Adózási és nyilvántartási tudnivalók a vendéglátó- és turisztikai szektorban

A vendéglátás és az idegenforgalom Magyarország egyik húzóágazata, amely jelentős adó- és járulékbevételt generál. A szektorban működő vállalkozások egyszerre több adónemnek is alanyai – ideértve az áfát, a társasági adót, a KIVA-t, az SZJA-t, valamint az idegenforgalmi és jövedéki adót –, miközben speciális ágazati szabályokat is alkalmazniuk kell. A tevékenységek sokszínűsége (szálláshely-szolgáltatás, étkezőhelyi vendéglátás, utazásszervezés) komplex adózási helyzeteket teremt.

Turizmusfejlesztési hozzájárulás

A turizmusfejlesztési hozzájárulást minden olyan vendéglátóipari tevékenységet végző vállalkozásnak (étterem, kávézó, bár, cukrászda) meg kell fizetnie, amely étkezőhelyi vendéglátást nyújt. Az adó alapja a nettó árbevétel, mértéke 4%. A fizetési kötelezettség a szolgáltatásnyújtás időpontjában keletkezik, bevallása és befizetése az áfa-bevallással egyidejűleg, azzal azonos nyomtatványon történik. Mentesül a turizmusfejlesztési hozzájárulás alól az a vállalkozás, amely kizárólag 5%-os áfakulcs alá tartozó helyben készített ételt vagy alkoholmentes italt értékesít, és nem nyújt más, általános adókulcs alá tartozó szolgáltatást.

Borravaló és szervizdíj adózása

A borravaló a magánszemély önálló tevékenységből származó jövedelmének minősül, amely után szja-t és tb-járulékot kell fizetni, és azt a munkáltatónak nyilvántartásba kell vennie. Ha a borravalót a vállalkozás kezeli, az az általános szabályok szerint áfaköteles bevételnek számít. 
A szervizdíj ezzel szemben kötelezően felszámított tétel, amely a számlán vagy nyugtán külön sorban szerepel, és áfaköteles. A szervizdíjból a munkavállalóknak kifizetett rész bérjövedelemként adózik, így a vonatkozó közterheket a munkáltatónak le kell vonnia és be kell vallania. A hatósági ellenőrzések során gyakran vizsgálják a borravaló és a szervizdíj kezelésének jogszerűségét.

Munkáltató által biztosított szállás üdülőingatlanban

Ha a munkáltató üdülőingatlanban biztosít szállást a munkavállalónak, az jellemzően természetbeni juttatásnak minősül, ami után szja-t és szocho-t kell fizetni. A juttatás értékének meghatározása a piaci ár alapján történik. Ha a munkáltató a szállást munkavégzéshez kapcsolódóan (például kiküldetés vagy munkahelyi kötelezettség teljesítése céljából) biztosítja, a juttatás adómentes. Az ingyenesen vagy kedvezményesen biztosított szállásról jelenléti ívet vagy szállásfoglalási listát kell vezetni.

Speciális áfaszabályok

Az utazásszervezési szolgáltatásokra különleges áfaszabályok vonatkoznak, amelyeknél az adó alapja az ügylethez kapcsolódó árrés. E szabályok alkalmazása kötelező, ha a vállalkozás saját nevében, de más javára nyújtja a szolgáltatásokat, például szállás, közlekedés vagy programcsomag értékesítésekor, az áfa alapja az ügylethez kapcsolódó árrés. Az étkezőhelyi vendéglátás esetében 5%-os áfakulcs alkalmazható a helyben készített ételekre és alkoholmentes italokra, míg az alkoholos italok értékesítése 27%-os kulccsal adózik. A számlázásnál és nyugtaadásnál pontosan meg kell különböztetni a kedvezményes és az általános kulcs alá tartozó tételeket.

TAO, KIVA és SZJA alkalmazása az ágazatban

TAO esetén az adóalapot a számviteli eredményből kiindulva, a törvényben meghatározott adóalap-növelő és adóalap-csökkentő tételekkel kell módosítani. A KIVA választása esetén a tao, a szocho és a szakképzési hozzájárulás helyett egyetlen, egységes adónemet kell fizetni, amelynek alapja a pénzforgalmi szemléletű eredmény és a személyi jellegű kifizetések összege. Egyéni vállalkozók és betéti társaság tagjai esetében az SZJA szabályai szerint kell adózni, és a tevékenység jellege, valamint a költséghányad határozza meg, hogy tételes költségelszámolást vagy átalányadózást célszerű választani.

Online pénztárgépek használata

A vendéglátóiparban és a turizmusban számos tevékenység kötelezően online pénztárgép használatához kötött, például az étkezőhelyi és a mozgó vendéglátás, valamint több turisztikai jellegű kiskereskedelmi szolgáltatás. A pénztárgépnek folyamatosan működőképesnek kell lennie, és az adatokat valós időben kell továbbítania a NAV felé. A jogszabály előírja, hogy minden értékesítésről bizonylatot (nyugtát vagy számlát) kell kiállítani, függetlenül a fizetés módjától. Mulasztás vagy hibás adatszolgáltatás akár több százezer forintos bírságot is vonhat maga után, és ismételt jogsértés esetén a hatóság ideiglenesen bezárhatja az üzletet.