A fuvarlevelek száma és formája: logisztikai egyszeregy
Olvasási idő:
Ez a tartalom 1884 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Legfrissebb tartalmainkat itt érheti el.
Mi a teendő, ha egy nap több fuvartevékenységem is van, azaz több különböző címre is kell mennem? Hány fuvarlevelet kell kitölteni a szabályok pontos betartása érdekében? Elég egy, vagy mindegyik fuvarfeladathoz külön-külön fuvarlevél szükséges?
A szakértőnkhöz (Kuzma Ferenc) címzett kérdéssor tehát lényegében arról szól, hogy ha egy nap alatt több fuvartevékenységet végzünk és több címzett részére továbbított küldeményünk van, ehhez milyen és mennyi árukísérő okmányt célszerű, illetve kötelező kiállítania a szabályok betartása érdekében.
A kérdés persze további pontosítást igényelne. Arról például nincs információnk, hogy több címzettnek, kvázi terítő járatként történő fuvarozás végzésekor egy napon azonos vagy eltérő feladási helyen, valamint azonos feladó különböző címzettek részére, vagy különböző feladók és különböző címzettek részére történik az áruk/küldemények átvétele, továbbítása és kiszolgáltatása. Ennek ellenére, tekintettel arra, hogy a kérdező fuvarfeladatot nevesít, egyértelműen a közúti szolgáltatás körébe tartozó üzletszerű tevékenységet végez, ezért a fuvarlevél és a fuvarozás viszonyának jellemzőiből indulhatunk ki.
Fontos információ lenne, ha a fuvarozás viszonylatát is ismernénk, hiszen a közúti fuvarlevelet két nagy csoportba sorolhatjuk, attól függően, hogy a fuvarozó és a fuvaroztató között fennálló gazdasági esemény milyen típusú.
Egyértelműen a fuvarozó és a fuvaroztató között létrejött fuvarozási szerződés alapján kerül kiállításra és alkalmazásra az adott fuvarlevél. Ez alapján belföldi és nemzetközi fuvarlevelet különböztetünk meg. Értelmezésünk szerint a kérdés belföldi fuvarozásra vonatkozhat, ezért a válaszomat is erre szűkítettem.
Egyértelműen a fuvarozó és a fuvaroztató között létrejött fuvarozási szerződés alapján kerül kiállításra és alkalmazásra az adott fuvarlevél. Ez alapján belföldi és nemzetközi fuvarlevelet különböztetünk meg. Értelmezésünk szerint a kérdés belföldi fuvarozásra vonatkozhat, ezért a válaszomat is erre szűkítettem.
Számtalan esetben találkozunk azzal a helytelen megközelítéssel, hogy a fuvarlevelet a fuvarozási szerződéssel egyenértékűsítik. Ez azonban egy téves nézet, amely rossz következtetéshez vezet. Először tegyük helyre a fuvarlevéllel és az azzal kapcsolatos nézeteket!
Helyes az a nézet, amikor azt mondjuk, hogy magát a fuvarozást, mint gazdasági esemény teljesítését a fuvarozási szerződés keretében végezzük. Ebből helyesen vonhatjuk le azt a következtetést, hogy abban az esetben, ha a szerződő felek a fuvarozásról fuvarlevelet állítanak ki, a fuvarlevél bizonyítja a fuvarozási szerződés létrejöttét, illetőleg a küldemény átvételét. Az átvétel napja – míg mást nem bizonyítanak – az a nap, amelyen a fuvarlevelet a fuvarozó aláírta (lebélyegezte).
Dr. Szabados Tibor, egykori igazságügyi szakértő a kérdésben megfogalmazott álláspontja szerint az a helyes követhető magatartás a fuvarozók részéről, amikor a fuvarozási szerződésüket írásban rögzítik, a feltételeit részletesen átbeszélik partnerükkel azért, hogy a későbbiekben felmerülhető jogértelmezési vitákat kiküszöböljék, és az esetleges perben a bizonyítást egyszerűbbé tehessék.
A bírói ítélkezési gyakorlat konzekvens abban, hogy a fuvarozási szerződés létrejöttének nem feltétele a fuvarlevél kiállítása, vagyis a fuvarlevél kiállításának elmaradása, vagy a fuvarlevél esetleges elvesztése, megsemmisülése nem érinti a felek közös akarat-megállapodásán alapuló szerződés érvényességét, de kiállítása és megfelelő vezetése esetén hitelt érdemlő módon tanúsítja a benne szereplő adatok valódiságát.
A Polgári Törvénykönyv kimondja, hogy jogszabály a fuvarlevél kiállítását – meghatározott alakban és tartalommal – kötelezővé teheti. Ennek felel meg a jogszabályi hierarchiában elhelyezkedő közúti árutovábbítási tevékenységről szóló 261/2011. (XII. 7.) Kormányrendelet.
A kormányrendelet egyértelműen kötelezővé teszi, hogy díj ellenében közúti árutovábbítást végző tehergépjármű csak fuvarlevéllel vehet részt a forgalomban.
A fuvarlevél funkciója az is, hogy a vállalkozás gazdasági eseményének teljesülését többek között a fuvarokmánnyal lehet hitelesen bizonyítani úgy a szerződő partnerek között, mint a közlekedési rendőri, és/vagy vámhatósági ellenőrzése során. A közúti fuvarozás esetén a megrendelőnek, illetve a fuvaroztatónak a fuvarlevélen igazolnia kell a küldemény átadását, a fuvarozónak annak átvételét, míg a fuvarozási láncolat végpontján az áru kiszolgáltatása alkalmával a címzettnek az átvételét.
Ugyanakkor fuvarlevél megfelelő rovatában szükséges egy adott áruval kapcsolatos minden olyan észrevételt, utasítást megtenni, illetve adni, amely akár a feladó, akár a fuvarozó, akár a címzett részére jelentőséggel bír. Mindezek ismeretében arra kell rámutassak, hogy adott napon belül annyi fuvarlevelet kell kiállítanunk, ahány gazdasági eseményt bonyolítunk le.
Ugyanakkor fuvarlevél megfelelő rovatában szükséges egy adott áruval kapcsolatos minden olyan észrevételt, utasítást megtenni, illetve adni, amely akár a feladó, akár a fuvarozó, akár a címzett részére jelentőséggel bír. Mindezek ismeretében arra kell rámutassak, hogy adott napon belül annyi fuvarlevelet kell kiállítanunk, ahány gazdasági eseményt bonyolítunk le.
A konkrét kérdéseket illetően egyértelműen arra az álláspontra helyezkedünk, hogy a fuvarozónak annyi belföldi fuvarlevelet kell kiállítania, ahány fuvaroztatónak áruját továbbítja, de lehetősége van egy belföldi fuvarlevéllel kiállítása mellett a hozzá csatolt különböző címzettenkénti szállítólevéllel igazolni a tevékenységét.
Egy fuvarlevéllel abban az esetben van lehetőség, ha egy fuvaroztatónak több helyre árutovábbítást (pl. terítőjárat) végzünk, úgy az eltérő rendeltetési helyeket egy belföldi fuvarokmányon a rendelkezésre álló rovatokban eseményszerűen feltüntethetjük és a megfelelő rovatában az átvételt igazoltathatjuk. Azonban, ha adott fuvareszközön több fuvaroztató áruját fuvarozzuk eltérő rendeltetési hellyel és címzettel, úgy minden esetben az eltérő fuvaroztatónak különböző címzettekkel külön-külön kell a fuvarlevelet kiállítani. Másképp kell értelmezni azt az esetet, amikor egy fuvarlevelet lehet kiállítani, ha a fuvarozó gyűjtőforgalomban továbbítja a különböző tulajdonosok darabárus küldeményeit.
