Bejelentkezés

Ez a tartalom 988 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.

Hogyan adózik az online szerencsejáték nyereménye?

Az online térben játékok, ezen belül a nyereményjátékok széles választéka vár bennünket. Ezek közül alighanem legkedveltebbek a szerencsejátékok, amikor pénzben vagy más értéktárgyban kifejezett téteket tesznek a játékosok egy bizonytalan kimenetelű esemény végeredményére. Adózási szempontból elsősorban azt kell vizsgálni, hogy a nyerteseknél keletkezik-e jövedelem és adókötelezettség?

A szerencsejáték célja az esemény kimenetelének eltalálása és további pénzösszeg elnyerése. A játékelmélet alapján a szerencsejáték zéró összegű játék, mivel a résztvevők csak egymás kárára növelhetik nyereményeiket. A szerencsejátékok napjainkban szoros állami ellenőrzés alatt állnak a világ szinte minden országában, így hazánkban is, szervezése állami monopólium. 

Adózási szempontból azt kell vizsgálni, hogy keletkezik-e jövedelem és adókötelezettség a nyerteseknél, van-e hatása az adókötelezettségre, ha az adott szerencsejátékra esetleg nem a szabályozott, engedélyezett keretek között kerül sor, vagy olyan esetben, amikor a szerencsejáték-szervező, igénybevett szolgáltatás nem belföldi. 

A szerencsejáték fogalma

A szerencsejáték fogalmát és kereteit a szerencsejátékok szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.) határozza meg. Az Szjtv. 1.?§ (1) bekezdése alapján szerencsejáték minden olyan játék, amelyben a játékos pénz fizetése, vagy vagyoni érték nyújtása fejében, meghatározott feltételek fennállása vagy bekövetkezése esetén pénznyereményre, vagy más vagyoni értékű nyereményre válik jogosulttá. A nyerés vagy a vesztés kizárólag, vagy túlnyomórészt a véletlentől függ.
A fogalom-meghatározás alapján látható, hogy jogi szempontból szerencsejátéknak az a játék minősül, amelyben a játékos részvétele tétfizetéshez kötött, a nyertes valamilyen formájú nyereményt kap, és a játék megnyerése túlnyomórészt véletlenszerű. Ha bármelyik elem a felsoroltak közül hiányzik, akkor az adott játék nem minősül szerencsejátéknak.

Az Szjtv. 14.?§-a értelmében a szerencsejátékok fajtái a következők:
a) sorsolásos játék (sorsjáték, számsorsjáték és egyéb sorsolásos játék, ilyen a lottó),
b) nem sorsolásos játék (például a rulett),
c) kaszinójáték, online kaszinójáték,
d) fogadás (például a lóverseny, sportfogadás),
e) kártyajáték,
f)  távszerencsejáték.

2012. október 9. napjáig ide sorolta a törvény a pénznyerő automata üzemeltetését, valamint a helyhez kötött szerver alapú pénznyerő automata, és a nem helyhez kötött szerver alapú pénznyerő rendszert is.

Az online szerencsejáték 

A törvény által nevesített típusok közül két online szerencsejáték csoportot különböztethetünk meg, a távszerencsejátékot és az online kaszinójátékot.
A definíció szerint a távszerencsejáték a sportfogadás, ha azt kizárólag hírközlő eszköz és rendszer útján szervezik. (Távszerencsejáték keretében szervezett sportfogadás a lóversenyfogadás, valamint a sportrendezvényre fogadás.) Az online kaszinójáték pedig a kaszinójáték szintén hírközlő eszköz és rendszer útján történő szervezése. Online kaszinójátékot csak olyan koncessziós társaság szervezhet, amely jogosult kaszinójáték szervezésére. 
Magyarország területéről hírközlő eszköz és rendszer által részvételi jogosultságot biztosító szerencsejáték szervezési tevékenység kizárólag a törvény előírásainak megfelelően folytatható. Hírközlő eszközök és rendszerek által szervezett szerencsejátékban való részvételre ajánlatok közzétételéhez a szerencsejáték-felügyeleti hatóság engedélye szükséges. [Szjtv. 1. § (4)-(5) bekezdése]
Hírközlő eszköznek és rendszernek minősül a törvény értelmében bármely olyan eszköz és rendszer, amelynek alkalmazásával a játékos a törvény hatálya alá tartozó játékokban részvételi jogosultságot keletkeztető nyilatkozatot vagy cselekményt tehet. Ilyen különösen a címzett vagy címzés nélküli nyomtatvány, a szabványlevél, a sajtótermékben közzétett hirdetés megrendelőlapja, a katalógus, a telefon, az automata hívókészülék, a rádió, a videotelefon, a videotex (mikroszámítógép-képernyővel) billentyűzettel vagy érintőképernyővel, az Internet, az elektronikus levél (e-mail), a távmásoló (telefax) és a televízió. [Szjtv. 37. § 17. pontja]
Tiltott szerencsejátéknak számít a Szjtv. 37. § 14. pontja értelmében a törvény szerint engedélyköteles szerencsejáték, amelyet a szerencsejáték-felügyeleti hatóság engedélye nélkül szerveznek.

Online szerencsejátékból származó adómentes jövedelem

A hatályos jogi szabályozás bizonyos jövedelmeket kiemel a nyereményből származó jövedelmek körében, és rendelkezése szerint nem számítja a(z adóköteles) jövedelmek közé.
A pontos rendelkezés a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 76. § (4) bekezdésében található, amely értelmében „nem számít jövedelemnek a jogszerűen szervezett, az Szjtv. 16. §-a alapján engedélyhez nem kötött sorsolásos játékból, a sorsjátékból, a játékkaszinóból, a bukmékeri rendszerű fogadásból, a lóversenyfogadásból, a bingójátékból, a kártyateremben szervezett kártyajátékból, a távszerencsejátékból, valamint – az Szjtv. 29/Q. §-a szerinti külföldi jackpot rendszerből származó nyeremény kivételével – az online kaszinójátékból származó nyeremény”.
Ennek értelmezése során érdemes kitérni a Kúria Kfv.VI.35.545./2017/7. számú határozatára. 
A Kúria határozata kimondja, hogy „az elsődleges jogkérdés megválaszolása körében az Szja tv. 76. § (1) bekezdése bír meghatározó jelentőséggel. Ugyanis ez a bekezdés határozza meg azon nyereményeket, melyek személyi jövedelemadó kötelesek, vagyis minden olyan nyeremény, amely nem került felsorolásra az (1) bekezdésben, nem adóköteles”. 
A határozat során a Kúria nem vette figyelembe az Szja tv. egyik legfontosabb alapelvét, melynek értelmében a magánszemély minden jövedelme adóköteles. Ettől eltérő szabályt, az adóból kedvezményt a kivételes célok érdekében – az Szja tv. alapelveinek figyelembevételével – csak törvény állapíthat meg. Az adó alapja az adóköteles bevételből megállapított, az Szja tv. rendelkezései szerinti levonásokkal csökkentett jövedelem és az adóalap-növelő tételek összege. [Szja tv. 1. § (3) bekezdése].
A magyar jogrendszer nem precedens alapú, így a Kúria egyedi ügyben hozott döntése más esetben, akár azonos tényállás mellett sem alkalmazandó, legfeljebb hivatkozási alapot teremt jogértelmezés esetén. 
A fentiek jogelméleti és gyakorlati szempontból úgy értelmezhetők, hogy az Szja tv. 76. § (1) bekezdésében nem nevesített jövedelmek – kivételként hivatkozott paragrafus (4) bekezdésben az adókötelezettség alól mentesített jövedelmek – nem e paragrafus alapján válnak adókötelessé. 
Az Szja tv. 76.?§ (4) bekezdése értelmében tehát nem számít jövedelemnek a jogszerűen szervezett távszerencsejátékból, valamint – az Szjtv. 29/Q. §-a szerinti külföldi jackpot rendszerből származó nyeremény kivételével – az online kaszinójátékból származó nyeremény. 
Távszerencsejátékok közül a Szerencsejáték Zrt. rendelkezik jelenleg szerencsejáték felügyeleti engedéllyel a „tippmix.pro” elnevezésű játékhoz 2022. október 23. napjáig . Fentiek alapján, amennyiben a játékosnak ebből a játékból származik nyereménye, akkor adómentesnek minősül a nyereménye az összeghatártól függetlenül.
Magyarországon jelenleg engedéllyel a következő két online kaszinó rendelkezik: grandcasino.hu , valamint a vegas.hu .

Online szerencsejátékból származó adóköteles jövedelem

A Szja tv. 76. § (1) és (4) bekezdése szerint adóköteles nyeremény esetében – ha az nem tartozik a kamatjövedelemre vonatkozó rendelkezések hatálya alá – az Szjtv. meghatározott engedélyhez kötött sorsolásos játékból, az ajándéksorsolásból, a fogadásból, valamint az Szjtv. 29/Q. §-a szerinti külföldi jackpot rendszerből származó nyeremény (adóköteles nyeremény) címén kapott bevétel egészét jövedelemnek kell tekinteni.
Pénzbeli nyeremény esetén az adót a magánszemélyeknek kiosztandó teljes nyereményösszegből egy tételben kell a kifizetőnek levonnia, és befizetnie. [Szja tv. 76. § (1)-(2) bekezdése] Az adóköteles nyeremény szempontjából kifizető a szerencsejáték szervezője, függetlenül attól, hogy az adóköteles nyereményt közvetlenül, vagy közvetítő útján juttatja a természetes személynek. 
Abban az esetben, ha a nyeremény nem pénz, hanem más vagyoni érték (például tárgynyeremény vagy szolgáltatás), akkor a kifizetőt terhelő adó alapja a nyeremény szokásos piaci értékének 1,18-szorosa [Szja tv. 76.?§ (3) bekezdés].
Az adó mértéke pénz és nem pénz nyeremény esetén is az adóalap 15 százaléka. Tehát e nyeremények után csak a kifizetőnek (a játék szervezőjének) keletkezik adó- és bevallási kötelezettsége, a magánszemélynek nem.

dr. Kovács-Petruska Rita


(Cikkünket teljes terjedelmében az Adó- és Járulékmegtakarítási Tanácsadó márciusi számában olvashatják)
 

2020-05-26