Pénzbehajtás, mint rábízott feladat
Olvasási idő: 3 perc
Az új Polgári Törvénykönyv a megbízási szerződés fogalmát meghatározó szakasza a korábbi fogalomhasználattal szemben a „rábízott ügy” helyett a „rábízott feladat” ellátását jelöli meg a megbízott oldalán. A követelés behajtása különösen fontos helyet foglal el a „rábízott feladat” körén belül. A dokumentum ismertetőjének elolvasása után tekintse át a követeléskezeléshez kapcsolódó iratmintáink gyűjteményét is!
A Ptk. megbízási szerződés fogalmát meghatározó 6:272. §-a két vonatkozásban is módosít a régi Ptk. megbízás fogalmán [„Megbízási szerződés alapján a megbízott köteles a rábízott ügyet ellátni.” – Ptk. 474. § (1)].
Egyrészt a törvény szövegében is egyértelművé kívánja tenni a megbízás és a meghatalmazás dogmatikai elkülönítését azzal, hogy a megbízott a „rábízott ügy” helyett immáron a „rábízott feladat” ellátására köteles. Másrészt már a szerződés fogalmában kifejezetten nevesíti a megbízó díjfizetési kötelezettségét.
A megbízott fő kötelezettségének „rábízott feladatként” történő meghatározása már a 2008. évi Szakértői Javaslatban megjelent. A megbízási szerződés a Ptk. alapján is magában foglalhat jogcselekményeket és mentes lehet ilyenektől, vonatkozhat vagyonkezelésre, szállításra, adósságok megfizetésére, követelések behajtására, lehet vagyoni és nem vagyoni természetű. Megbízási szerződés az orvosi és az ügyvédi megbízás, illetve újabb joggyakorlatunk alapján az ingatlanközvetítési szerződés is.
A „rábízott feladat” hatályos jogunk alapján bármiféle jogszerű feladat lehet, bármilyen, jogszabályba nem ütköző emberi tevékenység végzése. A jogszabályba ütköző feladatra irányuló megbízási szerződés a Ptk. 6:96. §-a alapján semmis, kivéve, ha ahhoz a jogszabály más jogkövetkezményt fűz.
A Legfelsőbb Bíróság ¦ Ptk. hatálybalépése után is irányadó ¦ eseti döntése értelmében a követelés behajtására szakosodott gazdálkodó szervezetek a gazdasági életben ismert tevékenységet folytatnak, és az általuk pénzkövetelés behajtására kötött megbízási szerződés nem ütközik jogszabályba. Ennek megfelelően a megbízási szerződés körébe eső ügyellátás „a rábízott ügy” fogalmába a pénzkövetelés behajtása is beletartozik.
Attól, hogy a felperes kezében nincsen „törvényes kikényszerítési eszköz” a rábízott ügyet még elláthatja. A gazdálkodással foglalkozó cégek számára többletmunkával és költséggel jár a követeléseik nyilvántartása, tárgyalások az adósokkal, fizetésre való felhívások, halasztás, részletfizetés, az adósok anyagi helyzetének figyelemmel kísérése stb. Nincsen tehát jogi akadálya annak, hogy ezeket a feladatokat a megbízó követelésbehajtás megjelöléssel rábízza egy harmadik személyre (EBH2001. 436 - Legf. Bír. Gfv. I. 33. 080/1999. sz.).
Cégek, intézmények rendszerint megbízási szerződést kötnek követeléseik behajtására vagy azokat engedményezés útján értékesítik. A két lehetőség közötti, jól ismert, különbség, hogy a megbízott harmadik személynek minősül, míg az engedményezett az eredeti jogosult helyébe lép.
