A vezető tisztségviselő munkajogi jogállása
Olvasási idő:
A gazdasági társaság ügyvezetését a vezető tisztségviselő munkaviszonyban is elláthatja. Jogállására ebben az esetben nemcsak az új Polgári Törvénykönyv vonatkozó rendelkezései, hanem a Munka Törvénykönyve szabályai is irányadóak. Röviden összefoglaljuk, hogy milyen lényeges elemekkel bővül ilyenkor a vonatkozó szabályozás. Az ügyvezető munkaszerződésére vonatkozó mellékelt minta mellett tekintse meg Tudástárunk további, vezető tisztségviselőket érintő munkaszerződés-mintáit is!
Az új Polgári Törvénykönyvben az ügyvezetés fogalma és a vezető tisztségviselői megbízatás keletkezésének szabályrendszere is egységes, általános jellegű szabályozást nyert. Az új Ptk. értelmében a jogi személy irányításával kapcsolatos olyan döntések meghozatalára, amelyek nem tartoznak a tagok vagy az alapítók hatáskörébe, egy vagy több vezető tisztségviselő vagy a vezető tisztségviselőkből álló testület jogosult. A vezető tisztségviselő ügyvezetési tevékenységét a jogi személy érdekének megfelelően köteles ellátni.
A jogi személy első vezető tisztségviselőit a jogi személy létesítő okiratában kell kijelölni. A jogi személy létrejöttét követően a vezető tisztségviselőket a jogi személy tagjai, tagság nélküli jogi személyek esetén a jogi személy alapítói választják meg, nevezik ki vagy hívják vissza. A vezető tisztségviselői megbízás a tisztségnek a kijelölt, megválasztott vagy kinevezett személy által történő elfogadásával jön létre.
A vezető tisztségviselő felelőssége tekintetében az új Ptk. előírja, hogy a vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel a jogi személlyel szemben.
A gazdasági társaság ügyvezetését a vezető tisztségviselő – a társasággal kötött megállapodása szerint – megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban láthatja el. A közkereseti társaság ügyvezetését a tagok közül kijelölt vagy megválasztott egy vagy több ügyvezető látja el, betéti társaság esetén ugyanez irányadó azzal, hogy a kültag nem lehet a társaság vezető tisztségviselője. A korlátolt felelősségű társaság ügyvezetését egy vagy több ügyvezető látja el.
A vezető tisztségviselőt a társaság tagja nem utasíthatja, és hatáskörét a legfőbb szerv nem vonhatja el. A vezető tisztségviselői megbízatás öt évre – ha a társaság ennél rövidebb időtartamra jött létre, erre az időtartamra – szól.
A vezető tisztség tehát ellátható munkaviszonyban is, ilyen esetben az Mt. rendelkezéseit is figyelembe kell venni.
A vezető állású munkavállalókra vonatkozó szabályokat az Mt. külön cím alá rendezi. Az Mt. értelmében vezető állású munkavállaló:
– a munkáltató vezetője, valamint
– a közvetlen irányítása alatt álló és – részben vagy egészben – helyettesítésére jogosított más munkavállaló (együtt: vezető).
Ezen túlmenően munkaszerződés a vezetőre vonatkozó rendelkezések alkalmazását írhatja elő, ha a munkavállaló a munkáltató működése szempontjából kiemelkedő jelentőségű vagy fokozottan bizalmi jellegű munkakört tölt be és alapbére eléri a kötelező legkisebb munkabér hétszeresét.
Az Mt. értelmében a vezető mind gondatlan, mind szándékos károkozás esetén a teljes kárért felel. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy ez a kárfelelősség a jogi személy (munkáltató) és a vezető tisztségviselő (munkavállaló) közötti relációban irányadó. Amennyiben a vezető tisztségviselő harmadik személynek szerződésen kívül okoz kárt, arra a Ptk. fent vázolt szabályai vonatkoznak.
