A szálláshely-szolgáltatás adózása a tételes átalányadózás szerint

Jogkövető szerkesztőség Dátum Legutoljára frissítve: 2017.06.13

Olvasási idő: 6 perc


Ez a tartalom 3449 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Erről a témáról 2025-10-25 írtunk FRISS INFORMÁCIÓKAT: Milyen változásokra számíthatunk 2026-ban az adózás területén?
Ezt a cikket frissítettük a legújabb információkkal! Olvassa el itt!

Közeledik a nyári szezon, ismét egyre többen szándékoznak kiadni lakásukat, nyaralójukat rövidtávú, turisztikai céllal. Ez a szolgáltatás adózási szempontból nem bérbeadási tevékenységnek, hanem szálláshely szolgáltatásnak minősül. A magánszemély a tételes átalányadózás szabályai szerint is teljesítheti adókötelezettségét, de kizárólag abban az esetben, ha a törvényi feltételeknek megfelel.

Az egyéb szálláshely-szolgáltatási tevékenységet folytató magánszemély tételes átalányadózást választhat, amennyiben a szálláshely szolgáltatási tevékenysége fizetővendéglátó tevékenységnek minősül.
A személyi jövedelemadóról szóló 1955. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja-tv.) rendelkezése alapján az a magánszemély folytat fizetővendéglátó tevékenységet, aki - nem egyéni vállalkozóként - a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló kormányrendelet szerinti egyéb szálláshely-szolgáltatási tevékenység keretében nyújt szálláshelyet ugyanannak a személynek adóévenként 90 napot meg nem haladó időtartamra. Amennyiben ugyanannak a személynek történő szálláshely-szolgáltatás napjainak a száma az adóévben a 90 napot meghaladja, akkor a tételes átalányadó nem alkalmazható.


Nagyon fontos, hogy a fizetővendéglátó tevékenységet folytató magánszemély kizárólag akkor választhatja a tételes átalányadózást, ha e tevékenységét a tulajdonában, haszonélvezetében lévő egy – nem szálláshely-szolgáltatás rendeltetésű – lakásban vagy üdülőben folytatja. Ha a magánszemély több lakástulajdonnal vagy üdülővel rendelkezik, akkor csak abban az esetben választhatja a tételes átalányadózást, ha azok közül csak egyben folytat fizető-vendéglátó tevékenységet.


E szabályok figyelembevételével megállapítható, hogy nem választhat tételes átalányadózást a magánszemély, ha:
•    több lakásban vagy üdülőben folytatja a tevékenységet,
•    nem a tulajdonában vagy haszonélvezetében levő, hanem például bérelt vagy szívességi használatában álló lakásban vagy üdülőben folytatja a tevékenységet,
•    ugyanannak a személynek adóévenként 90 napot meghaladó időtartamra nyújt szálláshely-szolgáltatást.

Amennyiben a magánszemély szálláshely-szolgáltatói tevékenysége nem minősül fizető-vendéglátásnak, akkor az ebből származó jövedelmére kizárólag az önálló tevékenységre vonatkozó szabályokat alkalmazhatja. Természetesen a magánszemély a tételes átalányadózás helyett akkor is adózhat az önálló tevékenységre vonatkozó szabályok szerint, ha egyébként megfelel a tételes átalányadózás feltételeinek.


A tételes átalányadózás adóévenként az adóév egészére választható.
A fizetővendéglátó tevékenységet év közben kezdő magánszemély a ’T101 nyomtatványon jelölheti a tételes átalányadó választását.
A fizetővendéglátó tevékenységet folytató magánszemély pedig az előző évre vonatkozó éves adóbevallásához fűzött – a határidő letelte előtt benyújtott – nyilatkozatban jelentheti be az átalányadó választását a tárgyévre.


A tételes átalányadó évi összege – 2017. január 1-jétől – szobánként 38 ezer 400 forint, melyet abban az esetben is meg kell fizetni, ha a magánszemély a naptári évnek csupán egy időszakában nyújt szálláshely-szolgáltatást.


A tételes átalányadót egyenlő részletekben, negyedévente, a negyedévet követő hó 12. napjáig – a tevékenység megszüntetése esetén a megszüntetés negyedévét követő 15 napon belül – kell megfizetni.
Érdemes megjegyezni, hogy 2017. január 1-jétől tételes átalányadózás esetén megszűnt az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség, pontosabban beépült a tételes átalányadó összegébe.
Tételes átalányadózás esetén a tevékenységgel kapcsolatos valamennyi bizonylatot az Szja-tv-ben foglalt szabályok szerint kell megőrizni. A tételes átalányadózás választása a magánszemélyt nem mentesíti az őt más jogszabály előírása szerint terhelő kötelezettségek (így különösen a számlaadási és a nyugtaadási kötelezettség) teljesítése alól.

Ha a magánszemély a tételes átalányadózást jogszerűen választotta, de a választást követően bekövetkezett változás miatt már nem felel meg a választás bármely feltételének, akkor a fizetővendéglátó tevékenysége révén a változás bekövetkezésének negyedévének első napjától kezdődően megszerzett bevételének adókötelezettségére az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Ilyenkor a magánszemély a tételes átalányadó összegének az adóév megelőző negyedévére (negyedéveire) jutó arányos részét fizeti meg tételes átalányadóként.

Ha a magánszemély a tételes átalányadózást nem választhatta volna jogszerűen, akkor a fizetővendéglátó tevékenysége révén az adóévben megszerzett bevételének adókötelezettségére az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
Ha a magánszemély fizetővendéglátó tevékenységét megszüntette, a megszüntetést követően e tevékenységére tekintettel érkező bevételét és felmerülő költségét a megszüntetés időpontját megelőzően megszerzett bevételnek, illetve felmerült költségnek kell tekinteni.

 

Az átalányadó alkalmazása során fontos figyelembe venni az adókötelezettségeket. A jövedelem után fizetendő személyi jövedelemadó, társadalombiztosítási járulék és szociális hozzájárulási adó összege módosulhat a legújabb adóváltozások hatására. Ha szeretnéd megtudni, mennyi adót kell fizetned az átalányadózás során, és hogyan kezelheted hatékonyan az adókötelezettségeket, akkor olvasd el a legfontosabb tudnivalókat a Menedzser Praxis Átalányadó 2024 Különszámában!

Kapcsolódó iratminták


Kapcsolódó cikkek


Céges karácsony adózása

Az év utolsó hónapjának közeledtével számos cég tervezi úgy, hogy az évzáró céges vacsoráját adómentesen számolja el. Az ilyen vacsorákat rendszerint étteremben szervezik, Van-e valamilyen külön kötelezettség annak érdekében, hogy ne kelljen járulékot fizetni?