Amikor a NAV fizet nekünk - a haszonélvezet illetékének visszafizetése
Olvasási idő: 3 perc
Egy közelmúltban bekövetkezett jogszabályváltozás miatt a termőföldhöz kapcsolódó vagyoni értékű jog szerzésekor fizetett illeték bizonyos esetekben visszajár. A NAV erről a kérdésről külön tájékoztatót adott ki. Akkor van erre lehetőség, ha a termőföldön fennálló haszonélvezeti jog a törvényi rendelkezésből adódóan 2014. május 1-jéig megszűnt. Haszonbérleti szerződésmintánk mellett tekintse meg a többi, mezőgazdasági témájú iratmintánkat is!
Az illeték-visszatérítés alapja, hogy a termőföldön vagyoni értékű jog állt fenn. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) értelmezésében vagyoni értékű jog: a földhasználat, a haszonélvezet, a használat joga – ideértve az üdülőhasználati jogot és a szállás időben megosztott használati jogát is –, továbbá a vagyonkezelői jog, az üzembentartói jog, továbbá ingyenes vagyonszerzés esetén a követelés.
Közismert, hogy a közelmúltban módosult a termőföldekről szóló törvény. Ennek köszönhetően alapvetően megváltoztak a haszonélvezeti jog alapításának termőföldekre vonatkozó szabályai. A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 37. §-ában olvasható új szabályok értelmében 2014. május 1-jétől termőföldre haszonélvezeti jog csak akkor alapítható, ha a kedvezményezett az alapító, a föld tulajdonosának közeli hozzátartozója. Ebben az esetben sem lehet a haszonélvezeti jog időtartama több mint 20 év.
Ha sikerült igazolni a rokonságot, akkor a földhivatal a holtig tartó haszonélvezeti jogokat lerövidítette 20 évre. Ha nem áll fenn rokonság, vagy azt az érintettek nem igazolták, akkor a földhivatal hivatalból egyszerűen törölte a haszonélvezeti jogot az ingatlan-nyilvántartásból (a nyilatkozattételre nyitva álló határidő elteltét követő hat hónapon belül, legkésőbb 2015. július 31. napjáig).
A haszonélvezeti jog elemzett okból történő megszűnése érintheti a megszerzéskor fizetett illetéket is, azaz illeték-visszatérítésre van lehetőség. A visszatérítés feltétele, hogy a jog hamarabb szűnt meg, mint ahogyan azt a szerződő felek eredetileg elhatározták. Azt a feltételt, hogy a haszonélvezeti jog „hamarabb szűnt meg” a tervezettnél, az alábbiak szerint kell értelmezni.
Amennyiben a jog létrehozásakor előre meghatározták annak időtartamát, akkor ez az időpont az irányadó. (Pl.: a 10 évre létrehozott haszonélvezet 5 évnél hamarabb szűnt meg.) Ha a jog „bizonytalan” időre jött létre (például haszonélvezeti jog az adott személyt életének, házasságának vagy özvegységének ideje alatt illeti meg), akkor a jog fennállásának idejére vonatkozóan a jogszabály vélelmet állít fel (Itv. 72.§.).
A vélelemre elsődlegesen a fizetendő illeték alapjának meghatározásához van szükség, és az ingatlan forgalmi értéke (ennek 1/20-ad része) mellett abból indul ki, hogy a haszonélvező, a jog alapításkor betöltött életkora alapján meddig akar/tud e joggal élni, azt birtokolni. Azaz ha vagyoni értékű jog valamely személy életének, házasságának vagy özvegységének idejére terjed, annak értékét az illető személy életkora alapján kell megállapítani.
Mivel a haszonélvezeti jog a törvény erejénél fogva megszűnt, az érintettek által korábban megfizetett illeték hosszabb időtartamot fedett le, mint amilyen időtartamon át élhettek-e jogukkal. Mondhatni: több illetéket fizettek, mint amit „le tudtak lakni”, azaz a jog birtokosaként eljárni.
Az illeték visszatérítésére ugyanakkor korlátozásokkal van lehetőség. Amennyiben a 2014. május 1-éig a haszonélvezeti jog konkrét vagy vélelmezett időtartamából kevesebb, mint annak fele telt el, akkor kérhető a korábban megállapított illeték egy részének visszatérítése.
