Nálunk a visszaélés szinte kizárt. – interjú dr. Helik Ferenccel, a NÉBIH KÜI igazgatójával

Január 31-ig kellett befizetni az élelmiszerlánc-felügyeleti díj második részletét. Kiknek kellett ezt megtenniük?

 

Igen, eljött a határidő, minden vállalkozónak be kellett fizetnie a második féléves díjat. Május végéig kell majd elkészíteni a 2017-es bevallást, ehhez kapcsolódóan az első befizetésig a határidő július 31. lesz. Ez minden élelmiszer-vállalkozásra igaz, legyen az kis- vagy nagykereskedő, élelmiszer-előállító, gyógyszer- és takarmányforgalmazó, mindenki, aki csak az élelmiszerlánc tagja és FELIR számmal (élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszer) rendelkezik. A kötelezettség nem érinti viszont azokat az őstermelőket, akinek – a támogatásokkal csökkentett – árbevétele nem haladja meg a 8 millió forintot.

 

Nagy sültkrumpliteszt néven vált ismertté az az akció, melynek során négy gyorsétteremben vizsgálódtak a kollégáik. Adódtak meglepetések?

 

Valóban, négy gyorsétterem hálózat egy-egy üzletében szerveztünk komplex ellenőrzést, azonban itt most szenzációról nem számolhatunk be. A szupermenta tesztekről tudnunk kell, hogy ezek során kollégáink komplett vizsgálati metódussal elemeznek. Ezek a tesztek kicsit eltérnek az interneten vagy különböző újságokban megjelenőktől, ahol kizárólag laikusok kóstolják a termékeket és szinte kivétel nélkül „érzékszervi vizsgálatot” végeznek. Esetünkben az érzékszervi vizsgálat mindig kiegészül egy laboratóriumival is, illetve magyar termék esetén még az előállító helyet is meg szokták nézni. Van nálunk is persze egy laikus, úgynevezett kedveltségi vizsgálat is, de emellett létezik egy szakemberek által végzett, akkreditált érzékszervi vizsgálat is. Itt a krumplinál is komplett átnézés folyt, a tesztelők nemcsak azt vizsgálták, hogy sós-sótlan, finom, ízlik-e, látványos kinézetű, hanem azt is – ami esetünkben éppoly fontos –, hogy milyen sütőolajat használtak fel az elkészítés során. Mint tudjuk, a sokszor felhasznált olaj elhasználódik, úgynevezett poláros részecskék képződnek benne, és ez a komponens nem lehet harminc százaléknál magasabb arányú az anyagban – akár állati, akár növényi zsiradékról beszélünk –, mert az ennél nagyobb részarány már káros lehet az emberi szervezet számára. Mind a négy kiszemelt helyen szerencsére messze harminc százalék alatt maradtak ezek a vizsgálati értékek, így ezek ellen kifogással nem kellett élnünk. Ez máshol elő-előfordul, nyáron például egyes lángossütő helyeknél már messziről érezzük az égett olajszagot, ami egyértelműen arra utal, hogy nem cserélik ki kellő alkalommal az elhasznált olajat. A gyorséttermek esetében azonban szerencsére ilyennel nem találkoztunk, a szűrés és a csereintervallum is rendben találtatott.

 

Korábban is voltak ilyen vizsgálatok, csak nem annyira rendszeresen?

 

Ennyire átfogó nem volt, de szúrópróbaszerű vizsgálatokat mindig is végeztünk. Folyamatosan napirenden tartottuk és tartjuk a nem megfelelő íz, tehát a minőségi hiba kiszűrését, de főleg az egészségkárosító elemeket büféknél, kisvendéglőknél, és minden egyéb vendéglátóipari egységnél. Persze tisztában kell lennünk azzal, hogy most már szinte mindenhol növényi olajat használnak, amely egészségesebb és tovább is bírja a hőnek való kitettséget. Természetesen a szűrést a továbbiakban is precízen kell csinálnunk, mert a sütőolajba belekerülő panírmorzsa darabok vagy más részecskék szintúgy a szennyezettséget növelik, fennáll a megégés veszélye és ez akár kalcinogén anyagok képződéséhez is vezethet, ami szintén veszélyforrás lehet.

 

A balatoni lángososok fele ilyen veszélyforrás lehet, ha csúnya általánosítással akarunk élni.

 

Ilyen célzott, átfogó vizsgálat náluk tudomásom szerint még nem volt, de akár belekerülhet az idei nyári vizsgálati naptárba is. Ezeket szúrópróbaszerűen természetesen a helyi vendéglátóipari egységek ellenőrzésével megbízott kollégák mostanság is vizsgálják. Ez a sztereotípia beleégett valamennyire az emberek fejébe, de azért időközben sok esetben megváltozott a helyzet, a balatoni üzemeltetők hozzáállása is jócskán javult. Mert azért több és célzottabb az ellenőrzés, mint ahogy régen volt. A hatóság mindazonáltal nem árul zsákbamacskát, az átfogó vizsgálatok egy részét előre jelezzük, például a szezonális ellenőrzéseket, így ezekre lehet számítani, és ezáltal felkészülni rájuk. Elsődleges célunk az együttműködés, nem pedig a feltétlen szankcionálás, ami a felek elégedettségéhez vezet, akár vásárlói, akár vállalkozói oldalról tekintünk rá.

 

A Csodák Palotájában nyílt egy színes kiállítás, a NÉBIH az egyik kiemelt szervező. Fontos a szervezet életében, hogy ilyen téren is megnyilvánuljon?

 

A NÉBIH életében a tavalyi pozícionálás és az átszervezések fontos mérföldkövek voltak. Mint arról korábban szót ejtettünk, két fő irányvonalat határoztunk meg. Az egyik az „élelmiszerőrségi” feladatkör erősítése, a másik a tudásbázis, ismeretátadás és tudásmenedzsment fókuszba helyezése. A lakosság, a vállalkozók és az érdekképviseletek tájékoztatása és az ismeretterjesztés kiemelten fontos ügy, egyben feladat számunkra, ennek tudatában és megfelelően került sor a Csodák Palotájában megrendezett kiállításra is. A NÉBIH-nél számos szakember dolgozik számos szakterületet képviselve, a vetőmag-előállítás, az erdészet vagy az élelmiszerbiztonság pedig komoly laboratóriumi háttérrel is rendelkezik, ami szintén nagy tudásbázisnak számít, ezeket akartuk bemutatni és átadni interaktív formában, játékos keretek között elsősorban a gyerekek, diákok számára, de az érdeklődő felnőtteknek úgyszintén. Tehát minden korosztályra számítunk, tudjuk, hogy a gyerekeknél kell elkezdeni a felkészítést, akár az erdőben lévő tűzrakásról legyen szó, akár higiénés dolgokról vagy élelmiszerbiztonsági szabályok betartásáról.

 

A bemutató kimondottan a fiatalok megszólítására készült?

 

Gyerekeknek, fiataloknak, de az ismeretanyag hasznos lehet bármelyik felnőtt számára is. Például a felnőttek is raknak tüzet, bográcsoznak, nekik is fontos ismerniük a tűzrakási szabályokat és egy szimulált tűzoltási gyakorlat is csak a hasznukra válhat. Fontos tisztában lenni alapvető élelmiszer-higiénés szabályokkal is, a mindennapokban ez a nemtudás vagy nemtörődömség okozhat problémákat. Vegyük azt az egyszerű példát, hogy a vásárló megveszi az élelmiszert az adott bevásárlóközpontban, majd még a szomszéd barkács-áruházban nézelődik órákon át, ezalatt az autó csomagtartójában hagyja a tejet, tőkehúst, egyebeket, mondjuk nyáron a 40-50 fokra felmelegedő helyen, és hazaérve meglepetten konstatálja, hogy megromlott az étel, és ha nem esik le neki a tantusz, hogy hibázott, esetenként behozza a hivatalhoz, panaszt téve a forgalmazóra. Az átadni kívánt tudásanyag interaktív formában jelenik meg ezen a kiállításon, az említett játékos forma mellett, hogy képesek legyenek megszólítani a kor emberét, tehát nem statikus tárlókban és poros faliújságokon gondolták a tárlat megálmodói átadni az információkat.

 

Próbálták-e már a hivatal ellenőreit a vállalkozók, tulajdonosok megvesztegetni vagy akár enyhébb elbírálást kikönyörögni maguk számára?

 

Szerencsére ez idáig nem fordult elő, de több okból kifolyólag ilyen nem is történhet meg. Nálunk a NÉBIH KÜI-nél speciális eljárási rend van érvényben. Egyfelől egyedül senki nem megy ellenőrizni, minimum három-négy kolléga indul egyszerre, a munkatársakat állandóan cserélgetjük a célirány szerint, illetve az is többször előfordul, hogy az embereink a végső időpontig maguk sem tudják, kihez fognak menni. Az induláskor vagy egy találkozási ponton kapják meg az aktuális címeket. Valamennyi kolléga sok-sok éve a közigazgatásban dolgozik, személyes kiválasztás után kerültek ide az igazgatóságra, komoly szűrők után, így eleve kizárt, hogy az említett dolgok előforduljanak. Konkrét megvesztegetésre nem is volt példa, kifogások akadtak, mentségeket hoztak volna (betegség, vis major ügy, stb.), de ezekben az esetekben is meg kellett történnie az intézkedésnek. Valamennyi kolléga vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel rendelkezik, valamennyi vezető nemzetbiztonsági átvilágításon esett át. Nálunk mindezek okán a visszaélés szinte kizárt. Sőt a helyszíneken több esetben más testületek is felvonulnak, értem ezalatt a rendőrséget, a NAV-osokat, a pénzügyőröket, a különböző szervezetek emberei pedig egymás megfelelő munkavégzését is kontrollálják. A KÜI-n általános ügyfélfogadási idő nincs, tehát ügyfél csak előre egyeztetett időpontban kereshet fel minket és akkor sem tárgyalhat csupán egyetlen kollégával, legalább két-három kolléga jelen van. Mobilszámot munkatárs nem adhat meg kívülállónak, csak központi számon érhetők el a dolgozóink.  Mindent igyekszünk tehát kordában tartani. Másfelől a határozatok meghozatalánál is alkalmazunk egy metódust: az ellenőrző kolléga megírja a döntési tervezetet, azt átnézi külön egy jogász, annak szignálása után kerül vissza hozzá, átnézi, hozzám elküldi, és én mint vezető írom alá a folyamat lezárásaként. Tehát a rendszert igyekeztünk zárttá tenni, hogy a részrehajlásnak még a gyanúja se merülhessen fel a munkánkkal kapcsolatban. 

 

A napi.hu közölt egy írást egy 2015. végi felmérésről, melynek eredményeit és statisztikáit most tették csak közzé. Az adatokat, táblázatokat az Élelmiszervizsgálati Közleményekből vették át. Ezek szemléltetik a megváltozott magyar vásárlási szokásokat.

 

Pozitív változásoknak lehetünk szemtanúi, ha ezeket a számadatokat átböngésszük. Például a magyar vásárló 82 százalékban magyar terméket vásárol, ez egy jó tendencia megnyilvánulása. Az árukat csoportokra bontva is érdekes tényeket tudunk meg, a tőkehúsoknál és a tojásnál van egyfajta kizárólagosságra törekvés, akadnak vegyes megítélésű áruk és csak az édességek esetében mondták a megkérdezettek, hogy mindegy nekik, külföldi vagy magyar termék az, amit a kosarukba tesznek. Ezt a NÉBIH is propagálja, a magyar szabályozók szigorúak, a magyar élelmiszerbiztonság rendszere több mint száz éves, tehát magyar termék nem okozhat csalódást. Fontos a rövid élelmiszerlánc megléte, hogy minél kevesebb kézen menjen át a termék, míg a termelőtől eljut a vásárlóig, illetve az időtényező is számít, mert nem mindegy, hogy egy áruféle 10-15 órát utazik hűtve-mélyhűtve repülőn vagy kamionon országokon át, vagy 2-3 óra alatt jut el az őstermelőtől a logisztikai központba, vagy akár a boltokba. Ezek mind befolyásoló tényezők, illetve merjük remélni, hogy a vásárlók látják, hogy a magyar hatóság folyamatosan ellenőriz és odafigyel a minőség megfelelő szintjére, ezért nő a biztonságérzete a vevőnek és még inkább preferálja a magyar árut.

 

Az indokokat is kérdező közvélemény-kutatás másik részében meglepetésre nem az ár volt a domináns elem, hanem például a magyar munkahely megtartása, megvédése.

 

Igen, ezek némileg meglepő, de mindazonáltal örömmel fogadott tények, attitűdök. Első helyen a magyar munkahely megtartása szerepelt, ezt követte a jobb minőségű és finomabb termék, majd következett a vége felé az ár mint tényező. Ennek vannak ismert és rejtettebb indokai is. Szemléletváltásnak lehetünk tanúi szerencsére. Lehet, hogy a vevő korábban megvette a két-háromszáz forintos virslit nagyobb mennyiségben, de amikor annak a nagyobbik része a kukában landolt többedjére, akkor a magasabb árfekvésű, de minőségibb húsárura tért át az idők során. Persze van árérzékenység a magyar piacon, ezt magunk is tapasztaljuk, illetve a kereskedőkkel folytatott eszmecserékből leszűrhető, de ahogy most már a száraz adatok is igazolják, beindult egy pozitív tendencia a minőségre való törekvés tekintetében. 

 

Az Élelmiszerkönyvet és hatáskörét a lakosság ismeri-e egyáltalán, vagy éppen hogy igen és ezért is konstatálja a pozitív fejleményeket?

 

Ebben szerepelnek a szigorított élelmiszer-alapanyag összetevők százalékosan meghatározva, ezzel is egyféle módon rákényszerítve a termelőket, hogy minőségibb termékeket állítsanak elő, amennyiben nem akarnak kiszorulni a piacról. Tavaly a kenyerek, pékáruk és bizonyos húskészítmények esetében már megjelentek a szigorítások, ezek január 1-től érvényesek és fokozatosan bővül a szabályozott termékek köre. Ezt már több hazai előállító is üdvözölte, mert ezáltal talán jobban kiszorul a hazai piacokról a silányabb minőségű, alacsony hústartalommal bíró külföldi termék. A magyarországi termelők, feldolgozók helyzetbe hozásáról van tehát szó, nem pedig az ellehetetlenítésükről. Most hogy a vásárló tudja-e vagy sem, hogy az adott párizsi az Élelmiszerkönyv előírása miatt tartalmaz több húst, mint szóját és egyéb adalékanyagot, avagy sejtelme sincs az okokról, az végtére is mindegy – azt akarja megvenni, mert biztonságosabb és egészségesebb, sőt ízletesebb is.

 

Egyébiránt ha egy külföldi termék nem felel meg a hazai előírásoknak, akkor azt ki is lehet alkalom adtán vonni a forgalmazásból?

 

A szabályozás kettős, mert egyrészt adott egy hazai elbírálás és szabályozók, másrészt EU-tagállamként az általánosan érvényes, adott esetben nemzetek feletti jogszabályok is hatályosak. Természetesen amennyiben egy termék nem felel meg az előírásoknak, akkor – legyen szó akár hazai, akár külföldi előállítású termékről – azt kivonjuk a forgalomból. Külföldi gyártású élelmiszereknél, indokolt esetben, az Európai Unió élelmiszer- és takarmánybiztonsági riasztási rendszerén (RASFF) keresztül értesítjük a tagállamokat is, hogy ők is megtehessék a szükséges lépéseket.