A védőital juttatásának elszámolása

Jogkövető szerkesztőség Dátum Legutoljára frissítve: 2017.06.28

Olvasási idő: 5 perc


Ez a tartalom 3333 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Erről a témáról 2017-06-28 írtunk FRISS INFORMÁCIÓKAT: A védőital juttatásának elszámolása

Minden évben a kánikula beköszöntével újra előkerül a védőital kérdése. Cikkünkből kiderül, hogy elszámolható-e a védőital a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költségként, levonásba helyezhető-e az általános forgalmi adója, figyelembe kell-e venni természetbeni juttatásként?

A védőital, mint juttatás

Ha a munkáltató jogszabály alapján védőitalt biztosít a munkavállalók számára, akkor a védőital a munkavégzéshez szükséges, a munkáltató által kötelezően biztosított ellátásnak tekinthető, és az Szja-tv. 1. számú melléklet 8.8 pontja alapján adómentes természetbeni juttatásnak minősül.

A védőital kizárólag akkor minősül a jogszabályi előírásoknak megfelelő adómentes juttatásnak, ha annak biztosítására jogszabály kötelezi a munkáltatót.

Eszerint adóköteles juttatásként kell figyelembe venni a védőitalt, ha
-   annak juttatása nem jogszabályi kötelezésen alapul,
-   a munkáltató védőitalként nem a jogszabályban meghatározott italt biztosítja.

Fontos!
A jogszabály arra kötelezi a munkáltatót, hogy védőitalként vagy 14-16 °C hőmérsékletű ivóvizet, vagy ilyen hőmérsékletű ízesített, alkoholmentes italt biztosítson.

Ha a munkáltató a munkavállalónak gyümölcsöt, fagylaltot vagy jégkrémet biztosít a kánikulában, akkor azok adóköteles juttatásnak minősülnek, tekintettel arra, hogy nem felelnek meg a jogszabályok által előírt, védőitalra vonatkozó feltételeknek.

Amennyiben a munkáltató által biztosított juttatás adóköteles, akkor a juttatást az Szja-tv. 70. §-a szerinti egyes meghatározott juttatásként kell figyelembe venni, mely után a munkáltató köteles megfizetni a 15 százalékos személyi jövedelemadót és a 22 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást.
Az Szja-tv. 69. § (2) bekezdése és az Eho-tv. 3. § (1) bek. ba) alapján a 15 százalékos személyi jövedelemadó és 22 százalékos egészségügyi hozzájárulás alapja a jövedelem 1,18-szorosa, azzal, hogy jövedelemnek minősül a juttatás értéke, ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott termék, szolgáltatás esetén annak szokásos piaci értéke vagy abból az a rész, amelyet a magánszemély nem köteles megfizetni.

A védőitalt terhelő általános forgalmi adó

Az Áfa-tv. 124. § (1) bek. k) pontja szerint nem vonható le az italt terhelő előzetesen felszámított adó.
Tekintettel arra, hogy a védőital is italnak minősül, és az Áfa-tv. nem tartalmaz semmilyen mentesítő szabályt az adólevonási tilalom alól a védőital tekintetében, így a védőitalt terhelő általános forgalmi adó nem helyezhető levonásba, még abban az esetben sem, ha a védőital juttatására jogszabályi rendelkezés alapján kerül sor.
A védőitallal kapcsolatos általános forgalmi adó elszámolása során figyelemmel kell lenni az Áfa-tv. 70. § (1) bek. b) pontjára is, mely szerint az adó alapjába beletartoznak a felmerült járulékos költségek is. Ennek megfelelően a védőital juttatásával kapcsolatban felmerült járulékos költségeket (pl. vízadagoló automata bérleti díja, műanyag poharak díja) terhelő általános forgalmi adó sem helyezhető levonásba.

A védőital számviteli elszámolása

Amennyiben a munkavállalóknak juttatott védőital jogszabályi kötelezésen alapul, akkor a védőital költsége anyagjellegű ráfordításként elszámolható.
Amennyiben a munkavállalóknak juttatott védőital nem jogszabályi kötelezésen alapul, akkor a védőital költségét személyi jellegű egyéb kifizetések között kell elszámolni.

Ha tudni szeretné, hogy kötelezi-e Önt, mint munkáltatót jogszabály védőital biztosítására, akkor olvassa el Társadalombiztosítás/Munkaügy rovatunkban található cikkünket is!

Kapcsolódó kérdés-válaszok


Megváltozott munkaképességű munkavállaló

Munkavállalónk részére 2026. május 28-án rokkantsági ellátást megállapító határozat született. A határozat szerint a rokkantsági ellátásra való jogosultság kezdő időpontja 2025. október 01. Az ügyben 2026. május 07-én készült komplex minősítés eredményéről szóló összefoglaló vélemény, amely az egészségi állapot kialakulásának időpontjaként szintén 2025. október 01-jét jelölte meg. A munkavállalót a rehabilitációs hozzájárulás, illetve a szocho kedvezmény szempontjából mely időponttól vehetjük figyelembe? Önellenőrzéssel visszamenőleges hatállyal figyelembe lehet venni már 2025. október 01-től?

Kapcsolódó cikkek


Hogyan hat a részmunkaidő a társadalombiztosítási ellátásokra?

Gyakran előfordul, hogy rövidebb vagy hosszabb ideig részmunkaidőben dolgozik a munkavállaló. Különösen gyakori a kisgyermekes szülők esetében, amikor átmenetileg részmunkaidőben dolgoznak a kisgyermekre tekintettel. További lehetőségként a nyolcévesnél kisebb gyermekes munkavállaló, és a gondozást végző munkavállaló is kérheti a részmunkaidőben történő foglalkoztatást.

A napi pihenőidő és munkaközi szünet szabályai

A munkajog által biztosított, pihenést szolgáló jogintézmények megszüntetik a munkavállaló munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettségét. A legrövidebb, percekben számított munkaközi szünet, és az órákban meghatározott napi pihenőidő szabályait ismertetjük most részletesebben is.

A jól kialakított cafeteria-rendszer előnyei

A cafeteria-rendszer összeállításakor a munkáltatók gyakran kizárólag az adózási előnyökre koncentrálnak, pedig egy jól működő rendszer ennél lényegesen többet jelent. A cafeteria valójában a munkáltató javadalmazási politikájának része, amelynek egyszerre kell szolgálnia a munkavállalók elégedettségét, a vállalkozás gazdasági érdekeit és a jogszabályoknak való megfelelést.