A számlázás és az online adatszolgáltatás változásai
Olvasási idő: 10 perc
A 2019. decemberében elfogadott adócsomag 2020. július 1-jétől jelentős mértékben megváltoztatja a számlázásra és az online adatszolgáltatási kötelezettségre vonatkozó előírásokat az általános forgalmi adóról szóló törvényben. Bár a módosítások hatályba lépéséig még hátra van néhány hónap, mégis érdemes a változásokat minél hamarabb megismerni, és annak alapján áttekinteni, milyen adminisztrációs változásokat szükséges bevezetni a jogszabályi előírásoknak maradéktalan betartás érdekében.
Számlaadási kötelezettség kiterjesztése egyes adómentes ügyletekre
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 165. § (1) bekezdés a) pontjának hatályos rendelkezése szerint mentesül a számlakibocsátási kötelezettség alól az adóalany abban az esetben, ha termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása a 85. § (1) bekezdése és 86. § (1) bekezdése szerint mentes az adó alól, feltéve, hogy gondoskodik olyan, az ügylet teljesítését tanúsító okirat kibocsátásáról, amely a számvitelről szóló törvény (a továbbiakban: Számv. tv.) rendelkezései szerint számviteli bizonylatnak minősül. Ezen adómentes ügyletek bizonylatának tehát a számviteli törvény rendelkezéseinek kell megfelelnie.
Az Áfa tv. 85. § (1) bekezdése a tevékenység közérdekű jellegére, az Áfa tv. 86. § (1) bekezdése a tevékenység egyéb sajátos jellegére tekintettel adómentes ügyleteket sorolja fel, tehát jelenleg ezeknél az ügyleteknél nem kötelező a számla kibocsátása.
Az Áfa tv. 165. § (1) bekezdés a) pontja 2020. július 1. napjától úgy rendelkezik, hogy mentesül a számlakibocsátási kötelezettség alól az adóalany abban az esetben, ha termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása a 85. § (1) bekezdés a), b), d), f)-o) pontja és a 86. § (1) bekezdés a)-i), l), m) pontja szerint mentes az adó alól. A mentesülésnek továbbra is feltétele, hogy az adóalany gondoskodik olyan, az ügylet teljesítését tanúsító okirat kibocsátásáról, amely a számvitelről szóló törvény rendelkezései szerint számviteli bizonylatnak minősül.
Az Áfa tv. a módosított rendelkezéssel 2020. július 1. napjától kiterjeszti a számlaadási kötelezettséget az alábbi adómentes ügyletek tekintetében:
- olyan szolgáltatásnyújtás és ahhoz szorosan kapcsolódó sérült- vagy betegápolás, amelyet humán-egészségügyi – ideértve természetgyógyászatot is – tevékenységet végző – ilyen minőségében – teljesít [Áfa tv. 85. § (1) bekezdés c) pont];
- olyan szolgáltatásnyújtás és ahhoz szorosan kapcsolódó termékértékesítés, amelyet humán fogorvosi, fogtechnikusi tevékenységet végző – ilyen minőségében – teljesít [Áfa tv. 85. § (1) bekezdés e) pont];
- olyan szolgáltatásnyújtás és ahhoz szorosan kapcsolódó termékértékesítés, amelyet egyéb oktatás vagy képzés keretében a közszolgáltató, a köznevelési intézmény, a szakképző intézmény, a felsőoktatási intézmény, illetve a felnőttképző vagy – nemzetközi szerződés alapján – belföldön működő külföldi kulturális intézet – ilyen minőségében – teljesít [Áfa tv. 85. § (1) bekezdés i) pont];
- olyan szolgáltatásnyújtás, amelyet óvodai, tanári, oktatói, nevelői tevékenységet végző – ilyen minőségében – teljesít egyéb oktatás vagy képzés keretében, ideértve az előzőekben felsoroltakhoz kapcsolódó óvodai, tanári, oktatói, nevelői tevékenységet végző által szervezett magánóraadást is [Áfa tv. 85. § (1) bekezdés j) pont];
- a közös cél elérése érdekében együttműködő közösség által a közös cél elérésére nyújtott, az Áfa törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő szolgáltatás az együttműködő közösség tagjának [Áfa tv. 85. § (1) bekezdés p) pont];
- a beépített ingatlan (ingatlanrész) és az ehhez tartozó földrészlet értékesítése, kivéve annak a beépített ingatlannak (ingatlanrésznek) és az ehhez tartozó földrészletnek az értékesítését, amelynek első rendeltetésszerű használatbavétele még nem történt meg, vagy első rendeltetésszerű használatbavétele megtörtént, de az arra jogosító hatósági engedély véglegessé válása, vagy használatbavétel-tudomásulvételi eljárás esetén a használatbavétel hallgatással történő tudomásulvétele és az értékesítés között még nem telt el 2 év, vagy beépítése az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti egyszerű bejelentés alapján valósult meg, és a beépítés tényét igazoló hatósági bizonyítvány kiállítása és az értékesítés között még nem telt el 2 év [Áfa tv. 86. § (1) bekezdés j) pont];
- a beépítetlen ingatlan (ingatlanrész) értékesítése, kivéve az építési telek (telekrész) értékesítését [Áfa tv. 86. § (1) bekezdés k) pont].
Tekintettel arra, hogy az Áfa tv. – a fentiek szerint – kiterjeszti a számlaadási kötelezettséget az egyéb oktatásra, így érdemes megemlíteni, hogy 2020. január 1-jétől változott az Áfa tv. 85. § (2) bekezdése, amely rendelkezik arról, hogy az általános forgalmi adó vonatkozásában mi minősül egyéb oktatásnak.
A módosított rendelkezés szerint egyéb oktatás vagy képzés
a) a szakképzésről szóló törvény alapján szervezett szakmai oktatás és szakmai képzés, továbbá az ehhez kapcsolódóan szervezett szakmai vizsga és képesítő vizsga,
b) a felnőttképzésről szóló törvényben meghatározott
ba) bejelentés birtokában és jogszabály alapján vagy
bb) engedély birtokában
szervezett oktatás vagy képzés, továbbá az ehhez kapcsolódóan szervezett vizsga,
c) a nyelvi képzés és az államilag, illetve nemzetközileg elismert nyelvvizsga-bizonyítvány kiadásának alapjául szolgáló vizsga, valamint
d) a tanulmányi és tehetséggondozó verseny szervezése és lebonyolítása.
Érdemes megemlíteni, hogy a felsorolt esetekben mentesülhet az adóalany a számlakibocsátási kötelezettség alól, feltéve, hogy
- a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása nem másik adóalany vagy nem adóalany jogi személy részére történik, és
- az ellenérték adót is tartalmazó összege nem éri el a 900 ezer forintnak megfelelő pénzösszeget, és
- a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője az ellenérték adót is tartalmazó összegét legkésőbb a teljesítésig készpénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel, pénzhelyettesítő eszközzel vagy többcélú utalvánnyal maradéktalanul megtéríti, és
- a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője számla kibocsátását az adóalanytól nem kéri.
A számlakibocsátási határidő 8 napra csökken
A számlát főszabály szerint az ügylet – Áfa tv. szerinti – teljesítéséig (előleg esetén annak kézhezvételéig, jóváírásáig, illetve megszerzéséig), de legfeljebb az attól számított ésszerű időn belül ki kell bocsátani.
A hatályos szabályozás szerint az olyan termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás esetében, amelynek az ellenértékét nem készpénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel vagy a teljesítést követően térítik meg, és a számla áthárított adót tartalmaz (illetve áthárított adót kellene tartalmaznia), a számlát a teljesítéstől számított 15 napon belül (vagyis legkésőbb a 15. napon) ki kell bocsátani. Az olyan előlegről, amelyet nem készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel térítenek meg, és a számla áthárított adót tartalmaz (illetve áthárított adót kellene tartalmaznia), a számlát az előleg megszerzésétől számított 15 napon belül ki kell bocsátani.
Az Áfa tv. módosítása szerint 2020. július 1-jétől ezen számla-kibocsátási határidő csökken a jelenlegi 15 napról 8 napra.
Az online adatszolgáltatási kötelezettség kiterjesztése
Az online adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére vonatkozó szabályokat az Áfa tv. 10. számú melléklete tartalmazza, amely első körben 2020. július 1-jei hatállyal módosítja jelentősen az adatszolgáltatási kötelezettséget.
Az új szabályozás értelmében az adóalany köteles az állami adó- és vámhatóság részére adatot szolgáltatni egy másik, belföldön nyilvántartásba vett adóalany részére belföldön teljesített termékértékesítéséről, szolgáltatásnyújtásáról kibocsátott vagy kiállított számláról, számlával egy tekintet alá eső okiratról. Tehát már nem bír relevanciával, hogy a kibocsátott számlában az áthárított áfa eléri, vagy meghaladja-e a 100 ezer forintot. Sőt az sem releváns, hogy a számla tartalmaz-e általános forgalmi adót vagy sem.
Az adatszolgáltatási kötelezettség ugyanakkor nem terjed ki a belföldi adóalany részére teljesített, az Áfa tv. 89. §-a szerinti termékértékesítésre. Ez az eset akkor valósul meg, ha a vevőt a magyar adóhatóság is nyilvántartásba vette adóalanyként, de a belföldi adóalany eladótól a vevő a terméke(ke)t nem a belföldi, hanem más tagállambeli adóalanyisága alatt eljárva szerezte be. Amennyiben az Áfa tv. 89. §-a alapján az értékesítés adómentességet élvez, akkor a számlával kapcsolatban nincs adatszolgáltatási kötelezettség.
Amennyiben az adóalany az általa teljesített termékértékesítéshez, szolgáltatáshoz előleget kapott, a teljesítésről kibocsátott, kiállított számla, számlával egy tekintet alá eső okirat vonatkozásában az előleg figyelembevételével adódó különbözetről kell adatot szolgáltatni.
A nyomdai úton előállított nyomtatvány használatával kibocsátott számla esetén az Áfa tv. 169. §-a szerinti adattartalomról, számlával egy tekintet alá eső okirat esetén az Áfa tv. 170. § szerinti adattartalomról kell az adatszolgáltatást teljesíteni.
Amennyiben a nyomdai úton előállított nyomtatvány használatával kibocsátott számlában vagy számlával egy tekintet alá eső okiratban az áthárított adó összege az 500 ezer forintot eléri vagy meghaladja, az adóalany a számla kibocsátását követő naptári napon belül, egyéb esetben a kibocsátást követő négy (korábban öt) naptári napon belül köteles adatot szolgáltatni.
Átmeneti rendelkezés alapján a 2020. július 1. napja előtt kibocsátott számla, számlával egy tekintet alá eső okirat esetén a 2020. június 30. napján hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni, függetlenül a teljesítés időpontjától.
Az online adatszolgáltatási kötelezettség 2021. január 1-jei hatállyal fog ismét módosulni. Ettől az időponttól az adóalany köteles lesz adatot szolgáltatni az adó- és vámhatóság részére azon általa teljesített termékértékesítésekről, szolgáltatásnyújtásokról kibocsátott vagy kiállított számláról, számlával egy tekintet alá eső okiratról, amelyekre a magyar Áfa tv. számlázási szabályait kell alkalmazni. Tehát ettől az időponttól nincs jelentősége annak, hogy ki a termék vevője, a szolgáltatás igénybe vevője.
Kizárólag azon termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról nem kell majd online adatszolgáltatási kötelezettséget teljesíteni, melynek teljesítési helye a Közösség másik tagállama, és amely termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás tekintetében az adóalany adófizetési kötelezettségének az Art. távolról is nyújtható szolgáltatásokat nyújtó adózókra vonatkozó különös szabályai szerint tesz eleget.
A rendelkezésből adódóan a magánszemélyek részére kiállított számláról, számlával egy tekintet alá eső okiratról is kell az adatszolgáltatási kötelezettséget teljesíteni azzal a könnyítéssel, hogy az adatszolgáltatás nem terjed ki a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének nevére és címére.
Átmeneti rendelkezés alapján a 2020. június 30-át követően, de 2021. január 1. napja előtt kibocsátott vagy kiállított számla, számlával egy tekintet alá eső okirat esetén a 2020. december 31. napján hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni, függetlenül a teljesítés időpontjától.
Adószám feltüntetése a számlán
Figyelemmel arra, hogy 2020. július 1-jétől a számla szintű adatszolgáltatás kiterjed minden belföldön nyilvántartásba vett adóalany részére, belföldön teljesített ügyletről kibocsátott számlára, vagyis megszűnik az a szabály, hogy csak meghatározott értékhatár feletti áthárított adót tartalmazó számláról kell adatot szolgáltatni, így a jelzett időponttól valamennyi számlán fel kell tüntetni – áthárított adótartalomtól függetlenül – a belföldi partner adóalany adószámának első nyolc számjegyét.
Tekintettel arra, hogy a számla kibocsátása megtörténhet a teljesítés előtt is, így lehetnek olyan számlák, amelyek még nem fogják tartalmazni a belföldi partner adószámát. Erre figyelemmel átmeneti szabály rendelkezik arról, hogy az adólevonási jog gyakorlására vonatkozó tárgyi feltételt – az egyéb, az Áfa törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén – teljesíti az olyan 2020. július 1-jét megelőzően, de 2020. június 30-át követő teljesítési időponttal kibocsátott, kiállított, 100 ezer forintot el nem érő áthárított adót tartalmazó számla is, amely nem tartalmazza a partner adószámát.
Érdemes megjegyezni, hogy e kötelezettség nem vonatkozik az áfa regisztráltakra, vagyis azokra az adóalanyokra, akiknek nincs belföldön székhelyük, állandó telephelyük, lakóhelyük vagy szokásos tartózkodási helyük. Érdemes továbbá megemlíteni, hogy az alanyi adómentességet választó adózókat viszont terheli a kötelezettség.
Fontos kiemelni, nincs jelentősége annak, hogy a számla tartalmaz-e általános forgalmi adót. Ennek következtében azokra a számlákra is vonatkozik az új szabályozás, amelyek azért nem tartalmaznak általános forgalmi adót, mert a számlázott termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás adómentes.
Összesítő jelentés a befogadott számlákról
Az Áfa tv. hatályos rendelkezése alapján az adóalany termék beszerzése, szolgáltatás igénybevétele esetén nyilatkozni köteles az összesítő jelentésben azon számlákról, amelyekben az áthárított adó összege a 100 ezer forintot eléri vagy meghaladja. A nyilatkozattételi kötelezettséget arról az adómegállapítási időszakról benyújtott bevallásban kell teljesíteni, amelyben az adóalany az ügylet teljesítését vagy az előleg megfizetését tanúsító számla alapján adólevonási jogot gyakorol.
Az adóalany által befogadott számlákra vonatkozó nyilatkozattételi kötelezettségről továbbra is az Áfa tv. 10. számú melléklete rendelkezik. A 2020. július 1-jétől hatályos rendelkezés szerint az adóalany termék beszerzése, szolgáltatás igénybevétele esetén az összesítő jelentésben köteles nyilatkozni – értékhatártól függetlenül – azon, az ügylet teljesítését vagy az előleg megfizetését tanúsító számlákról, amelyek alapján adólevonási jogot gyakorol.
Az adatszolgáltatási kötelezettséget arról az adómegállapítási időszakról teljesítendő bevallásban kell teljesíteni, amelyben az adózó az ügylet teljesítését vagy az előleg megfizetését tanúsító számla alapján adólevonási jogot gyakorol.
Számla módosítása vagy érvénytelenítése esetén a számlával egy tekintet alá eső okiratot befogadó adóalany abban a bevallásban, amelyben a módosítás, érvénytelenítés hatását figyelembe veszi, köteles a módosított, érvénytelenített számlát érintően nyilatkozni. Ebben az esetben az adóalany nyilatkozik annak a számlának az adatairól, amelyet a módosítás, érvénytelenítés érint, a módosítás számszaki hatásáról az adóalap és áthárított adó tekintetében, valamint a számlát módosító, érvénytelenítő okirat sorszámáról.
Amennyiben az adóalany előleget fizetett, a teljesítésről kibocsátott, kiállított számla, számlával egy tekintet alá eső okirat vonatkozásában az előleg figyelembevételével adódó különbözetről kell az adatszolgáltatási kötelezettséget teljesíteni.
Átmeneti rendelkezés alapján a 2020. június 30. napján hatályos szabályokat (tehát a módosítás hatályba lépése előtti szabályokat) kell alkalmazni azon számla, számlával egy tekintet alá eső okirat esetén, amely alapján az adóalany 2020. június 30. napját magában foglaló adómegállapítási időszakban gyakorol levonási jogot, vagy veszi figyelembe a módosítás vagy érvénytelenítés hatását. Ennek megfelelően, ha az adóalany az adólevonási jogot havi bevalló esetén a 2020. júniusi, negyedéves bevalló esetén a 2020. II. negyedévi, éves bevalló esetén a 2020. évi bevallásban gyakorolja, akkor még a 2020. június 30-án hatályos szabályt alkalmazhatja.
Az áfa-adózás területén a digitalizáció révén új lehetőségek nyílnak az adózók számára. Az eÁFA M2M koncepció által bevezetett digitális megoldások segítik a vállalkozásokat és könyvelőket a bevallási folyamatok hatékonyabb kezelésében, minimalizálva a hibalehetőségeket. Az eÁFA M2M koncepció átalakítja az adózási játékszabályokat. Kattintson a linkre, hogy mélyebben megismerje a változásokat a Menedzser Praxis Adó és Tb Különszámában!