásároltam egy német online áruházból több mint 500 euró értékben. Évente legalább 30-40 online rendelést adok le különböző termékekre, amelyekhez hozzájönnek a színház- és mozijegyek, a parkolás, az autópálya matrica, a múzeumi és kiállítás-belépők is. A friss élelmiszeren kívül, nem veszek semmit offline. Azt is csak azért, mert egyik online hipermarket sem szállít a lakhelyemre. Nincs olyan termék vagy szolgáltatás, amelyet sosem vennék online, legalábbis azok közül, melyeket be lehet szerezni ilyen módon..

Hogyan érvényesülnek az e-kereskedelemben a garanciák, a határidők, az áruvisszavételi lehetőségek? 

Ugyanúgy, mint a hagyományos kereskedelemben. Különbség csak akkor van, ha feltűnően olcsón vásárol valaki megbízhatatlan helyről. Ebben az esetben a megrendelőnek kellene élnie a gyanúperrel.

A honi kkv-k digitális felkészültsége még hagy kívánnivalókat maga után. Hogyan lehet ezen változtatni?

Tapasztalatom szerint a felkészületlenség nem korlátozódik a digitális területre. Sőt, inkább azt mondanám, hogy digitálisan talán érettebbek a hazai vállalkozók, mint üzletileg. Én elsősorban olyan cégekkel dolgozom, amelyeknek közük van a digitális bizniszhez. Ezek kiválóan tájékozódnak az online szolgáltatások és fogalmak útvesztőjében, élnek a digitális és közösségi média számtalan lehetőségével, azonban komoly, milliárdos cégek is élik az életüket komolyan vehető üzleti terv vagy stratégiai elképzelés nélkül. Magyarán szólva vakrepülnek. Ebből előbb-utóbb az lesz, hogy beleszállnak egy falba. Arany János szavaival élve: “Nagyot koppan akkor, azután elhallgat”. Persze vannak kivételek, összességében viszont általános, hogy a magyar vállalkozó azt hiszi: a könyvelés a NAV-nak készül, az üzleti terv meg a bank számára.

A Smart Commerce Consulting mit nyújt a kkv-k számára? Mi az, ami ma leginkább fontos egy cég boldogulásához? 

Sokféleképpen lehet sikeres egy vállalkozás, viszont piaci versenyhelyzetben hosszú távon az győz, aki tudja, mit akar, tudatosan építkezik és a döntéseit tervekre és adatokra alapozza. A digitális világban rengeteg adat van, és ez néha félrevezető. Sok vállalkozó azt gondolja, elég az adatokat nézni, és akkor már szuper lesz minden. Csakhogy az adatok terv nélkül annyit érnek, mint a GPS térkép nélkül: a koordináták mutatják, hol vagyunk, csak nincs alatta térkép, nem tudjuk, milyen messze a cél, egyáltalán jó irányba megyünk-e, mikor kell mondjuk tankolni és lesz-e útközben benzinkút. Mi a Smart Commerce Consulting csapatával lényegében térképrajzolók vagyunk. Az ügyféllel közösen kijelöljük a célt, elemezzük a piacot, a kockázatokat, és megtervezzük az utat. Fő termékünk a stratégiai üzleti tervezés, amelynek eredményeként a vállalkozó egy három éves tervet kap. Ez alapján nem fog eltévedni, és a célját is eléri. Feltéve persze, hogy tesz is érte. Legsikeresebb ügyfelünk a Számlázz.hu. Ezzel a céggel nyolc éve dolgozom együtt. Immár a harmadik üzleti terv ciklusban vagyunk és eddig minden terv teljesült. Pontosabban egyik sem, mert mindegyiket felülmúlta a valóság. Amikor elkezdtem dolgozni velük, 724 ügyfelük volt és egymillió forint árbevételük – ezt öt év alatt érték el. Ma, nyolc év után, már több mint 100 ezer ügyféllel rendelkezik a cég és az éves árbevétele jövőre eléri az egymilliárd forintot.
Az interneten számos webáruház alapítására buzdító oldal található, a vállalkozó kedvűeknek gyorstalpaló tanfolyammal segítve az induláshoz. Célravezető ez  a módszer?
Erre csak azt tudom mondani: mi nem buzdítunk senkit ilyesmire, és nem tartunk gyorstalpaló tanfolyamot. Kevésbé diplomatikusan fogalmazva: a nagyon ritka kivételtől eltekintve senkinek sem tanácsolom, hogy webshopot nyisson, különösen nem egy gyorstalpaló után. Persze kérdés, mi a cél, mennyi idő és pénz van rá, és mennyire számít a kockázat.

Az internetes kereskedelem forgalma tíz év alatt, 2016 végére a tízszeresére nőtt, elérte a 300 milliárd forintot, és idén is húsz százalékkal bővül – nyilatkozta Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára még év elején. Mit jelent ez? Továbbra is nagy volumenűnek számít az emelkedés? Milyen szektorokban jellemző ez a növekedés? 

Valóban bővülő forgalomról és bővülő bevételekről tudunk beszámolni. Már 545 milliárd forint volt 2017-ben a hazai webshopok forgalma az eNET szokásos éves jelentése szerint. Ezzel az általunk készített előrejelzések közül az optimista forgatókönyv jött be – amelyben persze bíztunk is –, így 2020-ra elérhetjük a bűvös ezermilliárdos forgalmat. Bizonyos szempontból már majdnem el is értük, amennyiben a hazai webáruházak fent említett adatához hozzávesszük a honi internetezők külföldi online vásárlásainak 400 milliárdos forgalmát. Minden szektorban jelentős a növekedés, egyébként évek óta ugyanazok a kategóriák vezetik az e-kereskedelmi toplistát. Eszerint a számítástechnika, a szórakoztató elektronika, a ruházati és sportruházati cikkek, a játék és ajándék az első négy, kiemelt árucsoport. Egyedül az ötödik helyen történt változás, ahol a lakberendezés „legyőzte” a háztartási gépek kategóriáját.

Ez a hagyományos kereskedelem visszaszorulását eredményezi? Egyáltalán ellenfelek vagy kiegészítik egymást? Milyen új területeken nyerhet teret az e-kereskedelem?

Az internet semmilyen piaci szegmenst nem hagy érintetlenül, mivel az információ elérésében esélyegyenlőséget, ezáltal transzparenciát eredményez. Ma hiába állítja magáról egy hotel, hogy neki van a legjobb wellness részlege, vagy ő adja legolcsóbban a szilveszteri vacsorát, hiszen ezeket az információkat bárki le tudja maga ellenőrizni, a kínálatot összehasonlíthatja és a legkedvezőbb ajánlatokat akár online megrendelheti. A turizmus piacát például teljesen felforgatta a digitális fejlődés és összességében ez jót tett a kínálatnak és a keresletnek egyaránt. Hasonló a helyzet a biztosítások piacán is: az online felületeknek köszönhetően sokkal több biztosítást lehet eladni, sokkal kisebb költséggel. Ugyanakkor vannak olyan területek, amelyek hátrányt szenvednek. Ilyen például a műszaki cikk kereskedelem, mert ezeket egyre nehezebben lehet eladni a boltokban. Összességében nem lehet azt állítani, hogy az e-kereskedelem legyőzné a hagyományosat, sokkal inkább arról van szó, hogy egyre nagyobb lesz a kölcsönhatás és nemsokára már egyáltalán nem lehet szétválasztani egymástól a kettőt. Ezt hívjuk mi smart commerce-nek, azaz okos kereskedelemnek. A hagyományos gazdaság következő szereplője, amelyet a digitális világ még a mostanihoz képest is jobban fel fog forgatni, a bankszektor. Tíz év múlva valószínűleg egészen másképp fogjuk intézni a pénzügyeinket, mint ma. Sőt, egészen mások lesznek a pénzügyeink.

Mi a jelentősége a bitcoinnak és a block-chainnek? Mit gondol arról, hogy egyesek felfújt lufinak, mások szemfényvesztésnek tartják a kriptovalutákat?

A blockchain jelentősége ma még nem mérhető fel teljesen. Viszont fontos, hogy szétválasszuk a kriptovalutáktól, mivel azok csak a blockchain egyik alkalmazási formáját jelentik. Tehát a blockchain mint technológia nagyon izgalmas terület, amely nagy fejlődés előtt áll, a kriptovaluták viszont kívül esnek az érdeklődési körömön.

Miben jobb, miket spórol meg az e-kereskedelem? Például kevesebb erőforrás és raktárigény, figyelembe vett környezetvédelmi szempontok a fenntartható fejlődés útján, vagy éppen a hatékonyabb időgazdálkodás, amiben előnye van a bolti kereskedelemmel szemben? 

A kereskedelem és az „e-kereskedelem” megkülönböztetése ebben az esetben félrevezető lehet, mert úgy tűnik, mintha éles határ lenne a két forma között. Valójában ez ma már nincs így, hiszen a digitális fejlődés vívmányai az egész kereskedelmi szektort átformálják, és ezek előnyeit szinte bármely kereskedő hasznosíthatja, amennyiben képes a saját működését, üzleti folyamatait úgy átalakítani, hogy azok maximálisan kihasználják a digitális lehetőségeket. A digitális transzformáció tehát bármely kereskedő számára nagy előnyöket hozhat. Egy teljesen hétköznapi cég életében is akár 30-40 százalékos megtakarítást és/vagy ugyanekkora bevételnövekedést lehet elérni pusztán digitális transzformációval és ez nem jelenti feltétlenül azt, hogy a vállalat belép az e-kereskedelmi piacra.

Vannak trendek az e-kereskedelemben? Begyűrűznek hozzánk a külföldi ötletek?

Az e-kereskedelem története immár több mint húsz éves múltra tekint vissza, ez alatt természetesen sokféle trend megjelent, viszont az alap-biznisz nem sokat változott. A fejlődést a digitális ökoszisztéma bővülése mozgatja, azaz minden innováció, amely segíthet hatékonyabbá tenni az üzleti folyamatokat, gyorsan beépül. Lásd a különböző fizetési módoktól a drónokon át a mesterséges intelligenciáig, az összes olyan elemet, amely ma megtalálható ebben az üzletágban. A megoldások pedig azonnal megjelennek nálunk is, legfeljebb kissé amatőr módra alkalmazzuk azokat, nem úgy, mint az Egyesült Államokban.
A világpiaci jelenlétükkel taroló gigaszolgáltatók hogyan rendezhetik át a hazai frontokat, ha egyáltalán beszélhetünk ilyen jelenségekről?
Amikor az eBay megjelent Magyarországon, mindenki azt jósolta, hogy az akkor épp sikerei csúcsán lévő Vaterának hamarosan vége. Ehhez képest szinte meg sem érezték a konkurenciát, amely néhány év vergődés után kivonult. Ugyanakkor a Facebook pár év alatt eltörölte a színről az IWIW-et. Szóval mindkét esetre van példa. Hogy melyik forgatókönyv jön be, az igen sok tényezőn múlik. A magyar piac kicsi ahhoz, hogy egy nagy nemzetközi szereplő túl sok erőforrást áldozzon a megszerzésére - ez ad számunkra egy kis védelmet. Ugyanakkor ez a védelem csak akkor ér valamit, ha az itteni szereplők képesek az előnyeiket kihasználni és elegendő erőforrást, tudást és energiát fektetnek abba, hogy jobbak legyenek a nagyoknál – legalább hazai pályán mozogva.