Az alanyi adómentesség területi korlátja

Bonácz Zsolt Dátum Legutoljára frissítve: 2020.10.28

Olvasási idő: 5 perc


Ezt a cikket frissítettük a legújabb információkkal! Olvassa el itt!

Sok esetben úgy gondolja az alanyi adómentességet élvező vállalkozás, hogy ebbéli minősége földrajzilag korlátlan, vagyis a külföldön végzett tevékenységénél is érvényesül. A valóság azonban más.

Tegyük fel, hogy épülettakarítással foglalkozó egyéni vállalkozó egy német magánszemély tulajdonában álló, Németországban található lakás nagytakarítását vállalta. Ilyen vagy ehhez hasonló helyzetekben általában a vállalkozások úgy vélik, hogy a német magánszemély felé magyar alanyi adómentes vállalkozóként állíthatnak ki számlát. Ez a jogértelmezés azonban nem helytálló, ugyanis az Áfa tv-ben biztosított alanyi adómentesség kizárólag a Magyarországon teljesített ügylet tekintetében érvényesülhet. Amennyiben a teljesítés helye nem belföld, akkor az ügylet nem esik a magyar jogalkotó joghatósága alá.

A magyar jogalkotó nem szabályozhat más országban teljesített ügyletet. Ennek következtében más országban teljesített ügyletre semmiféle jogcímen nem biztosíthat adómentességet.

A példaként felhozott esetben az egyéni vállalkozó nem állíthat ki a magyar adószáma alatt alanyi adómentesként számlát.

Jelen esetben a teljesítés helyét az Áfa tv. 39. §-a alapján kell meghatározni, mivel ingatlanhoz közvetlenül kapcsolódó szolgáltatásról van szó. A teljesítés helyének az ingatlan fekvését kell tekinteni, amely Németország területén található.

Ugyanakkor jelentősége van a megrendelő adójogi státuszának is.

Tegyük fel, hogy épülettakarítással foglalkozó egyéni vállalkozó egy német cég tulajdonában álló, Németországban található iroda nagytakarítását vállalta. Ekkor a szóban forgó egyéni vállalkozó vélhetően ugyancsak azt gondolja, hogy a német cég felé kiállíthat számlát magyar alanyi adómentes vállalkozóként. Ez a jogértelmezés már csak részben téves, feltéve, hogy Németország területén az egyéni vállalkozó nem létesített állandó telephelyet. (A továbbiakban ezt a helyzetet vesszük alapul, mivel nemigen fordul elő, hogy egy „átlagos” egyéni vállalkozó ezt megteszi, valamint rövid időtartamú és nem állandó munkák esetében erre nincs is szükség.)

Miben különbözik a példaként felhozott két eset?

A releváns eltérést a német magánszemély adójogi státusza jelenti. Ugyanis nem kötelezhető szolgáltatás igénybevételével összefüggésben áfa fizetésére, ha azt magáncélból (azaz nem magánszemélyként folytatott gazdasági tevékenységéhez kapcsolódóan) veszi igénybe. Ezzel szemben a német cég kötelezett Németországban az áfa fizetésére, ha olyan áfaalanytól (azaz gazdasági tevékenységet folytató személytől) vesz igénybe szolgáltatást, aki (amely) Németországban nem rendelkezik gazdasági letelepedéssel (székhellyel vagy telephellyel). Ennek következtében, ha az egyéni vállalkozó áfaalanyként eljáró német cégnek nyújt szolgáltatást, akkor nem köteles a német adóhatóságnál áfaalanyként bejelentkezni, mivel Németországban nem köteles áfa fizetésére. Ez nem érinti azt a kötelezettségét, hogy az Áfa tv. rendelkezései alapján számlát bocsásson ki.

Az Áfa tv. 159. § (2) bekezdés c) pontja alapján számlát kell kiállítani belföldön kívül, a Közösség területén teljesített termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékéről, feltéve, hogy az ügylet teljesítőjének az adott ügylet teljesítésével legközvetlenebbül érintett gazdasági célú letelepedési helye belföldön van, gazdasági célú letelepedési hely hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van belföldön, és az adófizetésre kötelezett személy a termék beszerzője vagy a szolgáltatás igénybe vevője.

Az előzőek alapján az egyéni vállalkozó a német cég részére magyar áfaalanyként köteles számlázni, míg ezt a német magánszemély esetében nem teheti meg. Azonban a számlát nem állíthatja ki alanyi adómentesként. Ez az előzőekben rögzített alapelvből adódik, amelynek értelmében az Áfa tv-ben biztosított alanyi adómentesség kizárólag belföldön teljesített szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódóan érvényesülhet. Ezt kimondja az Áfa tv. 193. § (1) bekezdés d) pontja is. E rendelkezés szerint – többek között – az adóalany az alanyi adómentesség időszakában nem járhat el alanyi adómentes minőségében külföldön teljesített szolgáltatásnyújtása esetében. Tehát alanyi adómentes státuszú vállalkozás külföldön teljesített szolgáltatásáról kiállított számlájában az alanyi adómentes státuszára nem hivatkozhat. A számlában az áfa felszámításának hiányát azzal indokolhatja, hogy teljesítése nem esik az Áfa tv. területi hatálya alá. 

(Lezárva: 2020. október 27.)

2024-ben az alanyi adómentesség 12 millió forintos határának emelése sokak számára logikus lépésnek tűnt volna, különösen a gyorsan emelkedő infláció miatt. Az emelést már korábban is szóba hozták, sőt, az 18 millió forintos limit is felmerült, ám végül ez nem következett be. Meglepő, hogy az összeg továbbra is a 2019 óta érvényes 12 milliós limitnél maradt, ami azt jelenti, hogy a reálértéke jelentősen csökkent az évek során. Az újkatásoknál viszont már ez az összegre montak igen, így indokolt lett volna az értékhatár emelése. Ruszin Zsolt adószakértő szerint a háttérben valószínűleg anyagi szükségletek állnak, amik miatt a költségvetésbe szánt bevételt nem szeretnék veszélyeztetni a törvényhozók. Úgy vélte: a jövőbeni változásokra ezen a területen alacsony az esély az elhangzottak alapján. Milyen változásokra számíthatunk idén? Adóellenőrzések szabályainak változása, nagy összegű adóhiánnyal vagy adótartozással rendelkező adózók közzétételi listájára vonatkozó szabályok, ingó végrehajtás értékhatárának növelése, bizományi szerződés keretében történő értékesítés - csak néhány példa a számos módosítás közül. Fedezze fel a további aktuális adózási változásokat és legfrissebb szakértői véleményeket a Menedzser Praxis Adó és Tb Különszámában! Kattintson a linkre, hogy mélyebben megismerje az új szabályokat és legyen naprakész a pénzügyi területen! --> Adó és Tb Különszám