A munkavállaló kártérítési felelőssége
Olvasási idő: 3 perc
A munkavállaló a munkaviszonyból származó kötelezettségének megszegésével okozott kárt köteles megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. Az adott helyzetben általában elvárható magatartás azt jelenti, hogy az adott személy az általános elfogadott normák szerint cselekszik. A munkaviszony részét képező felelősség bizonyítása ugyanakkor a munkáltatót terheli. Tudástárunk iratmintái között csaknem ötven munkaszerződést és több, mint száz munkaköri leírást talál!
Ahogy említettük, a munkavállaló vétkességét (azaz, hogy a munkavállaló nem az adott helyzetben elvárható norma szerint járt el, magatartása vagy mulasztása szándékos vagy gondatlan volt), a kárt, valamint az okozati összefüggést a munkáltatónak kell bizonyítania. A kártérítés mértéke nem haladhatja meg a munkavállaló négyhavi távolléti díjának összegét. (A korábbi szabály szerint ez a havi átlagkereset 50 százalékáig terjedhetett.)
Kollektív szerződés rendelkezése alapján, gondatlan károkozás esetén a kártérítés mértéke legfeljebb a munkavállaló nyolchavi távolléti díjának összege lehet (a korábbi szabály értelmében legfeljebb hat havi lehetett). Szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozás esetén a teljes kárt kell megtéríteni (a régi Mt. a súlyosan gondatlan károkozás tekintetében nem írt elő teljes kárfelelősséget, kizárólag a szándékos károkozásnál).
Szándékos károkozás: a károkozó kívánja tettének következményeit vagy legalábbis azokba belenyugszik.
Súlyos gondatlanság: a károkozó látja tettének következményeket, de könnyelműen bízik azok elmaradásában.
A teljes kárfelelősség alapján minden olyan kár követelhető, amely szoros összefüggésben áll a károkozó magatartással. A kártérítés a károkozás időpontjában esedékes, vagyis amennyiben később – pl. perbeni marasztalás esetén – kerül megfizetésre, úgy a kártérítés összegét kamat is terheli.
Nem kell megtéríteni azt a kárt, amelynek bekövetkezése a károkozás idején nem volt előrelátható, vagyis amelyekkel a munkavállaló a károkozás idején nem számolhatott, hiszen az a károkozó magatartással csak távoli okozati összefüggésben következett be (ún. következményi károk).
Szintén nem kell megtéríteni azt a kárt, amelyet a munkáltató vétkes magatartása okozott, vagy amely abból származott, hogy a munkáltató kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget.
