Alapítvány: kiesett alapítók
Olvasási idő: 4 perc
Új Ptk. alapján működő alapítványt tíz alapító hozta létre, akik közül ketten elhunytak, két alapító pedig nem fellelhető. Az alapító okirat nem rendelkezik az alapítói jogok gyakorlásáról és nem jelöl ki személyt vagy alapítványi szervet az alapítók kiesése esetére, továbbá nincs olyan rendelkezés az alapítói okiratban, amely szerint az alapítói jogokat testületben látják el az alapítók. Mi a helyes eljárás?
Az alapítók jogosultak az alapító okirat szerint az alapítvány kuratóriumának kinevezésére és a kuratóriumi elnök kinevezésére. Az öt tagú kuratórium tagjai közül ketten elhunytak, egyébként a kuratóriumi tagok megbízatásának ideje 2019-ben letelt. Az alapítványnál felügyelőbizottság is működik, ahol a három tag közül egy elhunyt. A felügyelőbizottság tajait is az alapítók jogosultak kijelölni.
A felmerülő kérdések a következők:
1. A Ptk. 3:380. § (2) bekezdés alapján az alapítók csak együttesen (tehát mind a 10 alapító együttesen) jogosultak dönteni pl. a kuratórium tagjainak kinevezése körében, és ha több alapító kiesett, akkor a még élő és fellelhető alapítók nem jogosultak dönteni a kiesett vagy nem fellelhető alapítókra figyelemmel?
2. Fentiekre és a Ptk. 3:394. § (1) bek., (3) bek. és (4) bek. alapján a nyilvántartó bíróság lehet jogosult az alapítói jogok gyakorlására, mert a kuratórium nem választhatja meg a saját tagjait és az ellenőrző szervét (felügyelőbizottságot), tehát a kuratórium nem járhat el?
Kiindulási pont az, hogy a jelenlegi alapítói okirat és a tényleges helyzet jelentősen távol áll egymástól.
Már korábban be kellett volna adni változásbejegyzési kérelmet az illetékes törvényszék felé.
Kérdéses továbbá, hogy az alapítvány a nevezett időszakban a törvényi kötelezettségeinek (NAV, törvényszék) hogyan tudott eleget tenni.
Kérdéses továbbá, hogy a nevezett adóévek vonatkozásában az éves beszámolókat megküldték-e az OBH-nak, ezzel pedig a közzétételre vonatkozó megküldési kötelezettségüket is teljesítették vagy nem. A beszámolónak ugyanis a Civil Szervezetek Névjegyzékében is közzétételre kell kerülnie. Külön említést érdemel a Felügyelő Bizottság esete, hogy a kérdésből következtetve ők sem kezdeményezték a törvényes működés biztosítását, helyreállítását.
Amennyiben ugyanis az alapító elhunyt vagy bármilyen másik okból az alapítói jogokat nem tudja gyakorolni, akkor az alapító okirat lenne az irányadó, de a kérdés szerint esetünkben erre vonatkozóan nincs rendelkezés.
A Ptk. hatályos rendelkezése szerint a kuratórium gyakorolhatja átmenetileg az alapítói jogokat.
Következő lépésben a kuratóriumnak a jövőre nézve határozattal át kellene ruháznia legalább egy személyre az alapítói jogok gyakorlását.
Amennyiben úgy alakulna, hogy nem lenne olyan jogosult személy, akire át lehetne ruházni az alapítói jogokat, akkor az alapítói jogokat a nyilvántartó törvényszék/bíróság fogja gyakorolni. Ezért a következő lépésben egy belső rendet kellene tenni közgyűlés keretében, jegyzőkönyvi rögzítéssel. Amennyiben valamennyi jogosult szerv esetében (alapítók, kuratórium, Felügyelő Bizottság) helyére kerülnének a dolgok, akkor minél hamarabb fel kell venni a kapcsolatot az illetékes törvényszékkel és be kell adni a változásbejegyzést.
Amennyiben ez esetlegesen Pest vármegyét érintené, akkor célszerű egyeztetni a törvényszékkel a 06/1 885-6043 telefonszámon (Civil Iroda). Az iroda megadja a segítséget ahhoz, hogy milyen nyomtatványok kerüljenek beadásra első lépésben a lajstromozáshoz, illetve a továbbiakban is lehet velük egyeztetni, így pl. hiánypótlás esetén.
A változásbejegyzés iránti kérelem benyújtását követően a törvényszék a változásbejegyzést illetően, a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló2011. évi CLXXXI. törvény (Cnytv) 2. § b) pontjában foglalt felhatalmazásalapján, a Cnytv 37. § (1) bekezdése, 23-24. §-ai, továbbá a civil szervezetek bírósági eljárásban alkalmazandó űrlapjairól szóló 11/2012 (II. 29.) KIM rendelet alapján adhat helyet.
