Alapítvány – szélesebb alapokon
Olvasási idő:
Az alapítvány az új Ptk. rendszerében olyan jogi személyiséggel felruházott szervezet, amely a rábízott vagyon kezelését és felhasználását az alapító által megadott célra végzi. A civil szervezetek (köztük az alapítványok) gazdálkodásának nyilvántartását az általános könyvvezetési szabályok mellett a szervezetek által létrehozott szabályzatok irányítják. A Szervezeti és Működési Szabályzat mellékelt iratmintája mellett tekintse meg a Tudástárunkban elérhető további Szabályzatokat is!
A Polgári Törvénykönyvben szabályozott többi jogi személy típus lényegében személyek egyesülésén alapul, az alapítvány esetében a személyegyesítő jelleg csak több alapító esetében mutatható ki, hiszen az alapítvány célra rendelt vagyon megszemélyesítése, a vagyon jogalannyá alakítása.
A törvény alapítványi szabályai eltérő alapelvre épülnek, az alapítót nagyfokú szabadság illeti meg az alapítvány kialakítása, működtetése és ellenőrzése terén.
Az alapítvány az alapító által meghatározott célra létesül, az alapítvány jogi jellegét, önálló jogalanyiságát az önálló szervezet adja meg. Az új polgári törvénykönyvben az alapítványi cél kötetlenebbé vált: korábban csak közérdekű célra lehetett alapítvány létesíteni, az új szabályozás ennél jóval szélesebb körben lehetővé teszi alapítványok működését.
A jogi személy alapítvány az alapító okiratban meghatározott célt vagyonának felhasználásával valósítja meg. A célt, a juttatott vagyon mértékét, az alapítvány szervezetét az alapítónak kell meghatározni, ezek az alapítvány legfontosabb jellemzői.
A korábbi szabályozástól eltérően az alapítvány nemcsak tartós közérdekű célra, hanem (néhány kivétellel) lényegében bármely célra, tehát magáncélra is létesíthető, de csak tartós célra. Az egyik korlátozás az, hogy alapítvány gazdasági tevékenység céljából nem létesíthető, gazdasági tevékenységet csak célja megvalósításával összefüggésben (azaz nem elsődlegesen) végezhet. A válaszható alapítványi célok másik jelentős korlátját jelenti, hogy a kiválasztott cél nem szolgálhatja az alapító, a csatlakozó és a törvényben meghatározott további személyek érdekeit.
Az alapítvány közvetlenül valósítja meg célját, azaz a vagyonmozgásnak, az alapítványi vagyon felhasználásának az alapítványi célt kell szolgálnia, a célra közvetlenül kell a vagyont felhasználni. Ez a követelmény azért fontos, mert a törvény így biztosítja a vagyonfelhasználás ellenőrizhetőségét, annak jogszerűségét, valamint teljesülését. (közvetlenség elve).
Az alapítvány gazdálkodásának nyilvántartását az általános könyvvezetési szabályok mellett a szervezet által létrehozott szabályzatok irányítják. A szervezet működését meghatározó létesítő okirat (alapító okirat vagy alapszabály) mellett a Számviteli politika elkészítése is kötelező a civil szervezet számára. A könyvvezetés és beszámoló-készítés szabályait az alapítványok esetében is a Számviteli törvény (2000. évi C. törvény) tartalmazza az „egyéb szervezet” fogalmán belül. A Szervezeti és Működési Szabályzat elkészítése nem kötelező, de mindenképpen ajánlott az alapítvány átlátható és szervezett működése érdekében. A belső szabályzat különösen a képviselet körében lehet jelentős. A Ptk. 3:30. § (1) értelmében a jogi személy létesítő okirata vagy belső szabályzata egyes tisztséget betöltő személyek részére önálló képviseleti jogosultságot adhat.
(Dr. Csehi Zoltán kommentár részlete alapján)
