Megoldás a legtipikusabb számlázási hibákra - Kérdések és válaszok

Szakértőnk a Menedzser Tudás- és Válaszközpont által szervezett szakmai napjaink rendszeres előadója, kiadónk vezető szerkesztője és tanácsadója. Cégünknél végzett tanácsadói tevékenysége keretében elsősorban az áfa, számlázás, forgalmi adózás körében felmerülő kérdésekkel kapcsolatos felvetések, problémák megoldásához nyújtott segítséget.
A szakmai napunkat követően feltett kérdések is elsősorban ezen területet érintették. OSS rendszer, elektronikus felületének használata többször is felmerült, ezen belül többször is érintve volt a tagállamok közötti távértékesítés kérdésköre.

Legtöbb kérdés ezúttal is a számla befogadására vonatkozóan érkezett.

Ahogyan az az előadáson is elhangzott: előfordulhat, hogy a vállalkozás részére felszámítanak áfát úgy, hogy az esemény nem esik az Áfa törvény tárgyi hatálya alá. Ilyenkor, amennyiben a számla címzettje érdemben nem vizsgálja a részére kiállított számla helyességét, ez több szempontból is adókockázatot rejt. Az adóhatóság álláspontja ezekben az esetekben ugyanis az, hogy a levonható adóként történő elszámolás nem volt jogszerű.

Feltett kérdések voltak továbbá, hogy

• A továbbszámlázott szolgáltatásnál mi lesz a teljesítés ideje?
• Jogos-e ha a cég díjbekérő küldését követően azt kérik, hogy küldjenek számlát, mert csak számlára tudnak fizetni, díjbekérőre nem?
• Alanyi adómentesség esetén fordított adózású számla kiállítható-e?

Több vonatkozásban felmerült, hogy a társasházi közös költségről és felújítási befizetésekről kiállítható-e számla vagy csak számviteli bizonylat?  Mivel a közös költség nem termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás nem kellene számlát kiállítni. A társasház természetesen ettől függetlenül számlát kiállíthat, csak  nem „számlázhat át”, az áfát nem tüntetheti fel.

Nemcsak számlázási, de jogi kérdés is, hogy hogyan kell kezelni azokat a számlákat, amelyeket a cégvezetők beleegyezése nélkül kértek és fizettek ki bankártyával az alkalmazottak, de utólag nem fogadtak el az erre jogosultak?

Minden cégnél meg van határozva, hogy kik azok a személyek, akik jogosultak utalványozni. Ezek a, többnyire (ügy)vezetői minőségben álló, személyek a rendes ügymenet szerint feljogosítják az alkalmazottakat, hogy kérjenek számlát.
Ha ez a rendes ügymenet nem valósult meg és az alkalmazott a cégvezetők vagy erre jogosultak felhatalmazás nélkül kért számlát, a cégnek joga van „nem fizetni”.
Nagyon javasolt ugyanakkor, hogy erről vegyenek fel a cégnél egy jegyzőkönyvet, dokumentálják a rendestől eltérő eseményt. Az is fontos, hogy az ilyen esetek ne öltsenek nagyobb méretet és túl sok esetben ne forduljanak elő, mert az adóhatóság számára rossz üzeneteket hordozhatnak (ezek a költségek nem jelennek meg sem az áfa- sem a tao-bevallásban a cég az összeget nem számolta el…). A tényállást tehát akkor is fontos dokumentálni, ha nem könyvelték a számlát és nem vonták le annak áfa-tartalmát. Ha az alkalmazott céges kártyával fizetett kártérítési igény is felmerülhet.

A megszokott, félórás tartamnál jelentősen túlnyúló konzultáció végén Bonácz Zsolt néhány különlegesebb esetet felvető kérdést is elemzett a pénztárgaép-használat, webáruházhoz visszaküldött áru számlája köréből.