A keresőképtelenség igazolása többes jogviszony esetén

dr. Radics Zsuzsanna Dátum Legutoljára frissítve: 2020.08.31

Olvasási idő:


Ez a tartalom 1523 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak. Legfrissebb tartalmainkat itt érheti el.

Nem egyszer fordul elő, hogy valaki egyidejűleg több helyen is dolgozik, és mindegyik jogviszonyában keresőképtelen lesz. Az ilyen helyzetben felmerülő legfontosabb kérdés a keresőképtelenség igazolása, mivel az egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszony esetén a keresőképtelenséget is külön-külön kell mindegyik jogviszonyban megállapítani. Mutatjuk a részletszabályokat!

A keresőképtelenség igazolása

A hatályos szabály alapján a táppénz megállapítása iránti kérelemben a keresőképtelenséget a keresőképtelenség és keresőképesség orvosi elbírálásáról és annak ellenőrzéséről szóló 102/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet rendelkezései szerint kiállított eredeti orvosi igazolással, a kórházi (klinikai) ápolást, valamint a szülő fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézményben történő, gyermeke melletti tartózkodását a kórház (klinika) által kiállított igazolással kell igazolni. Azaz, ha például egy nem nyugdíjas munkavállaló két helyen is dolgozik részmunkaidőben, akkor többes jogviszony esete áll fenn. Ha ez a munkavállaló influenzás lesz, akkor ahhoz, hogy mindkét jogviszonyában táppénzt kaphasson, a keresőképtelenségét eredeti orvosi igazolással kell leigazolnia.

Többes jogviszony esetén az eredeti orvosi igazolás azt jelenti, hogy a kezelőorvos minden egyes jogviszonyban külön-külön elbírálja a keresőképtelenséget, és minden jogviszony esetében külön naplószámon rögzíti azt az Orvosi Naplóba.

Az orvos emellett kiállítja a 102/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet 5. számú mellékletének vagy a 6. számú mellékletének megfelelő igazolást, valamint rögzíti a nyomtatványon a biztosított munkakörét. Továbbá az is nagyon fontos, hogy a kezelőorvosnak a biztosított munkaköreinek ismeretében kell elbírálnia jogviszonyonként a keresőképtelenséget.

A táppénz megállapítása

A kifizetőhely, illetve ennek hiányában az egészségbiztosítási ügyekben eljáró kormányhivatal az alábbi szabály alapján állapítja meg a táppénzt:

A fentiekben ismertetett keresőképtelenségi igazolás leadása táppénz iránti kérelemnek minősül. Azaz a példában szereplő munkavállaló, mivel influenza kapcsán mindkét munkaviszonyában keresőképtelen, így a két keresőképtelenségi igazolását nyújtja be egyik, majd másik munkahelyén, ezáltal igényelve a táppénzt.

Egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszony esetén
–    a keresőképtelenséget és a táppénzre való jogosultságot,
–    azok időtartamát,
–    az ellátás mértékét, illetőleg
–    összegét
mindegyik jogviszonyban külön-külön kell megállapítani. Ez a rendelkezés vonatkozik arra az esetre is, ha a több biztosítási jogviszony ugyanannál a foglalkoztatónál áll fenn.

Keresőképtelenség igazolása táppénz-igénylés nélkül

Végezetül nézzük meg, hogy miért szükséges a keresőképtelenségi igazolás akkor, ha a keresőtevékenységet folytató személy nem igényel táppénzt.

Az orvos által kiállított keresőképtelenségi igazolás nem csak a táppénz igénylésére szolgál. A keresőképtelenség orvosi igazolását kérheti például
–    a saját jogú nyugdíjas alkalmazott, aki nem biztosított, így táppénzre nem jogosult;
–    a biztosított, aki már nem jogosult táppénzre, mert egy éven át táppénzben részesült, vagy
–    a biztosított, aki a kérelem benyújtásakor írásban úgy nyilatkozik, hogy táppénz, megállapítását nem kéri.

A fenti esetekben a keresőképtelenségi igazolás a munkavégzési kötelezettség alóli mentesülést igazolja, vagyis ez esetben a dolgozó ezzel a dokumentummal támasztja alá, hogy igazoltan volt távol a munkából.

(Lezárva: 2020. augusztus 26.)