300 négyzetméter alatt – egyszerűbb, gyorsabb, JOBB

adminisztrátor Dátum Legutoljára frissítve: 2016.09.14

Olvasási idő:


Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosításának talán legfontosabb eleme, hogy a legfeljebb 300 négyzetméter összes hasznos alapterületű új lakóépület építése esetén az erre irányuló szándékot elegendő egyszerű bejelentés formájában a kivitelezés tervezett megkezdése előtt tizenöt nappal bejelenteni az építésügyi hatóságnak. Tudástárunkban kifejezetten a jelzett lakástípusnak megfelelő szerződésminát talál! Tekintse meg a többi, építésügyi iratmintánkat is!

Az Étv. vonatkozó szakasza [33/A. § (1)] szerint a legfeljebb 300 négyzetméter összes hasznos alapterületű új lakóépület építése esetén az építtető az építési tevékenységet a kivitelezés tervezett megkezdése előtt tizenöt nappal nevének és lakcímének, szervezet esetén a megnevezésének és székhelyének megjelölésével jelentibe az építésügyi hatóságnak.
A bejelentést az építtetőnek ahhoz a jegyzőhöz kell benyújtania, amelynek az építésügyi hatásköre tekintetében irányadó illetékességi területén az építési tevékenységet végezni tervezik.
Az eljárást jelentősen meggyorsítja az Étv. 33/A. §-ban lehetővé tett könnyítés is, mely szerint, ha a tervező a tervezés során a közműellátás és az égéstermék-elvezető megvalósítása érdekében az arra jogosult szolgáltató hozzájárulását vagy jóváhagyását kéri, és arra nyolc napon belül nem kap érdemi választ, a hozzájárulást vagy jóváhagyást megadottnak kell tekinteni.
Az említett egyszerű bejelentésnek tartalmaznia kell (az Étv.-ben meghatározott adatok mellett)
a) az építési tevékenységgel érintett telek címét, helyrajzi számát,
b) az építészeti-műszaki tervező (beleértve a szakági tervezőt is) nevét, elérhetőségét, kamarai névjegyzéki bejegyzésének számát,
c) számított építményértéket az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló kormányrendelet szerint meghatározva,
d) az építtető aláírását.
 
Meg kell jegyeznünk, hogy az „összes hasznos alapterület” pontos tartalma és értelmezése utóbb számos félreértés és szakmai vita alapja lett. 
Az is jól látható, hogy az egyszerű bejelentés lehetővé tételével kivették az építésügyi hatósági, szakhatósági kontrollt az eljárásból és értelemszerűen megváltozott az építési tevékenységgel kapcsolatos felelősségi rendszer is. Az új jogszabály ezért kívánja a bejelentésnek megfelelő kivitelezés szakmaiságát fokozottan is biztosítani a kötelező tervezői művezetés előírásával.
A legfeljebb 300 négyzetméteres új lakóépületek létesítésére vonatkozó új szabály értelmében az építtető köteles építész tervezőt a tervezői művezetésre megbízni. A módosítás révén tehát törvényi kötelezettség lett a kötelező tervezői művezetés az egyszerű bejelentés alá eső új lakóépületeknél. A tervezői művezetés feltételeit a Magyar Építész Kamara szabályzata szerint kell meghatározni. 
A szakmaiság, továbbá a tervezői és kivitelezői felelősség tényleges érvényesülését szolgálja az is, hogy 2016. szeptember 1-étől kormányrendeleti szinten bevezetésre kerül a kötelező kivitelezői és tervezői felelősségbiztosítás.
Hasonlóan szakmai célokat szolgálnak azok az – önkormányzatokat érintő – szabályok, amelyek a helyi építési szabályzat kötelező tartalmi előírásainak pontosítják azzal a céllal, hogy a védelemmel és korlátozásokkal érintett területeken a szennyvízelvezetés, -tisztítás megfelelőségét az egészséges és fenntartható lakókörülmények, a természet- és környezetvédelem érdekeit érvényre juttassák.
 
Az elemzett szabályokat egészíti ki a 155/2016. (V.13.) Korm. rendelet az egyszerű bejelentés szabályairól [valamint a vele szorosan összefüggő az egyes építésüggyel összefüggő kormányrendeletek módosításáról szóló 156/2016. (VI.13.) Korm. rendelet].
A 2016. július 1-étől hatályos 155/2016. (VI.13.) Korm. rendelet értelmében az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység bejelentése az elektronikus építési napló készenlétbe helyezésével valósul meg. Az építtető és az építész tervező a kötelező tervezői művezetés feltételeit a tervezési szerződésben rögzíti, a tervezői művezető pedig kötelezően figyelemmel kíséri az építési folyamatot, észrevételeit minden alkalommal rögzíti az elektronikus építési naplóba.