Munkavédelmi Szabályzat (fogyatékos személy foglalkoztatása) (2021)
Munkavédelmi szabályzat: nem kötelező, de különösen ajánlott
Munkavédelmi szabályzat készítése nem kötelező, a jogszabály annak elkészítését a munkáltatóra bízza. A dolgozók egészségének és biztonságának érdekében mégis ajánlott a szabályzat elkészítése, és különösen indokolt kiskereskedelemben és vendéglátóiparban foglalkoztatott munkavállaló esetén.
Ugyanakkor a munkavédelmi törvény (1993. évi XCIII. törvény - Mvt.) értelmében a munkáltató feladata az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek való megfelelés.
A munkáltató döntése, hogy milyen formát választ a munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségének védelme érdekében, ezért nem kötelezi a munkáltatót a törvény munkavédelmi szabályzat készítésére. A szabályzat készítése azonban a munkavédelmi gyakorlatban kialakult és bevált forma, mivel a nehezebben áttekinthető egyedi utasítások helyett célszerűbb a munkavédelem kérdéseit a munkavédelmi szabályzatban egységbe foglalni.
Bízzuk munkavédelmi szabályzatot szakemberekre!
Mivel a munkavédelmi szabályzat elkészítése komoly előkészítő, egyeztető munkát igényel és ugyanakkor egyes szabályozási körök munkabiztonsági szaktevékenységnek minősülnek (pl. egyéni védőeszköz juttatás rendje, orvosi alkalmassági vizsgálatok rendje), ezért szükséges, hogy a munkavédelmi szabályzat tervezetét munkabiztonsági szakember készítse el. A munkavédelmi szabályzat készítésébe be kell vonni a foglalkozás-egészségügyi szolgálatot, a munkáltató megfelelő felkészültségű, e feladatra kijelölt szakembereit (műszaki, jogi, közgazdasági szakembert) és a munkavédelmi képviselőt.
Összhangban más munkáltatói szabályzattal
A munkavédelmi szabályzatot be kell illeszteni a munkáltató szabályrendszerébe, megfelelő összhangot kell kialakítani a szervezeti és működési szabályzat, a kollektív szerződés, a munkáltató egyéb szabályzatai, utasításai és a munkavédelmi szabályzat között.
A munkavédelmi követelmények teljesítésének módját meghatározó munkáltatói utasítások, így a munkavédelmi szabályzat is, a munkavédelmi törvény tételes rendelkezése értelmében munkavédelem vonatkozó szabálynak minősülő és az abban foglaltak megsértése munkavédelem területén felelősséggel jár.
Bírságolás lehetősége
Ha már készítenek munkavédelmi szabályzatot, értelemszerűen az abban leírtakat be kell tartani – ennek elmaradása esetén bírság szabható ki!
Fogyatékossággal élő személyek
A megváltozott munkaképességű személy fogalomkör magába foglalja az egészségkárosodott és a fogyatékossággal élő (fogyatékos, fogyatékkal élő) személyeket.
Megváltozott munkaképességű személy
A megváltozott munkaképességű személy általános fogalmát a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (Flt.) 58. § (5) bekezdésének m) pontja határozza meg:
A rehabilitációs hatóság vagy jogelődjei által végzett hatályos minősítés alapján,
- akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60
százalékos vagy kisebb mértékű,
- aki legalább 40 százalékos egészségkárosodással rendelkezik, az erről szóló szakvélemény,
szakhatósági állásfoglalás, hatósági bizonyítvány alapján,
- akinek a munkaképesség-csökkenése 50-100 százalékos mértékű,
- aki a komplex minősítés alól jogszabály rendelkezése alapján mentesül, rokkantsági ellátás
folyósításának időtartama alatt.
Ezt a fogalmat tartalmazza a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (továbbiakban: Mt.) 294. § l) pontja is (ld. még: Flt. 57/B. § (4) bekezdésé 3. pont).
Fogyatékossággal élő személyek főbb csoportjai:
- Értelmi fogyatékosok
- Látássérültek
- Hallássérültek
- Mozgáskorlátozottak
- Beszédben akadályozottak
- Viselkedési zavarokkal küzdők
- Több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékosok.
Sérülékeny csoportba tartozó személyek
A munkavédelmi törvény (Mvt.) 8/A. § -a a megváltozott munkaképességű személyeket sérülékeny csoportba tartózó személyként definiálja. A definíció szerint sérülékeny csoport az a kategória, amelybe tartozó munkavállalókat testi, lelki adottságaik, állapotuk következtében a munkavégzéssel összefüggő kockázatok fokozottan fenyegetnek, illetve akik maguk is fokozott kockázatot jelenthetnek munkavégzésük során (pl. fiatalkorúak, terhes, nemrégen szült, anyatejet adó nők és szoptató anyák, idősödők, megváltozott munkaképességűek).
A megváltozott munkaképességű, fogyatékossággal élő munkavállalók különböző idült betegségek, baleseti sérülések, veleszületett látás,- hallás,- mozgáskorlátozottság vagy egyéb körülmények miatt tartoznak a sérülékeny csoportba, védett munkavállalói körbe.
Kapcsolódó jogszabályok (3)
1993. évi XCIII. törvény 2012. évi I. törvény 1991. évi IV. törvényKapcsolódó iratminták (3)
