A diákmunka visszatérő kérdései

A Kormány idén 3 milliárd forintos keretösszeggel indította el a diákok nyári munkavállalását támogató programot, amelyben a 16–25 év közötti, nappali tagozatos diákok vehetnek részt július 1. és augusztus 30. között. Mintegy 21 ezer diák jelentkezésére számítanak. A következőkben azokra a munkaügyi szabályokra hívom fel a figyelmet, amelyek ismerete hozzájárulhat ahhoz, hogy a diák munkavállalót ne érje jogsérelem, vagy az őt ért szabálytalanság esetén tudja, hogy hova fordulhat segítségért.

A diákok a programban két típusú támogatott – önkormányzati, illetve a mezőgazdaság, a turizmus és vendéglátás területén folytatott – diákmunkára jelentkezhetnek. Mindkét esetben maximum két hónapra vállalhatnak munkát, de míg előbbinél legfeljebb napi 6 órában, utóbbinál már napi 8 órában is dolgozhatnak. A munkaviszony alapján létrejött biztosítási jogviszonyt a munkáltatónak be kell jelentenie a NAV-hoz. A munkaszerződésben a felek megállapodhatnak havi-, heti-, napi- vagy órabérben, de teljesítménybérben is, a diáknak azonban meg kell kapnia a minimálbért, ami napi 8 órás foglalkoztatásnál havonta bruttó 161 000 Ft. A nyári szünidőben, az egyébként is rendszeresen diákmunkát végzők mellett sok új középiskolás diák, egyetemi, főiskolai hallgató vállal rövidebb hosszabb ideig munkát annak érdekében, hogy a nyaraláshoz – nem ritkán a tanulmányok folytatásához – szükséges anyagiakat megszerezze. 

Munkaviszony létesítése

A fiatalkorúak foglalkoztatásánál a munkáltatóknak tudniuk kell, hogy a 18 év alatti diákok éjszakai munkát nem végezhetnek, részükre rendkívüli munkaidő nem rendelhető el, a napi munkaidejük legfeljebb 8 óra lehet, az esetükben alkalmazott munkaidőkeret hossza pedig nem haladhatja meg az egy hetet. Minden munkavállaló, így a diákok feladatait is a munkaadóknak úgy kell meghatározniuk, hogy az nem veszélyeztetheti egészségüket, testi épségüket, egészséges fejlődésüket.

A munkavállaláshoz adóazonosító jelre van szükség, ezért ha a diák még nem rendelkezik vele vagy elvesztette az adókártyáját, akkor azt a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (NAV) tudja igényelni a 20T34-es nyomtatványon.
A dokumentumot a legegyszerűbben az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazással (ONYA) tölthetik ki és küldhetik be az érintettek a NAV-hoz elektronikusan, akár okoseszközről is.

A diákmunkával szerzett jövedelem is adóköteles. A személyi jövedelemadó mértéke 15%, amit a munkaadó adóelőlegként von le a diák bruttó jövedelméből. Ha munkaviszonyban vagy biztosítást eredményező megbízási jogviszonyban dolgozik a tanuló, akkor egyéni járulékot is kell fizetnie, amelyet szintén a munkáltató von le. A foglalkoztatónak az adóévi összes jövedelemről és a levont közterhekről igazolást kell kiállítania 2021. január 31-ig, amire a diáknak jövőre szüksége lesz a NAV által készített személyijövedelemadó-bevallási tervezet ellenőrzéséhez.
A diákoknak szükségük van adóazonosító jelükre is a munkavállaláshoz.

Munkaviszony létesítésénél ragaszkodni kell az írásban megkötött – alapbért, munkakört, munkaviszony időtartamát, jellegét, a napi munkaidőt és a munkavégzés helyét tartalmazó – munkaszerződéshez, amely 18 évesnél fiatalabb diák esetében csak a törvényes képviselő hozzájárulásával érvényes.

Javasolt a diákoknak/szülőknek, hogy a munkavégzésről szóló megállapodás előtt ellenőrizzék a leendő munkáltatót az adóhivatal honlapján, az „Adatbázisok” rovatban, ugyanis a be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztató cégeknél kockázatos munkába állni.

Viszonylag kevés az életkori korlátozások (vagyis, hogy milyen életkor betöltésétől vállalhat a fiatalkorú diák munkát) megsértésének a száma (tipikusan az ún. jogellenes gyermekmunka), annál gyakoribb az egyébként legálisan foglalkoztatható fiatalok írásba foglalt munkaszerződés és/vagy adóhatósági bejelentés nélküli foglalkoztatása. A fiatal munkavállalók számára rendszerint nem fontos, hogy a munkaszerződést írásba foglalják és a munkaviszonyuk be is legyen jelentve, hiszen elsődleges céljuk a jövedelem megszerzése.
Az írásbeli munkaszerződés és a munkaviszony bejelentése – amellett, hogy kötelező – sok egyéb problémát is kiküszöbölhet.

Az önkormányzatoknál a diákokat munkaviszony keretében kell foglalkoztatni, az állam pedig a munkáltatóknak a diákok munkabérét és az azt terhelő szociális hozzájárulási adó 100%-át is megtéríti. Ennek megfelelően a napi 6 órás foglalkoztatás mellett a szakképzettséget igénylő munkaköröknél a tanulók havonta bruttó 157 950 Ft-ra, szakképzettséget nem igénylő munkakörök vállalásánál pedig bruttó 120 750 Ft-ra számíthatnak.
Az önkormányzatoktól eltérően a vállalkozásoknál az állam a diákok bérének és ahhoz kapcsolódó szociális hozzájárulási adó összegének csak a 75%-át biztosítja, azaz ebben az esetben a munkaadóknak kell állniuk a fennmaradó részt.

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvénynek (a továbbiakban: Mt.) a fiatal munkavállalókra vonatkozó rendelkezéseit akkor is alkalmazni kell, ha a 18. évét be nem töltött fiatalt nem munkaviszony, hanem egyéb polgári jogviszony keretében (pl. megbízási, vállalkozási szerződés) foglalkoztatják.

A munkaviszonyban történő foglalkoztatás legfontosabb szabályait az Mt. tartalmazza. Az Mt. határozza meg, hogy a munkavállalókkal hogyan létesíthető munkaviszony, milyen jogok illetik meg és milyen kötelezettségek terhelik a munkaszerződés teljesítése során. Ugyancsak itt találhatók meg annak szabályai, hogy a fiatalkorú munkavállalókat milyen életkori és munkavégzési korlátozások betartásával szabad foglalkoztatni.
Az Mt. általános szabálya szerint munkaviszonyt az létesíthet, aki betöltötte a 16. évét.
Kivételesen a 16. évét még be nem töltött fiatal is foglalkoztatható munkaviszonyban, ezek az esetek a következők:
- a 15. évét betöltött és nappali tagozatos oktatási intézményben tanuló diák az iskolai szünet tartama alatt;
Megjegyzés: Iskolai szünet alatt nem csupán a nyári szünet értendő, hanem minden olyan időszak, amikor az oktatási intézményben szünetel az oktatás.
- a 16. évét még be nem töltött diák kulturális, művészeti, sport-, és hirdetési tevékenysége, a külön jogszabályban meghatározottak szerint. Ez évtől a foglalkoztatáshoz már nem szükséges a gyámhatóság előzetes engedélye, azonban a foglalkoztatás megkezdését – legalább 15 nappal előbb – be kell jelenteni a gyámhatóság részére.
Megjegyzés: Ezekben az esetekben nem feltétel, hogy a foglalkoztatás az iskolai szünet tartamára essék.

Munkaviszonyt elsősorban a munkáltató és a munkavállaló diák között megkötött munkaszerződéssel lehet létesíteni. A munkaszerződésnek érvényességi feltételei az írásbeli alak, vagyis azt minden esetben – legkésőbb a munkavégzés megkezdéséig – kötelezően írásba kell foglalni, ami a munkáltató kötelezettsége.

A munkaszerződésben rendelkezni lehet, sőt célszerű a munkaviszonnyal kapcsolatos egyéb kérdésekről is. Így mindenekelőtt
- a munkaviszony tartamáról (a munkaviszony kezdetének és megszűnésének időpontja): ha a felek a munkaszerződésben erről nem rendelkeznek, a munkaviszony határozatlan időtartamra jön létre (ennek jelentősége a munkaviszony megszüntetése és a feleket megillető jogok és kötelezettségek terjedelme szempontjából van, minthogy a határozott időtartamú munkaviszonyt nem kell felmondani, az a határozott idő lejártával automatikusan megszűnik). A diákok iskolai szünet alatti munkavégzésére általában a határozott időtartamú szerződés a jellemző;
- a munkavégzés helyéről: ez határozza meg, hogy a munkavállaló diáknak hol kell a munkát végeznie (a munkáltató melyik telephelyén, fióktelepén);
- a napi munkaidő tartamáról; fő szabály szerint (ha a felek a munkaszerződésben eltérően nem állapodtak meg) a munkaviszony teljes munkaidőre (napi 8, heti 40 óra) jön létre. A felek azonban megállapodhatnak úgynevezett részmunkaidős foglalkoztatásban is (napi 8 óránál kevesebb, pl. napi 6 vagy 4 órás). Ha a munkaviszony nem teljes munkaidőre jön létre, ebben a kérdésben meg kell állapodni, hiszen ez alapvetően befolyásolja a diák munkabérét is.

Törvényes képviselő hozzájárulása

Gyakran jelent problémát, hogy a 18. évét még be nem töltött diák munkaszerződésének megkötéséhez hiányzik a törvényes képviselő (többnyire a szülő) hozzájárulása. Az Mt. szabályai szerint a törvényes képviselő hozzájárulása szükséges a korlátozottan cselekvőképes személy olyan jognyilatkozatához, amely a munkaszerződés megkötésére, módosítására, megszüntetésére vagy kötelezettségvállalásra irányul. A Ptk. alapján korlátozottan cselekvőképes az a kiskorú (18. évét be nem töltött diák), aki a 14. évét betöltötte és nem cselekvőképtelen.
A hatályos szabályok alapján tehát a 16. évét betöltött diák ugyan korlátozás nélkül létesíthet munkaviszonyt, a megkötött munkaszerződés azonban csak abban az esetben érvényes, ha azon a törvényes képviselő hozzájáruló nyilatkozata is szerepel.
Ha a fiatalkorú még a 14. évét sem töltötte be – tehát jogi értelemben cselekvőképtelen – a munkaszerződést helyette a törvényes képviselő kötheti meg. (Itt természetesen csak a sporttevékenység, a modelli, vagy művészeti tevékenység stb. köréről lehet szó.)

Bejelentési kötelezettség

A munkáltatónak a munkaviszony kezdetét a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felé is jeleznie kell, a bejelentést a diákok az elektronikus ügyfélkapun ellenőrizhetik.

A munkaviszony létrejöttét tehát – a munkaszerződés írásba foglalása mellett, és legkésőbb a munkavállaló munkába lépéséig – be kell jelenteni az adóhatóság részére is, ennek hiányában ugyanis a foglalkoztatás „feketének” minősül. Az írásba foglalt munkaszerződés és a bejelentés hiánya – azon túl, hogy a be nem jelentett munkaviszonyt később, a nyugdíj szempontjából nem veszik majd figyelembe szolgálati időként – egyéb hátrányokkal is járhat: egy esetleges munkabalesetnél nehezebb a munkaviszony bizonyítása, de a diák kockáztatja azt is, hogy a munkaviszony végén nem – vagy nem a remélt mértékben – kapja meg a munkabérét.
Célszerű ezért „számonkérni” a munkáltatón a bejelentés teljesítését. A bejelentés megtörténtéről az elektronikus „Ügyfélkapun” (www.magyarorszag.hu) is lehet tájékozódni.

(Cikkünket teljes egészében a Munkaügyi Tanácsadó augusztusi számában olvashatják)