Tanulmányi szerződés (alap- és mesterképzésre)
Letöltöm
Tanulmányi szerződés
Az Mt. szabályai kizárólag a munkaviszonyban álló felek tanulmányi szerződésére vonatkoznak. Ezen rendelkezések ugyanakkor részben mintaként szolgálhatnak arra az estre is, amikor még a jogviszony a szerződéskötéskor nem áll fenn. Mert éppen a tanulmányi szerződésből származó egyik kötelezettsége alapján kötnek utóbb támogatott tanulmányok befejezését követően munkaszerződést.
A másik eltérés: a munkavállaló munkáltatójának köteles volt előzetesen bejelenteni, ha más munkáltatóval tanulmányi szerződést kívánt kötni [1992. évi XXII. törvény 110. § (2) bek.]. Az Mt.-ben ilyen szabály nincs, és véleményünk szerint – a magánszféra védelmére is figyelemmel – ilyen bejelentési kötelezettség nem írható elő. Ha a tanulmányi szerződés alapján folytatott képzés a munkavállaló munkaidejét érintené, ez utóbbi apropóján szükséges a bejelentést megtenni a munkáltatónak, és engedélyt kérni a távollétre. De ekkor sem a tanulmányi szerződésről kell tájékoztatni.
Mire kötelezhetik magukat a felek?
A tanulmányi szerződésben
- a munkáltató vállalja, hogy a tanulmányok alatt támogatást nyújt,
- a munkavállaló pedig arra kötelezi magát, hogy a megállapodás szerinti tanulmányokat folytatja és a képzettség megszerzése után a támogatás mértékével arányos időn – de legfeljebb öt éven – keresztül munkaviszonyát felmondással nem szünteti meg. [Mt. 229. § (1) bek.].
Mit is értünk „tanulmányok” alatt?
A törvényszöveg szerinti tanulmányok – melynek folytatásához a szerződés alapján a munkaadó támogatást nyújt – fogalma az ítélkezési gyakorlat alapján abszolút megengedően értelmezendő. Tanulmányi szerződés gyakorlatszerzésre is köthető, továbbá ún. betanításra, vagyis a munkakör ellátásához szükséges gyakorlati ismeretek megszerzésére [EBH2001.568.].
A feleknek a törvényben általánosan leírt kötelezettségeit érdemes minél pontosabban konkretizálni. A tanulmányi támogatás esetében a jogcímeket, az összegeket.
Ha a munkavállaló vizsgakötelezettséggel teljesíthető tanulmányokat folytat, célszerű kikötni azt az érdemjegyet, tanulmányi átlagot, aminek az elérése jelent a szerződésnek megfelelő teljesítést.
A munkaviszonyban töltött idő számításánál – eltérő megállapodás hiányában – az Mt. 115. § (2) bekezdése megfelelően irányadó [Mt. 229. § (1) bek.]. A 115. § (2) bekezdés a szabadságra való jogosultságról rendelkezve megállapítja, mely időtartamok minősülnek munkavégzés és rendelkezésre állás hiányában is a szabadságra jogosító munkában töltött időnek (pl. a szabadság, a szülési szabadság, a keresőképtelenség tartama).
Mire nem szerződhet a munkáltató és munkavállalója?
Nem köthető tanulmányi szerződés munkaviszonyra vonatkozó szabály alapján járó kedvezmények biztosítására, továbbá, ha a tanulmányok elvégzésére a munkáltató kötelezte a munkavállalót [Mt. 229. § (2) bek.].
Alaki kötöttség
A tanulmányi szerződést írásba kell foglalni [Mt. 229. § (1) bek.].
