A felszolgálási díj nem borravaló
Olvasási idő: 5 perc
Ha egy étterem felszolgálási díjat vezet be és tüntet fel árai mellett, annak megfizetése „kötelező” a vendég számára. Az ettől szigorúan megkülönböztetendő borravaló pedig továbbra is adható. Miért nem szabad a kettőt összekeverni?
A borravaló és a felszolgálási díj (szervízdíj) egyes kérdéseit több írásunkban is tárgyaltuk, elsősorban az újabban keletkezett bírósági gyakorlat tükrében. Ezúttal a felszolgálási díjat szabályozó 71/2005. (IX. 27.) GKM rendelet főbb elemeit tekintjük át.
Joggal gondolhatnánk, hogy a felszolgálási díjnak van egy maximális értéke. Korábban valóban rendelkezett ilyenről a jogszabály, ez azonban mára törölve lett, így bármekkora felszolgálási díjat bevezethet az adott vendéglátóipari egység. Mértéke általában százalékban kerül meghatározásra, bár jogszabály erre sem határoz meg előírást.
Nagyon fontos, hogy amennyiben az adott vendéglátó egység bevezeti a felszolgálási díjat, úgy annak létét és mértékét minden egyes árlapon, illetve minden olyan felületen, ahová árat tüntetnek fel, szerepeltetni kell.
Például, ha egy adott terméket reklámozunk árral együtt egy megállító táblán, oda is ki kell írni a felszolgálási díj mértékét!
A felszolgálási díjnak a nyugtán, illetve a számlán minden esetben elkülönítetten, vagyis külön soron kell szerepelnie. Az éttermi pénztárgépeknek is alkalmasnak kell lenniük arra, hogy a felszolgálási díjat a bizonylaton külön soron tüntessék fel, illetve külön gyűjtsék, és természetesen külön is listázzák azt a pénztárjelentésen.
Kicsit tovább bonyolítja a felszolgálási díj kezelését, hogy az minden esetben „megörökli” az érintett termék áfakulcsát. 2017. január 1-jétől bevezetésre került a kedvezményes áfakulcs a vendéglátásban, így gyakran előfordulhat például, hogy a bizonylat 27%-os és 5%-os áfakulcsot is tartalmaz, s mindkettőhöz kapcsolódik felszolgálási díj. Ilyen esetekben a felszolgálási díjat arányosítani kell, az két külön soron kell, hogy szerepeljen a bizonylaton, egyszer a 27%-os gyűjtőben, egyszer pedig az 5%-osban. Egyszerű összegek esetén persze a számolás is egyszerű, azonban igencsak megnehezítheti a számolgatás a vendéglátósok munkáját, ha nem áll rendelkezésükre egy olyan szoftver, ami automatikusan arányosítja a felszolgálási díjat. Megjegyzem, egy felhasználóbarát szoftvertől alapvető elvárás, hogy automatikusan arányosítson, a fejlesztőkre nézve ez nem egy nagy kihívás.
További előírás, hogy az adókkal és járulékokkal csökkentett felszolgálási díjat havonta a vendéglátásban közvetlenül közreműködőknek ki kell fizetni, a rendelet alapján ez kötelező.
A borravalóval ellentétben tehát nem a vendéglátós döntésétől függ, szétosztásra kerül-e a befolyt összeg. A felosztás arányáról írásban kell megállapodni. Ez annyit jelent, hogy adott vendéglátó egység határozza meg, a munkavállalói között milyen arányban osztja fel havonta a felszolgálási díjat.
A felszolgálási díj nagyon sok vendéglátó egységben azért került bevezetésre, mert így a munkáltatók jóval kedvezőbben tudnak jövedelmet biztosítani munkavállalóiknak.
A Szja törvény alapján a felszolgálási díj adómentes. A nettó felszolgálási díjnak egyetlen terhe van, a 15% nyugdíjjárulék, amit a foglalkoztató fizet, és az „felülről” számolandó.
Még van ugyan idő, de nem árt előre szólni: 2020. július 1-jétől megváltoznak a felszolgálási díj járulékszabályai!
Ferenc Krisztina adószakértő, adótanácsadó, informatikus, közgazdász
