Milyen változásokra számíthatunk 2026-ban az adózás területén?

Kihívások és lehetőségek a 2026-os adóév kapujában

2026-ban jelentős adóügyi módosítások lépnek hatályba, amelyek számos adónemet és adózási eljárást érintenek. A változások célja egyrészt a családok támogatása adókedvezmények formájában, másrészt a vállalkozások terheinek csökkentése és az adóadminisztráció modernizálása. Az adózók, vállalkozások, könyvelők és bérszámfejtők számára így erőteljes készülést igényel az átállás. A Praxis Akadémia online szakmai napja e felkészülést kívánja támogatni: az előadók olyan gyakorlati szemléletű előadásokat tartanak, amelyek segítenek eligazodni az új környezetben, illetve felkészülni a változásokra.

Áfa: levonási jog, teljesítési időpont és online adatszolgáltatás

A 2026-os adóév során a levonható adóalap meghatározásban nagyobb hangsúly kerülhet a teljesítés időpontjára és az adatszolgáltatás („online számlaadat-szolgáltatás”) pontos adataira. A 2026. január 1-jétől kiállított számlákra vonatkozóan az online adatszolgáltatásnak a jogelőd adószámára is ki kell terjednie.
Ez azt jelenti, hogy a vállalkozásoknak már most előre kell tervezniük: a számlázási folyamatokat, az adatszolgáltatásra vonatkozó belső kontrollokat, valamint a könyvelési rendszereket olyan módon kell felkészíteni, hogy azok megfeleljenek az új elvárásoknak.

Társasági adó, kisvállalati adó (KIVA) és helyi adók új szabályai

A másik érintett terület a társasági adó (tao) és a kisvállalati adó (kiva) valamint a helyi adózási környezet. A mikrovállalkozói foglalkoztatói adóalap-kedvezmény mértéke 100 %-ról 150 %-ra nő, és a létszámkorlát 5 főről 10 főre emelkedik. A banki különadó alapja és kulcsa módosul: 2026-ban az adó mértéke az adóalap 20 milliárd forintot meg nem haladó része után 8 %, az e feletti részre 20 %. A helyi iparűzési adó (HIPA) és önkormányzati adók újraszabályozása is szerepel a tervek között: az önkormányzati adóztatás tárgykörének módosítása, illetve az adóalanyok körének, adóalap-meghatározásnak átgondolása.
Ezek a változások jelentős hatással lesznek a vállalkozások pénzügyi tervezésére és beszámolási kötelezettségeire. 

Milyen változásokra számíthatunk 2026-ban az adózás területén?

2025. december 3-i Adókonferenciánk olyan platformot kínál, amely segít eligazodni, felkészülni és stratégiát kialakítani a jövő évi változásokra. Szakmai eseményünkön szakértőink az alábbi témákat fogják részletesen kibontani:

• Mely főbb adónemeket érintik leginkább a 2026-os módosítások?
• Hogyan változnak az adókulcsok és az alap adószabályok?
• Milyen új kötelezettségek jelennek meg az áfa-bevallásban?
• Hogyan módosul a tao és a kiva rendszere?
• Milyen előírások vonatkoznak az elektronikus számlázásra és adatszolgáltatásra?
• Mit hoznak a módosítások a tb szabályokban?
• Hogyan készülhetnek fel az egyéni vállalkozók a változásokra?

Ajánlott, hogy a vállalkozások és szakemberek már most kezdjék el belső folyamataik áttekintését, rendszer- és folyamatfelülvizsgálatukat, valamint egyeztessenek könyvelőjükkel vagy adótanácsadójukkal a tervezett változások gyakorlati következményeiről.

Elektronikus kapcsolattartás, digitalizáció és adatszolgáltatás

2026-ban új szintre lép az adóhatóság és a vállalkozások közötti elektronikus kapcsolattartás: módosul az online számlaadat-szolgáltatás rendszere, valamint az e-számlázás technikai és jogi keretei is. A 2026-os év tervei között szerepel az adóhatóság és az adózók közötti elektronikus ügyintézés fejlesztése: például az adóhatóság részéről új eljárások (automatikus döntéshozatal), továbbá a bevallások és adatszolgáltatások digitalizációja.
Az e-számla és online számlaadat-szolgáltatás technikai követelményei, és adattartalma várhatóan módosulnak: a vállalkozásoknak újra kell vizsgálniuk, hogy számlázó rendszereik megfelelnek-e a változó előírásoknak.
Megszűnik a negyedéves adatszolgáltatás az IFRS-t alkalmazóknál, és részletes levont adó szerinti adatszolgáltatás kerül bevezetésre.

Személyi jövedelemadó, társadalombiztosítás és munkáltatói kötelezettségek

A családi kedvezmény 2026-tól jelentősen átalakul, többek között a kétgyermekes és háromgyermekes anyák kedvezményeinek bővítésével, valamint a kedvezmények érvényesítési sorrendjének módosításával. Az átalányadózás feltételei és szabályai módosulnak (pl. értékhatárok emelkedése) – a részletek még formálódnak, így ezt célszerű folyamatosan követni.
A társadalombiztosítási járulékfizetés és adatszolgáltatás szabályaiban is lesz változás, bevezetésre kerül a „tartós megbízási jogviszony”, megváltozik a biztosítotti jogviszonyok szabályozása, előtérbe kerülnek az elektronikus nyilvántartások, például az e-TB kiskönyv rendszere. Továbbá a végrehajtási eljárások, gépjárműadó és cégautóadó-módosítások kerülnek előtérbe: az adminisztratív terhek csökkentését célzó intézkedések mellett a visszaélések elleni szabályozás is erősödik.