A hárommilliós szabály utóélete
Olvasási idő:
2017. március 15-e több szempontból is vízválasztó volt a cégek életében. A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) hatályba lépésé előtt alapított vállalkozások az adott cégformától függően türelmi időt kaptak arra, hogy létesítő okirataikat – társasági szerződésüket, vagy alapító okiratukat – a hatályos rendelkezésekhez igazítsák. Ez a türelmi idő legutolsóként azoknak a korlátolt felelősségű társaságoknak az esetében járt le, amelyek jegyzett tőkéje nem érte el a Ptk-ban előírt hárommillió forintot. Mellékelt szerződésmintánk mellett böngésszen valamennyi, társasági jogi iratmintánk között!
A Ptk. rendelkezéseihez igazításról kellett döntenie mintegy 63.000 kft-nek
Azoknak a korlátolt felelősségű társaságoknak a taggyűlései (egyszemélyes kft-k alapítói), amely társaságok jegyzett tőkéje nem érte el a hárommillió forintot, legkésőbb 2017. március 15. napjáig a következő döntéseket kellett meghozniuk:
1. Folytatják-e gazdasági tevékenységüket, vagy gazdálkodási körülményeiktől függően a kft-t végelszámolják-e, vagy a felszámolásról intézkednek.
2. Amennyiben gazdasági tevékenységüket folytatásáról határoztak, a törzstőkéjüket felemelik-e a Ptk-ban előírt legalább hárommillió forintra, vagy átalakulnak-e betéti, vagy közkereseti társasággá, amelyekre nincs előírva kötelező legkisebb tőke. Amennyiben korlátolt felelősségű társaságok tagjai (alapítója) a vagyoni hozzájárulásukat a törzstőke emelésétől eltérő későbbi időpontban bocsátják a társaság rendelkezésére, a még nem teljesített vagyoni hozzájárulásuk összegének erejéig kötelesek helytállni a társaság tartozásaiért (azaz magánvagyonukkal is felelnek), továbbá osztalékban sem részesülhetnek.
A betéti, vagy közkereseti társasággá alakulás helyett a kötelező törvényi változással érintett korlátolt felelősségű társaságok a jogutódlás más módjait is választhatták – például szövetkezettel, vagy más gazdasági társasággal egyesülhettek, hogy működésük a Ptk-nak megfeleljen. Itt jegyzem meg, hogy a betéti, vagy közkereseti társasági forma választása a kizárólag magánszemélyekből álló cégek esetében lehet előnyös a kedvezőbb adózási mód – a KATA – választása miatt. Hátránya viszont, hogy a közkereseti társaság tagjai, illetve betéti társaság beltagjai a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségekért korlátlan és egyetemleges felelősséget vállalnak.
Milyen jogkövetkezményei vannak a kötelező módosítás elmulasztásának?
A cégeljárási törvény szerint a cégek működését érintő változásokat fő szabály szerint harminc napon belül – a végelszámolást tizenöt napon belül – kell a cégbíróság felé bejelenteni. Esetünkben ez annyit jelent, hogy a kötelező módosítással érintett korlátolt felelősségű társaságok cégiratainak legkésőbb 2017. április 14. napjáig kell a cégbíróságra beérkeznie. Azok az érintett cégek, amelyek ezt a határidőt elmulasztják, törvényességi felügyeleti eljárásra számíthatnak.
A törvényességi felügyeleti eljárás célja, a cégnyilvántartás közhitelességének biztosítása érdekében a cég törvényes működésének kikényszerítése. Ennek keretében a cégbíróság a törvényben meghatározott esetekben hivatalból jogosult a cégjegyzékadatnak a cégjegyzékbe való bejegyzésére, illetve törlésére.
Az eljárást addig kell lefolytatni, amíg a törvényes állapot, illetve a cég törvényes működése helyre nem áll. Az eljárást kérelemre, vagy hivatalból az eljárásra okot adó körülményről való tudomásszerzéstől számított harminc napon belül, illetve az eljárásra okot adó körülmény bekövetkezésétől számított egy éves jogvesztő határidőn belül lehet indítani. Kivételesen indokolt esetben az eljárás a törvénysértő cégjegyzékadat kiküszöbölése érdekében az egyéves határidőt követően is megindítható.
A törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását kezdeményezheti az ügyész, jogszabályban meghatározott feladatainak teljesítése körében a cég tevékenységének ellenőrzésére jogosult hatóság vagy közigazgatási szerv, illetőleg a területileg illetékes gazdasági, illetve szakmai kamara, továbbá az is kérheti, akinek az eljárás lefolytatásához jogi érdeke fűződik és e jogi érdeket valószínűsíti. A kérelemnek az ügy elbírálásához szükséges valamennyi tényt, illetve adatot tartalmaznia kell.
Ez annyit jelent, hogy a cégbíróság 2017. április 14-e – a harminc napos benyújtási határidő lejárta – után hivatalból észleli a törvénysértést, vagyis a korlátolt felelősségű társaság jegyzett tőkéje nem éri el a hárommillió forintot, illetve a felsoroltak kérelmére indul meg a törvényességi felügyeleti eljárás. Az intézkedéseket elmulasztó korlátolt felelősségű társaságok több, törvényességi felügyeleti eljárást kiváltó törvényi feltételt is megvalósítanak:
• a cégjegyzékbe bejegyzett adat a bejegyzést követően keletkezett ok – a Ptk. 3:161. § (4) bekezdése, valamint a Ptké. 13. § (2) bekezdésébe ütközés - miatt törvénysértő,
• a létesítő okirat vagy annak módosítása, illetve a cégjegyzék nem tartalmazza azt, amit a cégre vonatkozó jogszabályok kötelezően előírnak,
• a cég a működése során nem tartja be a szervezetére és működésére vonatkozó jogszabályi – a legalább hárommillió forint törzstőkére vonatkozó – rendelkezéseket.
Ezeket a korlátolt felelősségű társaságokat a cégbíróság első körben – harminc napos határidő kitűzésével – a törvényes működés helyreállítására – a társaság működési feltételeinek a Ptk. rendelkezéseihez igazítására - szólítja fel.
Fontos szabály, hogy törvényességi felügyeleti eljárás a változásbejegyzési kérelem elbírálása során, a bejegyzési kérelem tárgyához kapcsolódóan hivatalból nem indítható – különösen, ha magának a kérelemnek a tárgya éppen a törvényes működés helyreállítása (a Ptk-hoz igazítás) – kivéve, ha bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem vagy annak egyes részei, mellékletei jogszabályba ütköznek.
A „kivételesen indokolt eset” fogalmát – vagyis azokat az eseteket, amelyekben a cégbíróság az egy éves határidőt követően is indíthat eljárást – a bírói gyakorlat határozza meg. Most még nem tudható, hogy a Ptk-hoz igazítás „kivételesen indokolt eset” lesz-e, de a 2017 március 15-i végső határidő elmulasztása esetében célszerű a törvényességi felügyeleti eljárás megindítását megelőzni, mérsékelve ezzel a céget érhető hátrányokat.
A cégbíróság először csak felszólítja a céget a törvényes működés helyreállítására. Amennyiben a társaság a felhívásnak harminc napon belül nem tesz eleget, a cégbíróság az eljárás megindulásától számított kilencven napon belül a céget, illetve – ha megállapítható, hogy az eljárásra az ügyvezető adott okot – az ügyvezetőt százezer forinttól tízmillió forintig terjedő pénzbírsággal sújtja, ráadásul a pénzbírság többször, ismételten is alkalmazható. Végső soron a cég további működéstől való eltiltására, megszűntnek nyilvánítására, felszámolására vagy kényszertörlésére is sor kerülhet.
A kényszertörlés kivárása semmi esetre nem javasolt, mivel új vállalkozás alapítása során hátrányba kerülhet a kényszertörölt cég eltiltott vezető tisztségviselője és többségi befolyással rendelkező tagja. Az eltiltott személy a cég jogerős törlését követő öt évig nem szerezhet gazdasági társaságban többségi befolyást, nem válhat gazdasági társaság korlátlanul felelős tagjává, egyéni cég tagjává, továbbá nem lehet cég vezető tisztségviselője.
