A nonprofit szervezetek speciális adózási környezete

2025. november 12-i szakmai napon adószakértőnk a nonprofit szervezetek sajátos adózási szabályait foglalta össze: mit jelent a közhasznú jogállás, meddig végezhető gazdasági-vállalkozási tevékenység, hogyan kell az adományokat és támogatásokat könyvelni, és Tao szabályok vonatkoznak a közhasznú, illetve a nem közhasznú szervezetekre. Az előadó többször hangsúlyozta: a civil és adójogi fogalmak, valamint a számviteli nyilvántartások összhangja nélkül könnyen torzulhat az adóalap és veszélybe kerülhet a közhasznú státusz is.

Közhasznú jogállás

A közhasznúságot mindig két lezárt üzleti év adatai alapján kell vizsgálni, és a bíróság a beszámolók beadását követően minden évben ellenőrzi a teljesülést. Az előadó külön kiemelte: ha a szervezet két egymást követő évben nem felel meg a feltételeknek, a bíróság törli a közhasznú jogállást.

Gazdasági-vállalkozási tevékenység 

A nonprofit szervezet addig végezhet gazdasági tevékenységet, amíg ez a tevékenység nem válik elsődlegessé. A szakértő kiemelte, ha a vállalkozásból származó bevételek meghaladják a 60%-os arányt, az a szervezet egész működését érintheti, és vizsgálatot vonhat maga után. Az előadó példái jól mutatták, hogy a hibás besorolás nemcsak a közhasznú státuszt, hanem a TAO alapjának meghatározását is torzíthatja. Különösen akkor, ha a szervezet nem választja el megfelelően az alapcél szerinti és a vállalkozási tevékenységeit a könyvelésben.

A célszerinti és vállalkozási tevékenységek elkülönítése a könyvelésben

A szakértő hangsúlyozta, hogy a nonprofit szervezeteknél kötelező a tevékenységek elkülönített nyilvántartása. Az előadásban elhangzott, hogy ehhez a számlatükröt is ennek megfelelően kell kialakítani: a célszerinti, a vállalkozási és az egyéb bevételek külön számlacsoportban kell, hogy szerepeljenek. A közös költségeket a szervezet bevételeinek arányában kell megosztani, ennek elmulasztása később hibás adóalap-megállapításhoz vezethet.

Az adomány fogalma több jogszabály tükrében

Adószakértőnk bemutatta, hogyan határozza meg az adomány fogalmát a civil törvény, a 350/2011-es kormányrendelet és a Tao tv. A hangsúly végig az ellenszolgáltatás nélküli juttatáson volt, amelyet a szervezet a létesítő okirat szerinti tevékenységéhez használ fel. Részletesen elhangzott az is, hogy a tartós adományozáshoz írásbeli megállapodás szükséges, és több éven át, azonos vagy növekvő összegben kell teljesülnie.

Adomány és támogatás elhatárolása, és az adománygyűjtés előírásai

Az előadó külön kitért arra, hogy a gyakorlatban sokszor keveredik a támogatás és az adomány fogalma. A támogatás mindig konkrét célra, elszámolási kötelezettséggel érkezik, míg az adomány általánosabb felhasználású. A 350/2011-es rendelet alapján az adománygyűjtés szabályos működéséhez az adományozókat tájékoztatni kell a gyűjtés céljáról, és ismert adományozók esetében a felhasználás módjáról is.

TAO-szabályok közhasznú szervezeteknél: a 15%-os korlát szerepe

A szervezet akkor mentesülhet az adó fizetése alól, ha a vállalkozási tevékenységből és az ingatlanhasznosításból származó bevételek aránya nem haladja meg a 15%-ot. Az előadó bemutatta azt is, hogyan kell számolni abban az esetben, ha az arány magasabb lesz, és mely tételek növelik vagy csökkentik az adóalapot.

TAO-kötelezettség nem közhasznú civil szervezeteknél

Az előadás kitért arra is, hogy a nem közhasznú szervezetekre más adómentességi szabályok érvényesek. Ezeknél a vállalkozási és ingatlanhasznosítási bevételek összege akkor tekinthető adómentesnek, ha nem haladja meg a 10 millió forintot, és egyúttal az összes bevétel 10%-át sem lépi túl. Ha bármelyik feltétel sérül, a szervezet a teljes pozitív adóalap után fizeti meg a Tao-t. TAONY-nyilatkozatot azok a civil szervezetek adhatnak be, amelyek kizárólag ingatlanhasznosításból szereznek bevételt vagy számolnak el költséget.

Adományozói kedvezmények és szükséges igazolások

A közhasznú szervezetnek nyújtott pénzbeli vagy természetbeni adomány után az adózás előtti eredményt csökkentő kedvezmények érvényesíthetők, amelyeket azonban csak akkor lehet alkalmazni, ha a szervezet a törvényben előírt tartalmú igazolást kiállítja. Kisgyörgy Ilona kitért arra is, milyen nyilatkozatot kell adnia annak a civil szervezetnek, amely nem minősül közhasznúnak, és mégis támogatást fogad egy társasági adóalanytól.