A keresőképtelenség igazolása többes jogviszony esetén
Olvasási idő:
Nem egyszer fordul elő, hogy valaki egyidejűleg több helyen is dolgozik, és mindegyik jogviszonyában keresőképtelen lesz. Az ilyen helyzetben felmerülő legfontosabb kérdés a keresőképtelenség igazolása, mivel az egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszony esetén a keresőképtelenséget is külön-külön kell mindegyik jogviszonyban megállapítani. Mutatjuk a részletszabályokat!
A keresőképtelenség igazolása
A hatályos szabály alapján a táppénz megállapítása iránti kérelemben a keresőképtelenséget a keresőképtelenség és keresőképesség orvosi elbírálásáról és annak ellenőrzéséről szóló 102/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet rendelkezései szerint kiállított eredeti orvosi igazolással, a kórházi (klinikai) ápolást, valamint a szülő fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézményben történő, gyermeke melletti tartózkodását a kórház (klinika) által kiállított igazolással kell igazolni. Azaz, ha például egy nem nyugdíjas munkavállaló két helyen is dolgozik részmunkaidőben, akkor többes jogviszony esete áll fenn. Ha ez a munkavállaló influenzás lesz, akkor ahhoz, hogy mindkét jogviszonyában táppénzt kaphasson, a keresőképtelenségét eredeti orvosi igazolással kell leigazolnia.
Többes jogviszony esetén az eredeti orvosi igazolás azt jelenti, hogy a kezelőorvos minden egyes jogviszonyban külön-külön elbírálja a keresőképtelenséget, és minden jogviszony esetében külön naplószámon rögzíti azt az Orvosi Naplóba.
Az orvos emellett kiállítja a 102/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet 5. számú mellékletének vagy a 6. számú mellékletének megfelelő igazolást, valamint rögzíti a nyomtatványon a biztosított munkakörét. Továbbá az is nagyon fontos, hogy a kezelőorvosnak a biztosított munkaköreinek ismeretében kell elbírálnia jogviszonyonként a keresőképtelenséget.
A táppénz megállapítása
A kifizetőhely, illetve ennek hiányában az egészségbiztosítási ügyekben eljáró kormányhivatal az alábbi szabály alapján állapítja meg a táppénzt:
A fentiekben ismertetett keresőképtelenségi igazolás leadása táppénz iránti kérelemnek minősül. Azaz a példában szereplő munkavállaló, mivel influenza kapcsán mindkét munkaviszonyában keresőképtelen, így a két keresőképtelenségi igazolását nyújtja be egyik, majd másik munkahelyén, ezáltal igényelve a táppénzt.
Egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszony esetén
– a keresőképtelenséget és a táppénzre való jogosultságot,
– azok időtartamát,
– az ellátás mértékét, illetőleg
– összegét
mindegyik jogviszonyban külön-külön kell megállapítani. Ez a rendelkezés vonatkozik arra az esetre is, ha a több biztosítási jogviszony ugyanannál a foglalkoztatónál áll fenn.
Keresőképtelenség igazolása táppénz-igénylés nélkül
Végezetül nézzük meg, hogy miért szükséges a keresőképtelenségi igazolás akkor, ha a keresőtevékenységet folytató személy nem igényel táppénzt.
Az orvos által kiállított keresőképtelenségi igazolás nem csak a táppénz igénylésére szolgál. A keresőképtelenség orvosi igazolását kérheti például
– a saját jogú nyugdíjas alkalmazott, aki nem biztosított, így táppénzre nem jogosult;
– a biztosított, aki már nem jogosult táppénzre, mert egy éven át táppénzben részesült, vagy
– a biztosított, aki a kérelem benyújtásakor írásban úgy nyilatkozik, hogy táppénz, megállapítását nem kéri.
A fenti esetekben a keresőképtelenségi igazolás a munkavégzési kötelezettség alóli mentesülést igazolja, vagyis ez esetben a dolgozó ezzel a dokumentummal támasztja alá, hogy igazoltan volt távol a munkából.
(Lezárva: 2020. augusztus 26.)
