Még mindig az adatkezelés kőkorszakában vagyunk
Olvasási idő:
Napjainkban az adatok mindössze fél százalékát elemezzük és az információk harmada már keletkezése pillanatában pontatlan. Ebben az adatkezelési kőkorszakban az adatok értéke folyamatosan csökken, a vállalatoknak pedig fejlett adatkezelési képességekre van szükségük, hogy a nyers inputokat döntéstámogató információkká alakítsák át.
Tíz évvel ezelőtt egy petabájtnyi adat 1,8 millió forintot ért, ma csupán 500 forint a gazdasági értéke. Persze, az inflációhoz az is hozzájárul, hogy évente 41 százalékkal nő az adatok mennyisége.
Hogy az adathegyek ne omoljanak ránk, a Gartner vezetője szerint fejlett adatkezelési képességekre van szükségük az embereknek, vállalatoknak egyaránt. Ezen felül pedig az automatizálás eszközeit is be kell vetni az adatkatasztrófa elkerülésére. Az adatok feldolgozásának folyamata a törlés is, vagyis teljes életciklusuk alatt törődnünk kell az adatokkal. Tömegeknek kell megtanítani az adatkezelést, ha tényleg meg szeretnénk találni az adatok között a gyémántot – fejezte be érdekes gondolatait Papp László.
Rengeteg adat születik
Vagyis úgy tűnik, hogy adatok vannak, még a legegyszerűbb online hirdetési kampánynak a teljesítményéről is rengeteg adat születik. Az ügyfelek szokásairól is keletkezik rengeteg információ, ahogy a weboldal látogatóit is tudjuk, honnan érkeznek, milyen tartalmat preferálnak, és melyik terméket vásárolják meg leggyakrabban. Azonban még egy egyszerű webboltot üzemeltető vállalatnál is kijön a cégek és adataik nagy problémája: az adatok rengeteg forrásból érkeznek a vállalathoz.
Ezeket a különböző helyről származó adatokat emberi erőforrással óriási ráfordítást igénylő feladat olyan információvá változtatni, melynek hatására konkrétan tudunk cselekedni, üzleti döntést hozni. Arról meg nem is merünk beszélni, hogy a vállalati adatok nagy része, mely még mindig hordoz magában üzleti értéket, nem strukturált, vagyis email, dokumentum, üzenet, prezentáció formájában létezik mindenfelé a szervezetben.
A vállalatok pénzt akarnak keresni
Azt is értjük, hogy tudjuk, a vállalatok nem akarnak a különböző üzleti intelligencia eszközökkel foglalkozni, hanem pénzt szeretnének csinálni. Azonban ezek az IT eszközeivel feldolgozott üzleti adatok azok, melyek megtakarítást, ügyfél-elégedettséget, gyors döntéshozatalt eredményeznek – ami végső soron több pénzre fordítható le. Az üzleti intelligencia eszközei teszik lehetővé a vállalati adatok felkutatását, strukturálását, elemzését és olyan értelmes információvá alakítását, mely megoldja problémáinkat. Az üzleti intelligencia arról szól, hogy a megfelelő adatokat biztosítja, a megfelelő időben és a megfelelő embereknek, hogy azok megfelelő döntéseket hozhassanak.
A Forrester elemzése szerint a BI-eszközöket sikeresen használó vállalatok megalapozott üzleti döntéseket hoznak, rövid és hosszú távú terveket képesek kidolgozni, növelik adataik minőségét és konzisztenciáját, átlátszóbban működnek, képesek követni és optimalizálni folyamataik teljesítményét, megnövelik ügyfeleik elégedettségét, csökkentik a szabályozói kockázatokat, és mindennek hatására versenyképesebben működnek.
A rengeteg előny ellenére nagyon sok vállalat küzd a BI-rendszerek bevezetésével: a TDWI adatai szerint a megkérdezett vállalatok 89 százaléka lehetőségként tekint az üzleti intelligencia eszközeire, csupán 57 százalékuknak sikerült egy BI-megoldást bevezetniük. És ami még érdekesebb, a cégek 11 százaléka akadályként és potenciális problémaforrásként tekint ezekre a megoldásokra, 38 százalékuk pedig elkerüli használatukat (vagy lehet, nem tudják, hogy BI-t használnak).
Ügyféladatok egy helyen
Nézzük meg, hogy az üzleti intelligencia milyen területeken képes javítani a kis- és közepes méretű vállalkozások teljesítményét! Kezdjük a legnépszerűbbel, az ügyféladatokkal! A BI nagy része egy központi helyről menedzselhető megoldásba tereli a vállalat szerte előforduló ügyféladatokat. A CRM, email marketing, közösségi média kampány, weboldalhasználattal kapcsolatos összes adatot egy központi adatkezelési platformon láthatjuk. Egy adott ügyfél rengeteg platformon és csatornán keresztül kapcsolódhat egy vállalathoz. Az ügyfelek meglátogatják a weboldalt, kommentelnek a közösségi média oldalakon, üzeneteket küldenek élőben egy call centeres munkatársnak, emailen és telefonon keresztül is kapcsolódhatnak hozzánk. Az ügyfél igényeit úgy tudjuk kielégíteni, ha ezeket a különböző megkereséseket egységesen, egy felületről érhetjük el.
Testre szabott ajánlat és jogi megfelelőség
Ahhoz, hogy egy vállalati ügyfélnek releváns javaslatot tudjunk kidolgozni, egy sor adatra van szükségünk. Jó lenne ismerni a cég éves árbevételét, forgalmának összetételét, kik a legfontosabb partnerei, versenytársai. Az üzleti intelligencia képes ezen adatok egy részét szolgáltatni – például, ha előfizetünk egy céginformációs szolgáltatásra, akkor rengeteg adat és kapcsolódási pont válik láthatóvá. Mindezt beépíthetjük saját BI-megoldásunkba, és kiválaszthatjuk az adott partner számára megfelelő eladási technikát. Ha alaposan felkészülünk a megnyerni kívánt ügyfélből, nagyjából tudjuk, mire van szükségük, akkor már félig nyert ügyünk van.
Ugyanez működik a nem vállalati ügyfelek esetében is, akiknél sokkal automatizáltabban működik ez a fajta profilozás. A vásárlói szokások és ügyfélviselkedés teljes ismerete megelőzi az esetleges bakikat: például nem sok értelme van online felhasználható kupont küldeni olyannak, aki sohasem rendelt még webshopból, mindig offline vásárolt. Vagy ha mégis szeretnénk az online vásárlás felé terelni őt, akkor először az online rendelés, offline átvétel lehetőséget ajánlhatjuk számára.
GDPR, a mumus
A központosított látásmód a jogi megfelelőséget is segíti: a GDPR világában a vállalat és időszakosan a hatóságok, és alkalmanként az ügyfelek maguk szeretnék tudni, hogy milyen adatokat, milyen célból tárolunk, ki és hogyan tud ezekhez az adatokhoz hozzáférni, mikor és milyen eszközzel archiváltuk az adatokat, illetve mikor és milyen megoldással töröltük az ügyféladatokat. Unalmas, de rendkívül fontos dolog, a hatósági bírságokat senki sem szeretné kockáztatni.
Megnövekedett sebesség
A döntések mindaddig nem születnek meg, míg nem érkezik egy megfelelő üzleti jelentés az IT-részlegtől vagy a fejlesztőktől – mert igen, ők készítik gyakran a jelentéseket is. Főleg akkor kell sokat várni, ha több forrásból származó adatot kell összekötni, napokban mérhető ez az idő. Ha ezek az adatok már eleve egy központosított helyen vannak, akkor rövid idő alatt összeáll a szükséges jelentés. Az üzleti döntéshozók azonnal hozzájutnak a jelentésekhez, így a döntések is sokkal hamarabb megszületnek. És ha ezek a jelentések vizuálisan tálalják az információkat, akkor a feldolgozási sebesség is növekszik: az emberi agy ugyanis 60 ezerszer gyorsabban képes feldolgozni a képi információt, mint a szövegest.
Vass Enikő
(Cikkünket teljes terjedelmében a KKV Tanácsadó májusi számában olvashatják)
