A magyar turizmus új aranykora - interjú
Olvasási idő:
Soha ennyi állami támogatást nem kapott a turizmus, amely már régen túlnőtt a hagyományos régiók (Balaton, Budapest és környéke) keretein. A feljlődés eredményeként és a munkaerő-hiányra tekintettel az ágazatban dolgozók bére akár a duplájára is emelkedhet a közeljövőben, ugyanakkor itt is várható az adóhivatalhoz való "bekötéshez" hasonló szoftver-rendszer bevezetése. Dr. Guller Zoltánnal, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatójával beszélgettünk. Mellékelt munkaköri leírásunk mellett tekintse meg valamennyi vendéglátóiparhoz kapcsolódó iratmintánkat!
Melyik az a régió, amelyik a legdinamikusabban fejlődött a közelmúltban és minek köszönhető a siker? Tokaj, Balaton, Budapest és Sopron – kiemelt turisztikai területek lettek a kormányzat döntése révén. Felvetődik a kérdés: nem a kevésbé frekventált helyekre volna nagyobb szükség figyelmet fordítani és őket felzárkóztatni (pl. Kelet-, Észak-Kelet-Magyarország)?
Hagyományosan a főváros és a Balaton jelentik az ország első számú, nemzetközi értelemben is jelentős desztinációit. A vendégéjszakák megoszlását, illetve a vendégforgalom növekedésének desztinációs dinamikáját együtt vizsgálva is indokolt, hogy éppen a Balaton, Sopron és Fertő-tó vidéke, illetve a Tokaj–Felső-Tisza–Nyírség tájegység került az elsőként kijelölt kiemelt turisztikai fejlesztési térségek közé. A fejlesztések terén is paradigmaváltás következett be Magyarországon. A turizmus nem területfejlesztési eszköz, hanem a nemzetgazdaság egészének teljesítményére kiható stratégiai versenyképességi kérdés. Ezért ott lehet és kell fejleszteni, ahol azt már meglévő kereslet indokolja, illetve ahol a legfeljebb 50-100 km-en belül az élményígéretek olyan kritikus tömege hozható létre, amely többszáz kilométerről képes vendégeket vonzani bel- és külföldről egyaránt. Az új desztinációs fejlesztési logika mentén további kiemelt fejlesztési térségek kijelölése várható az év folyamán.
Egy interjúban olvasható, hogy Önök szerint jövő év elejére megkétszereződhet a turizmusban dolgozók bére. Milyen tényezők hatására következhet ez be? Milyen katalizátor szerepet játszik a folyamatokban az MTÜ?
Az MTÜ a közelmúltban megbeszélésre hívta az érintett vendéglátó- és szállodaipari érdekképviseletek vezetőit és fontosabb szereplőit annak érdekében, hogy az ágazat munkaerő- és bérhelyzetének rendezéséért közösen tegyék meg az első lépést. Az ágazat szereplői között konszenzus van abban, hogy a bérhelyzet rendezésére záros határidőn belül szükség van. Fedezetének előteremtésére rövid- és középtávon az étkezőhelyi vendéglátás áfájának további csökkentése jó alapot ad. Látni kell azonban, hogy nemcsak az államnak van feladata ebben, hanem a munkáltatóknak is, hiszen két lépcsőben végrehajtja az állam az áfacsökkentést, és 2018-ban már csupán 5 százalékos lesz a vendéglátás áfája, de az, hogy az így megmaradó összegek valóban a munkavállalókhoz kerüljenek, már nem elsősorban az állam felelőssége.
A szálláshelyeken 2018-tól egy egységes szoftverrendszert is be kívánnak vezetni. Mik lennének mindennek az előnyei? A telepítés milyen forrásból történne, és mennyi időt venne igénybe a teljes hálózat kiépítése?
Az úgynevezett szobatükör adatok révén a bevételek mellett a szobafoglalások vagy az értékesített vendégéjszakák száma is közvetlenül látszana, amelyből az aktuális trendek is kiolvashatók. Az adatok fehéredése révén javul az ágazat költségvetési pozíciója, versenyképessége, míg az előnye a vállalkozások felé az automatizált adatszolgáltatás, ami leegyszerűsítené az adminisztrációt. Az elképzelés szerint az adatforgalom kétirányú lenne, vagyis a szálláshelyek visszafelé is kapnának adatokat az egyes régiók, piaci szegmensek teljesítményéről.
A szálláshelyi áfa csökkentésével és a kötelező szervízdíj bevezetésének támogatásával az MTÜ is egyetért, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségével (MSZÉSZ) egyetemben. Milyen téren és milyen szorosan mutatkozik az együttműködés a Szállodaszövetséggel?
Az MSZÉSZ tavaszi közgyűlésén az MTÜ stratégiai partnerséget ajánlott a szállodások szakmai szervezetének, a kontraktus meg is köttetett, így ezentúl minden, a szektort érintő jelentős kérdésben együttműködik ügynökségünk a szállodaszövetséggel. A szervizdíj általánossá tételétől kezdve az ágazati bérrendezés témáján át a turizmus nagyszabású fejlesztési programjának kérdéseiig mindent átfog az együttműködésünk.
Könnyid László, a Szállodaszövetség nemrég megválasztott elnöke egy számunkra adott interjújában azt mondta, a hazai egészségturizmusban még rengeteg potenciál rejlik. Ön is egyetért ezzel a kijelentéssel?
Az egészségtudatosság elterjedésével az egészségturizmus világszerte a turizmus egyik legdinamikusabban fejlődő ágazatává vált. Ezen a piacon Magyarország már ma is egyedi adottságokkal, hagyományokkal, jelentős pozíciókkal és magas színvonalú szolgáltatások kínálatával rendelkezik. Az egészségturizmus fontosságát jelzi, hogy a turisztikai jelentőségű fürdővel rendelkező vidéki településeinken keletkezik a magyarországi kereskedelmi vendégéjszakák 47,8 százaléka. A gyógyvizeinkre alapozott egészségturizmus jelentős mértékben képes enyhíteni a turizmus területi és szezonális egyenlőtlenségeit, szolgáltatásainak magas hozzáadott értékénél fogva pedig kifejezetten nagy volumenű turisztikai költést generál. A legmagasabb fajlagos bevételek a szegmensben a medical (orvosok által felügyelt) turizmusban keletkeznek. A gyógyvizek jótékony hatására épülő tradicionális gyógyturisztikai kínálatot kiegészítő wellness- és medical szolgáltatások további fejlesztése valóban komoly bevételi potenciált rejt magában.
Az MTÜ „Magyar házak” létrehozását tervezi a bezárt külföldi képviseletek helyett. Ez kielégítő megoldást jelent az érdekképviseletek pótlására? Milyen stádiumban van jelenleg a projekt?
Számos hatás teszi indokolttá ezeknek a márkaközpontoknak az újragondolását, új alapokon való elindítását. A szektorális gondolkodást és a komplexitásra való törekvést mind Magyarország megújuló külpiaci megjelenésének, mind a megnövekedett forrásokkal erőteljesebbé váló külpiaci marketingnek tükröznie kell. Ezek eredményeképpen a jövőben szinte bármelyik piacon sokkal markánsabb, akár önállóan megjeleníthető kínálattal, egységes országmárka ernyője alatt jelenhet meg Magyarország, ami stratégiai partnereink számára is igazodási pontot ad majd saját, hatékonyabb piaci jelenlétükre. Az erőteljes, új turisztikai országmárka bevezetését külföldön új típusú piaci tevékenységgel is támogatni fogja az MTÜ, amelynek az elődleges piacokon a későbbiekben megnyíló országmárka központok adnak szervezeti keretet.
