Bejelentkezés

Ez a tartalom 312 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.

A koronavírus járványra tekintettel nyújtott adományok

A civil szervezetek életében fontos kérdés, hogy az adomány, támogatás fogadása esetén milyen kötelezettsége keletkezik a magánszemély támogatottnak. A problémát tovább árnyalják a koronavírus-járványra tekintettel megalkotott rendkívüli jogszabályok.

Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (továbbiakban: Stabilitási törvény) 28/A. §-a azt mondja ki, hogy katasztrófahelyzetben vagy veszélyhelyzetben nem keletkezik adófizetési kötelezettség az ellenszolgáltatás nélküli, a helyzet következményeinek elhárítása, mérséklése céljából végzett tevékenység vagy a veszélyhelyzet által érintettek számára nyújtott szolgáltatás, termékátadás után.

Fontos, hogy a vállalkozás gazdasági tevékenysége keretében adja az adományt és az adóhatóság felé be kell jelenteni a tevékenységvégzés napjától számított hatvan napon belül a kedvezményezett és a szolgáltatás vagy termék megnevezésével, mennyiségének megjelölésével. A bejelentésnek nincsen formanyomtatványa, azt postai úton vagy e-papíron lehet benyújtani, ebben hivatkozni kell a Stabilitási törvényre.
A hatóság egyénileg bírálja el a kérelmeket, azt értékelik, hogy a felajánlás közvetlenül köthető-e a veszélyhelyzethez.
Ha az adóhatóság megállapítja, hogy a Stabilitási törvény szerinti feltételek fennállnak, akkor a felajánlás költsége elismert költségként levonható az adóalapból, akár magánszemély, akár szervezet a kedvezményezett. Ha nem állnak fenn a feltételek azt kell vizsgálni, hogy a kedvezményezett magánszemély a társaság alkalmazottja-e vagy nem áll munkaviszonyban.
Amennyiben a támogatott alkalmazott, akkor a társasági adóról szóló törvény szerint olyan költségről van szó, amely vállalkozási tevékenység körében merül fel, és nem növeli az adóalapot viszont, ha a kedvezményezett magánszemély, nem áll munkaviszonyban, akkor az adomány nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költségnek számít. 

A személyi jövedelemadó szempontjából azt kell vizsgálni, hogy a felajánlás mennyiben köthető a veszélyhelyzethez, mivel ez határozza meg, hogy a kedvezményezettnek keletkezik-e adóköteles jövedelme az adomány miatt. 

A NAV értelmezése szerint például az egészségügyi dolgozóknak juttatott taxihasználat, fertőtlenítőszerek, ingyenes étkezés vagy térítésmentes lakhatás beletartozik ebbe a körbe, hiszen ezek a dolgozók közvetlenül érintettek, a felajánlások pedig a járvány elhárításával kapcsolatos munkájukat segítik. Ugyanígy egy diák számára felajánlott laptop is idetartozhat, hiszen enélkül nem tudna részt venni a digitális oktatásban.

Más tekintet alá esik azonban az, ha a munkáltató saját dolgozóit segíti.

Ha például az irodai munka otthoni kiváltásához ad át a munkáltató eszközt (tehát nem csak a használatát biztosítja), ebben az esetben azt kell vizsgálni, hogy a kedvezményezett közvetlenül veszélyhelyzetben levőnek tekinthető-e, illetve, hogy a juttatás közvetlenül segíti-e a helyzet elhárítását. Egy irodai munka otthoni végzéséhez ugyanis a tulajdonba adás nem feltétlenül szükséges. (A laptop munkáltató általi használatba adása az szja-törvény alapján adómentes, függetlenül a mostani helyzettől.) Más azonban az, ha egy üzletben a munkáltató szájmaszkot vagy más védőfelszerelést ad a dolgozóknak, ez nem számít adóköteles jövedelemnek.

Általános forgalmi adó szempontjából azt kell vizsgálni, hogy az adományozó áfa alany-e. 

Amennyiben igen, érdemes bejelentést tenni az adóhatóságnál, hiszen ebben az esetben az ingyenesen nyújtott adományhoz fűződő áfa fizetési kötelezettségét nem kell teljesítenie a vállalkozásnak.

Dr. Gaál Nóra (2022-01-18)