A munkavállaló kártérítési felelőssége

adminisztrátor Dátum Legutoljára frissítve: 2016.12.07

Olvasási idő: 3 perc


A munkavállaló a munkaviszonyból származó kötelezettségének megszegésével okozott kárt köteles megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. Az adott helyzetben általában elvárható magatartás azt jelenti, hogy az adott személy az általános elfogadott normák szerint cselekszik. A munkaviszony részét képező felelősség bizonyítása ugyanakkor a munkáltatót terheli. Tudástárunk iratmintái között csaknem ötven munkaszerződést és több, mint száz munkaköri leírást talál!

Ahogy említettük, a munkavállaló vétkességét (azaz, hogy a munkavállaló nem az adott helyzetben elvárható norma szerint járt el, magatartása vagy mulasztása szándékos vagy gondatlan volt), a kárt, valamint az okozati összefüggést a munkáltatónak kell bizonyítania. A kártérítés mértéke nem haladhatja meg a munkavállaló négyhavi távolléti díjának összegét. (A korábbi szabály szerint ez a havi átlagkereset 50 százalékáig terjedhetett.)

Kollektív szerződés rendelkezése alapján, gondatlan károkozás esetén a kártérítés mértéke legfeljebb a munkavállaló nyolchavi távolléti díjának összege lehet (a korábbi szabály értelmében legfeljebb hat havi lehetett). Szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozás esetén a teljes kárt kell megtéríteni (a régi Mt. a súlyosan gondatlan károkozás tekintetében nem írt elő teljes kárfelelősséget, kizárólag a szándékos károkozásnál).

Szándékos károkozás: a károkozó kívánja tettének következményeit vagy legalábbis azokba belenyugszik.
Súlyos gondatlanság: a károkozó látja tettének következményeket, de könnyelműen bízik azok elmaradásában.

A teljes kárfelelősség alapján minden olyan kár követelhető, amely szoros összefüggésben áll a károkozó magatartással. A kártérítés a károkozás időpontjában esedékes, vagyis amennyiben később – pl. perbeni marasztalás esetén – kerül megfizetésre, úgy a kártérítés összegét kamat is terheli.
Nem kell megtéríteni azt a kárt, amelynek bekövetkezése a károkozás idején nem volt előrelátható, vagyis amelyekkel a munkavállaló a károkozás idején nem számolhatott, hiszen az a károkozó magatartással csak távoli okozati összefüggésben következett be (ún. következményi károk).
Szintén nem kell megtéríteni azt a kárt, amelyet a munkáltató vétkes magatartása okozott, vagy amely abból származott, hogy a munkáltató kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget.

Kapcsolódó iratminták


Kapcsolódó kérdés-válaszok


Szülési szabadság alatt szünetel a biztosítás

A biztosított egyik jogviszonyában jogosult csedre és gyedre is, . másik jogviszonyában inincs meg a 365 nap a szülést megelőzően, ott nem jogosult az ellátásokra. A második jogviszonyban az Mt. szerint szülési szabadságot igényel, de nincs mögötte csed folyósítás, majd fizetésnélküli szabadságot, de szintén nincs mögötte ebben a jogviszonyban ellátás. Ekkor jelenteni kell a biztosítás szünetelést a 08E nyomtatványon, a szülési szabadság és a fizetésnélküli szabadság idejére is?

Úti baleset saját ingatlanon

Munkavállalónk a munkaidő lejárata után, a legrövidebb útvonalon hazafelé tartva autójából kiszállt, belépett háza kapuján, majd a saját kertjében megbotlott és bokaszalag szakadást szenvedett. Ez az eset úti baleset-e, vagy - mivel saját udvarán történt - nem minősül annak?

Távolmaradás következménye

A munkavállaló nem jelent meg munkavégzés céljából és nem igazolta távolmaradását írásbeli felszólítás ellenére sem. Eltűnt, a munkáltatónál többet nem jelentkezett. Tekinthető-e ez jogellenes jogviszony megszüntetésnek a munkavállaló részéről? Követelheti-e a munkáltató a felmondási időre járó bért (30 napi távolléti díjat) amelyet felmondása esetén le kellett volna töltenie?

Kapcsolódó videók


Munkaidő és pihenőidő a gyakorlatban

A munkaidő és a pihenőidő szabályainak megfelelő alkalmazása nem csupán a munkaidő-beosztás kialakítását jelenti. A munkáltatóknak a munkarend meghatározása, a rugalmas foglalkoztatási formák alkalmazása, valamint a munkaidőkeret működtetése során számos munkajogi követelménynek kell megfelelniük. 2026. május 12-i szakmai napunkon dr. Dudás Katalin munkajogász bemutatta a munkarenddel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, a rugalmas munkavégzés jogszerű kereteit, valamint a munkaidőkeretet érintő kérdéseket.

Munkaidő és pihenőidő kérdései a gyakorlatban

Kell-e jelenléti ívet vezetni kötetlen munkarendben? Elrendelhető-e vasárnapi munkavégzés? A 2026. májusi előadásban dr. Dudás Katalin munkajogász a munkaidő-szervezés során leggyakrabban felmerülő munkajogi kérdéseket és azok megoldásait mutatta be.

Kapcsolódó cikkek


Amikor már nincs elegendő szabadság

Ha a munkáltató az év vége felé egy vagy két hétre bezárná az üzemet, a dolgozók joggal kérdezik, hogyan számolják el ezt az időt. A válaszhoz előbb a munkajogi helyzetet kell rendezni: munkavégzés átmeneti elmaradása ugyanis nem feltétlenül érinti a biztosítást, míg egy saját kérésre engedélyezett fizetés nélküli szabadság már az első naptól járulékfizetést hozhat magával.

Év végi juttatások: problémás esetkörök

Az év végi jutalom összegéről érdemes úgy dönteni, hogy a munkáltató a költséget, a dolgozó pedig a kézhez kapott összeget is ismerje. Ugyanaz a juttatás más adminisztrációt vonhat maga után, ha egy korábban kilépett munkatárs vagy saját jogú nyugdíjas munkavállaló a jutalmazott, esetleg az utalás januárra marad. Novemberben még van idő tisztázni a prémiumfeltételeket és a nyilatkozatokat is.