*Tájékoztatás munkaidőkeretről (2023)

A tájékoztatás célja, hogy a munkáltató írásban tájékoztassa a munkavállalót a munkaidőkeret alkalmazásáról és annak részleteiről. A munkaidőkeret egy speciális munkaidő-beosztási rendszer, amely lehetőséget ad arra, hogy a munkaidőt rugalmasan, hosszabb időszakon belül (általában hetekben vagy hónapokban mérve) osszák be, nem pedig naponta vagy hetente rögzített időpontok szerint.
A munkaidő-beosztás elkészítése, a munkaórák utólagos elszámolása kapcsán sok esetben nehézségekbe ütközünk. Sok esetben jellemző a változó munkarend, dolgozhatnak a munkavállalók akár több műszakban, de akár a hét napjain egyenlőtlenül beosztva is.

Napi munkaidő
A napi munkaidő kapcsán is több lehetőség létezik a napi nyolc órás munkaidőn túl.  A teljes napi munkaidő lehet hosszabb teljes napi munkaidő, legfeljebb tizenkét órára emelhető, abban az esetben, ha a munkavállaló készenléti jellegű munkakört lát el, vagy a munkáltató, tulajdonos hozzátartozója. Jelen megfogalmazás esetében a tulajdonos alatt azt értjük, aki a szavaztok több mint huszonöt százalékával rendelkezik. Természetesen a hosszabb teljes napi munkaidőre vonatkozóan a felek megállapodása szükséges.
Mindezek mellett alkalmazhatunk részmunkaidőt, valamint rövidebb teljes napi munkaidő is megállapítható. Alapvető különbség a részmunkaidő és a rövidebb teljes munkaidő között, hogy részmunkaidő esetében a munkavállaló időarányos munkabérre tarthat csak igényt.

Munkaidő-beosztás egyenlőtlen munkavégzés esetén
A napi munkaidő határozza meg a havi teljesítendő munkaidő hosszát, melynek beosztására alkalmazható munkaidőkeret is. A munkaidőkeret alkalmazása abban az esetben nyújthat hasznos megoldást, ha a foglalkoztatott munkavállaló a hét napjain változó beosztás szerint végzi munkáját, esetlegesen nem minden nap ugyanannyi munkát szükséges elvégeznie.
A munkaidőkeret esetében a munkaidő meghatározásakor a távollét tartamát vagy figyelmen kívül kell hagyni, vagy az adott munkanapra irányadó beosztás szerinti napi munkaidő mértékével számításba kell venni.  Fontos feladat, hogy a munkaidőkeret kezdő és befejező időpontját írásban meg kell határozni! Általános szabályként elmondható, hogy a munkaidőkeret hossza maximálisan négy hónap (tizenhat hét). A munkáltató egyoldalúan is dönthet hosszabb,  legfeljebb hat havi (huszonhat hét) munkaidőkeretről a következő esetekben:

• megszakítás nélküli,
• több műszakos,
• idényjellegű tevékenység keretében,
• készenléti jellegű,
• valamint a törvényben meghatározott bizonyos munkakörök estében, pl.: a belföldi és nemzetközi közúti személyszállítás és árufuvarozás körében forgalmi utazó munkakörben foglalkoztatott munkavállalók esetében.

Mindezeken túl, ha objektív, műszaki vagy munkaszervezéssel kapcsolatos okok indokolják, kollektív szerződés rendelkezése alapján legfeljebb 36 hónapra is nyújtható.