Bizalom és bizonytalanságok - a bizalmi vagyonkezelési szerződés
Olvasási idő: 3 perc
A bizalmi vagyonkezelési szerződés az új Polgári Törvénykönyv hatályba lépése előtt a szerződési szabadság keretében megkötött innominát, azaz törvényileg önálló típusként nem szabályozott szerződésként létezhetett. A szerződéstípusra vonatkozó kapcsolódó szabályok hiányában a bizalmi vagyonkezelés a külföldi minták ellenére jogi senki földje volt, így megkötése jelentős jogi kockázattal járhatott. Mellékelt iratmintánk mellett tekintse meg a jövőben még gyakrabban frissülő és az eddigieknél is aktuálisabb tudástárunk más dokumentumait is!
A törvény szerint a bizalmi vagyonkezelési jogviszony létrejöttének tipikus formája a szerződéskötés. Az új jogintézménnyel szemben fokozott várakozások, de félelmek is jelen voltak a szakmai közvéleményben. A jogalkotó bizonytalansága már az indokolásban is tetten érhető volt, például amikor kifejezetten arra utalt, hogy megfontolandó a vagyonkezelők személyi körének végleges vagy átmeneti szűkítése.
A vonatkozó szabályt a 2014. évi XV. törvény (a bizalmi vagyonkezelőkről és a tevékenységük szabályairól - Bizalmi vagyonkezelő tv.) alakította ki, mivel az említett jogszabály feltételeket szab a bizalmi vagyonkezeléshez: rendszeres, üzletszerű, ellenérték fejében történő vagyonkezelést az MNB által kibocsátott engedéllyel rendelkező, átlátható szervezeteknek minősülő vállalkozás végezhet (lásd 3. §). A Bizalmi vagyonkezelő törvény további személyi és tárgyi feltételekhez köti a vagyonkezelési tevékenység végzését. A nem üzletszerűen eljáró bizalmi vagyonkezelő részére – tehát aki MNB engedély nélkül végezheti ezt a tevékenységet - előírja, hogy a bizalmi vagyonkezeléssel kapcsolatos adatokat az MNB nyilvántartásába bejelentse. Az MNB vezeti a bizalmi vagyonkezelési jogviszonyok nyilvántartását.
A bizalmi vagyonkezelési szerződés esetében a vagyonkezelésbe adó főkötelezettsége az érintett dolog, jog, követelés vagyonkezelő tulajdonába történő adása, ill. átruházása, valamint a vagyonkezelési díj megfizetése. A vagyonkezelő főkötelezettsége a vagyonkezelésbe átadott vagyon kezelése.
A bizalmi vagyonkezelésbe adás az átruházásra önálló jogcímet teremt. A tulajdonjog és a jogosultságok átszállásához ezen felül a törvény általános rendelkezései szerint szükség van még az átruházó ügyletre (átadás, bejegyzés, engedményezés) is.
Tekintettel a tulajdonjog és a jogosultságok átruházására, a kezelt vagyon a vagyonkezelő célhoz kötött, de jogilag kizárólagos rendelkezése alatt álló vagyonává válik. A vagyonkezelő az átvett vagyont a saját nevében (jogi tulajdonos), de a kedvezményezett javára (gazdasági jogosult) kezeli. A kezelt vagyon a 6:312. § szerinti őrzi meg önállóságát, de a legkevésbé sem válik – az alapítványhoz hasonlítható – valamiféle önálló jogi személlyé. A vagyon kezelt jellege a vagyonkezelővel szerződő harmadik személyek számára nem lesz felismerhető. (Kivételt képezhet ez alól az olyan nyilvántartás, amely tartalmazza a jogszerzés jogcímét és itt a bizalmi vagyonkezelés került feltüntetésre.)
A „kezelés” fogalmát a Ptk. nem határozza meg, azonban a 6:318. § (1) bekezdése alapján megállapítható, hogy ez a kezelt vagyonnal kapcsolatos valamennyi jogosultság (főként a kezelt vagyon hasznosítása és megóvása) gyakorlását és kötelezettségek teljesítését jelenti, a vagyonkezelési szerződésben meghatározott szempontok szerint. Abból, hogy a bizalmi vagyonkezelés egy megbízási jellegű jogviszony, következik az is, hogy egy gondossági kötelemről van szó. Erre figyelemmel a „kezelés” fogalom alatt nem lehet egy vagyongyarapításra vonatkozó kötelezettséget érteni. A vagyonkezelőnek azonban gyakorolnia kell a tulajdonosi jogosultságokat, így például a hasznok szedésének jogát is. A „kezelés” tehát nem jelenthet passzivitást, hanem a vagyonkezelő aktív, ha nem is feltétlenül eredményes eljárását követeli meg.
A vagyonkezelésbe adás gazdasági célja a családi vagyon egyben tartásától kezdve egy jótékony cél kedvezményezetteken keresztüli támogatásáig rendkívül változatos lehet. A bizalmi vagyonkezelés a nevéből adódóan egy olyan jogviszony, amelyet a vagyonkezelővel szembeni bizalom alapoz meg. Erre figyelemmel a vagyonkezelő a kötelezettségeinek személyesen köteles eleget tenni. A vagyonkezelő közreműködőt a 6:129. § (2) bekezdése szerinti korlátozott körben vehet igénybe. A szerződés érvényességi kelléke az írásba foglalás.
