Vételi jog - egy régi intézmény sok újdonsággal
Olvasási idő: 2 perc
Az új Polgári Törvénykönyv több szempontból is változtatott a vételi jog szabályain. Az új kódex kivette a vételi jogot a kiköthető hitelbiztosítékok köréből: a követelés biztosítására létrejött vételi jogot semmisnek kell tekinteni. Ezzel párhuzamosan megszűnt a vételi jog kiköthetőségének – meglehetősen életszerűtlen – korlátozása.
A Ptk. a vételi jog (opció) mellett az eladási jog fogalmát is meghatározza, hiszen – különösen a pénzpiacon – ez a hatalmasság is elterjedt. A vételi jog feltétel nélkül gyakorolható, így az elővásárlási joggal szemben nem szükséges hozzá a tulajdonos eladási szándéka. Az eladási jog pedig a tulajdonos számára keletkeztet egyoldalúan gyakorolható jogosultságot, hiszen választása szerint, a dolgot eladhatja az eladási jog kötelezettjének.
Az 1959-es Ptk. szabályozásából nem került átemelésre a vételi jog kiköthetőségének időtartama. Míg a korábbi szabályozás a határozatlan időre kikötött vételi jogot hat hónap elteltével megszűntnek tekintette, és az öt évnél hosszabb időre kikötött vételi jogot nem engedte, a Ptk. már teljes mértékben a felekre bízza az időtartam meghatározását. A gyakorlatban egyébként sem jellemző, hogy a felek ne szabnának határidőt a vételi jog vagy akár az eladási jognak. A határozatlan időre alapított vételi jog ugyanis a dolog tulajdonosa számára teremt bizonytalan helyzetet, míg az eladási jog esetében a kötelezettet – a potenciális vevőt – hozza kiszolgáltatott helyzetbe.
Ahogyan az elővásárlási jog esetében, úgy a vételi és az eladási jog esetében is célszerű a jog közhiteles nyilvántartásba történő bejegyzése, amennyiben a dolog természete erre lehetőséget ad. Mind a vételi, mind az eladási jog olyan feltétel nélküli jogosultság a Ptk.-ban, melynek gyakorlása esetén a kötelezett nem mentheti ki magát, nem zárkózhat el az adásvételi szerződés jogosulttal történő megkötésétől. Azzal, hogy a Ptk. mentesülési okokat nem határoz meg, nem is zárja ki annak a lehetőségét, hogy a felek a lényeges körülményváltozások esetére – akár speciálisan, akár generális jelleggel, a claususa rebus sic stantibus felhasználásával – mentesülési lehetőségeket határozzanak meg a kötelezett oldalán.
Szólnunk kell arról, hogy a vételi jog alapítása a Ptk. hatályba lépését megelőzően gyakran valamely követelés biztosításának célzatával történt. A Ptk. 6:99. § (fiduciárius hitelbiztosítékok semmissége) e szerződéseket azonban semmisnek nyilvánítja, így biztosítéki jelleggel nincs többé lehetőség vételi jog alapítására.
