Adócsomag 2021: ezek a szabályok év végéig hatályosak
Olvasási idő: 15 perc
A tavasz folyamán számos – törvényi és kormányrendeleti szintű – adózást érintő módosítás került kihirdetésre. Az adócsomag változásai különböző időpontokban léptek-lépnek hatályba, ezért különös körültekintést igényel a jogszabályok alkalmazása. A változások egy része már 2021-ben alkalmazandó, más részük 2022. január 1-jétől, de van olyan módosítás is, amely ennél is később. Cikksorozatunkban az alkalmazás időpontja szerint vesszük sorra a legfontosabb változásokat. Ezúttal a 2021. év végéig élő szabályokat gyűjtöttük össze.
A módosítások egyaránt tartalmaznak domináns adóváltozásokat és jogszabályi pontosításokat. A változások egy része újraszabályozást jelent. December 31-ig meghosszabbításra került az a módosító jogszabály, amely szerint a 2021. évben adott juttatások tekintetében nem terheli szociális hozzájárulási adó Széchenyi Pihenő Kártya kártyaszámlájára utalt béren kívüli juttatásnak minősülő összeget. Nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti reprezentáció és üzleti ajándék juttatása után,
A Széchenyi Pihenő Kártya
A Magyar Közlöny 2021/107. számában kihirdetésre került a koronavírus-világjárványt követő, a gazdaság újraindítását elősegítő adózási intézkedésekről szóló 318/2021. (VI. 9.) Korm. rendelet, amely módosította a SZÉP-kártya juttatás adózási szabályait. A módosítás értelmében 2021. december 31-ig meghosszabbításra kerül a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény (Vmt.) 40. §-ának időbeli hatálya. Ez azt jelenti, hogy nem lép hatályba a személyi jövedelemadó törvény 70. §-ának és a szociális hozzájárulási adót szabályozó törvénynek a SZÉP-kártya juttatásra vonatkozó szabálya, melyek szerint az éves rekreációs keretösszeg munkahelytől függetlenül 450 000 forintra változna, szociális hozzájárulási adóval terhelten.
A módosító jogszabály az államháztartás szervezeteinél dolgozók esetében 400 000 forint, mindenki másnál 800 000 forint éves rekreációs keretösszeget ír elő. A fenti keretösszegek időarányosan értendők, amennyiben a munkavállaló jogviszonya csak az év egy részében áll fenn. Az arányosításnál kizárólag az éves rekreációs keretösszegeket kell figyelni, az egyes alszámlákra utalt összegeknél nem kell alkalmazni az arányosítási szabályokat.
A módosító kormányrendelet értelmében 2021. évben adott juttatások tekintetében nem terheli szociális hozzájárulási adó Széchenyi Pihenő Kártya kártyaszámlájára utalt béren kívüli juttatásnak minősülő összeget. A szocho mentesség 2021. december 31-éig nyújtott juttatásokra alkalmazható.
| SZÉP-kártya alszámlák |
2021.01.01- 2021.12.31 |
|
| Versenyszféra | Költségvetési szervek | |
| Éves rekreációs keret | 800 000 | 400 000 |
| Szálláshely alszámla | 400 000 | 400 000 |
| Vendéglátás alszámla | 265 000 | 265 000 |
| Szabadidő alszámla | 135 000 | 135 000 |
Tételezzük fel, hogy egy magánszemély 2021. január 1-jétől részmunkaidős állást létesített egy korlátolt felelősségű társasággal. A munkáltatója január hónapban 150 000 forintot utalt a SZÉP-kártya vendéglátás alszámlára. Május hónapban 400 000 forintot utalt a SZÉP-kártya szálláshely alszámlára.
Októberben újabb 165 000 forintot utal a SZÉP-kártya vendéglátás alszámlára, majd december 5-én 135 000 forintot utal a SZÉP-kártya szabadidő alszámlára. Ebben az esetben az érintett munkavállaló részére utalt teljes összeg béren kívüli juttatásnak minősül, amely után a munkáltató 15 százalék személyi jövedelemadót fizet. Szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettsége nem keletkezik
Amennyiben a fenti példában szereplő munkavállaló nem egy vállalkozás alkalmazottja, hanem pl. közalkalmazott, akkor az adóztatás másképpen történik. Mivel az egyes alszámlák keretösszegeit a munkáltatói utalás nem lépte át, ezért 400 000 forint az Szja 71. §-a szerinti béren kívüli juttatásnak minősül, viszont a másik 400 000 forint az Szja törvény 70. §-a szerinti egyes meghatározott juttatás lesz. A béren kívüli juttatás után kizárólag 15 százalék személyi jövedelemadó fizetendő. az egyes meghatározott juttatási összege után viszont a juttatási összeg 1,18-szorosára, mint adóalapra számítva 15 százalék személyi jövedelemadót és 15,5 százalék szociális hozzájárulási adót kell fizetni.
Megjegyzendő, hogy költségvetési szervek estében a cafetéria juttatásokat a költségvetési törvény és az egyes jogállási törvények is meghatározzák. A 2021. évi és a 2022. évi költségvetési törvény értelmében a cafetéria juttatás éves kerete nettó 400 000 forint, ha törvény másképpen nem rendelkezik.
A szociális hozzájárulási adó változásai
1. A reprezentáció és az üzleti ajándék
Az Szja tv. 3. §. 26. pontja értelmében reprezentációnak minősül a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti rendezvény, esemény keretében, továbbá az állami, egyházi ünnepek alkalmával nyújtott vendéglátás (étel, ital) és a rendezvényhez, eseményhez kapcsolódó szolgáltatás (utazás, szállás, szabadidőprogram stb.). Az előzőek akkor nem minősülnek reprezentációnak, ha a juttatásra vonatkozó dokumentumok és körülmények valós tartalma alapján a rendeltetésszerű joggyakorlás sérelme akár közvetve is megállapítható.
A reprezentáció fogalma nem keverendő össze az azonos feltételek mellett nyújtott olyan juttatásokkal, ahol a juttatás értéke egy főre vetítve nem határozható meg. Utóbbira ugyanis nincs szocho mentesség.
Az Szja tv. 70. § (5) bekezdése értelmében a reprezentáció egyes meghatározott juttatásnak minősül. A juttatás értékének 1,18-szorosa után a juttatónak személyi jövedelemadót kell fizetni.
Az Szja tv. 3. § 27. pontja értelmében üzleti ajándéknak minősül a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti kapcsolatok keretében adott ajándék (ingyenesen vagy kedvezményesen adott termék, nyújtott szolgáltatás, valamint a kizárólag erre szóló utalvány). Az Szja tv. 70. § (5) bekezdése értelmében a reprezentáció egyes meghatározott juttatásnak minősül. Az üzleti ajándék értékének 1,18-szorosa után a juttatónak személyi jövedelemadót kell fizetni.
A Szocho tv. 1. § (4) bekezdése értelmében 15,5 százalék szocho fizetési kötelezettség áll fenn a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások adóalapja után. Ez azt jelenti, hogy a juttatás értékének 1,18 szorosa után kell megfizetni a szociális hozzájárulási adót.
A 2021. június 9-én kihirdetett módosító kormányrendelet értelmében a Szocho tv. 1. § (4) bekezdés b) pontjától eltérően nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 70. § (4) és (5) bekezdései szerinti reprezentáció és üzleti ajándék juttatása után, ha a juttatás e rendelet hatálybalépésének napja és a 2021. december 31. közötti időszakban történik.
Figyelni kell tehát arra, hogy az üzleti ajándék mikor kerül átadásra, illetve arra is, hogy a reprezentáció elszámolására milyen időpontban kerül sor. A kormányrendelet hatályba lépésének időpontja a kihirdetést követő nap, vagyis
2021. június 10. Ez azt jelenti, hogy a 2021. június 10. és 2021. december 31-e között nyújtott reprezentációs kiadások és üzleti ajándékok után nincs szocho fizetési kötelezettség.
2. A SZÉP-kártya juttatások
A Magyar Közlöny 2021/107. számában kihirdetett 318/2021. (VI. 9.) Korm. rendelet 2020. évi LVIII. törvény (Vmt.) 40. § (3) bekezdésének időbeli hatályát meghosszabbítja 2021. december 31-éig. A rendelkezés 2021. június 21-én hatályba lépett. A rendelkezés értelmében a SZÉP-kártya juttatás Szja törvény 71. §-a alá eső összegek után a kifizetőnek nem kell szociális hozzájárulási adót fizetnie. Az éves rekreációs keretösszegek azonosak a 2021. január 1-jén érvényes keretösszegekkel. Államháztartás szervezeteinél továbbra is évi 400 000 forint, más gazdálkodó esetében továbbra is évi 800 000 forint.
3. A munkaerőpiacra lépők szociális hozzájárulási adókedvezménye
A koronavírus-világjárványt követő, a gazdaság újraindítását elősegítő adózási intézkedésekről szóló 318/2021. (VI. 9.) Kormányrendelet 5. § (3) bekezdése alapján 2021. június 10. óta munkaerőpiacra lépőnek minősül az is, akinek a foglalkoztatás kezdő hónapja előtti fél évben (183 nap) volt legfeljebb három hónap (92 nap) munkaviszonya, illetve egyéni, társas vállalkozói jogviszonya.
A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 11. §-a szerint a munkaerőpiacra lépő személyt munkaviszonyban foglalkoztató kifizető az őt a munkaviszonyra tekintettel terhelő adóból adókedvezményt vehet igénybe. Az adókedvezmény összege a foglalkoztatás első két évében a munkavállalót megillető bruttó munkabérre (legfeljebb a minimálbérre) számolt szociális hozzájárulási adó, a harmadik évben a bruttó munkabérre (legfeljebb a minimálbérre) számolt szociális hozzájárulási adó 50 százaléka.
