egyes munkavállalói csoportok vagy a magán-munkaközvetítő által nyújtott egyes szolgáltatások tekintetében a (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően rendelkezhet, továbbá

vagyoni biztosíték meglétét írhatja elő.

meghatározza a tevékenység végzésétől történő eltiltás részletes feltételeit.

az idegenrendészeti hatóság által a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvényben meghatározott összevont kérelmezési eljárás alapján kiadott tartózkodási engedély, vagy

a nem összevont kérelmezési eljárás alapján kiadott tartózkodásra jogosító engedélyt kérelmező harmadik országbeli állampolgár magyarországi foglalkoztatásához kiadott munkavállalási engedély

rendeletben a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező, valamint az (1) bekezdésben meghatározott engedély alól mentes személy magyarországi foglalkoztatása tekintetében bejelentési kötelezettséget írjon elő, továbbá

az (1) bekezdésben meghatározott engedélyek tekintetében

Magyarország nemzetközi kötelezettségeire, a harmadik országbeli állampolgár személyi, családi és egyéb körülményeire figyelemmel, valamint munkaerő-piaci szempontok alapján egyes tevékenységeket érintően, az engedélyezési kötelezettség alóli mentesség eseteit, valamint

az engedély kiadásának részletes eljárási szabályait,

azokat a foglalkoztatási ágazatokat, amelyekben végzett tevékenységet szezonális munkának kell tekinteni - a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsban folytatott konzultációt követően -
rendeletben állapítsa meg.

családi együttélés biztosítása céljából kiadott tartózkodási engedély esetén legfeljebb öt év,

EU Kék Kártya iránt benyújtott kérelem esetén legfeljebb négyéves,

a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény (a továbbiakban: Btátv.) 70. § (1) bekezdés a) pontja szerinti humanitárius tartózkodási engedély esetén legfeljebb hároméves,

a Btátv. 70. § (1) bekezdés e) és f) pontja szerinti humanitárius tartózkodási engedély esetén legfeljebb hat hónapos,

az 58. § (7) bekezdésében meghatározott szezonális munka esetében tizenkét hónapon belül legfeljebb hat hónapos,

a Btátv. 24. § (1) bekezdése szerinti beruházás megvalósítása céljából kiállított munkavállalási célú tartózkodási engedély esetén legfeljebb hároméves,

a Btátv. szerinti Nemzeti Kártya meghosszabbítása esetén legfeljebb hároméves,

a Btátv. 36. § (3) bekezdés a) pontja szerinti célból kiállított Magyar Kártya esetén legfeljebb hároméves,

a Btátv. 67. § (2) bekezdés szerinti nemzeti érdekből kiállított tartózkodási engedély esetén legfeljebb hároméves,

a Btátv. 48. § (2) bekezdés b) vagy c) pontja szerinti Vállalati Kártya esetén legfeljebb négyéves határozott időtartamú foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésére szólhat.

a harmadik országbeli állampolgár által ellátandó tevékenységet, munkakört (FEOR),

a harmadik országbeli állampolgárnak az a) pont szerinti tevékenység ellátásához szükséges szakmai képesítése, EU Kék Kártyával történő foglalkoztatás esetén felsőfokú szakmai képesítése megnevezését,

a harmadik országbeli állampolgár részére fizetendő díjazás mértékét,

a foglalkoztatásra irányuló jogviszony megjelölését,

a foglalkoztatásra irányuló jogviszony várható kezdő és befejező időpontját,

a foglalkoztatás helyének megjelölését, valamint

ha a foglalkoztatásra várhatóan nem az általános teljes napi munkaidőben kerül sor, a részmunkaidős foglalkoztatás munkaidejét.

a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvényben meghatározott vállalaton belüli áthelyezés, vagy

belföldi foglalkoztatóval kötött megállapodás teljesítése érdekében külföldi munkáltatóval fennálló munkaviszonya

a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvényben meghatározott vendégbefektetői tartózkodási engedély

gondoskodik döntéseinek összehangolásáról, valamint arról, hogy a munkavállaláshoz és a foglalkoztatáshoz fűződő alapvető hazai érdekek ne szenvedjenek sérelmet,

az Európai Unió foglalkoztatási stratégiájához igazodóan évente foglalkoztatási akciótervet készít,

a feladatának eredményes ellátása érdekében a munkaerő-piaci folyamatok naprakész megfigyelésére és ennek nyomán a munkaerő-piaci politikák hatékony alakítására és alkalmazására alkalmas foglalkoztatási mutatószámot alakít ki,

meghatározza a kormányzati igazgatási szerveknek a foglalkoztatáspolitika megvalósításával kapcsolatos feladatait.

külön jogszabályban meghatározott közfoglalkoztatást szervez,

figyelemmel kíséri a helyi foglalkoztatási viszonyok alakulását,

döntéseinek előkészítése, valamint végrehajtása során figyelembe veszi azok foglalkoztatáspolitikai következményeit,

az állami foglalkoztatási szerv működési feltételeihez és fejlesztéséhez támogatást nyújt.

szociális hozzájárulási adó fizetésével hozzájárul az álláskeresők ellátásához.

együttműködik az állami foglalkoztatási szervvel, valamint a munkaadóval, együttműködik új munkahely felkutatásában,

álláskeresők ellátásának biztosítására járulékot fizet.

álláskereső,

az álláskeresővé válását megelőző három éven belül legalább 360 nap - a 27. § (1) bekezdésében meghatározott - jogosultsági idővel rendelkezik,

munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az állami foglalkoztatási szerv sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani.

egészségi állapota szerint az álláskereső a munka elvégzésére alkalmas,

a várható kereset az álláskeresési járadék összegét, illetőleg - amennyiben az álláskeresési járadék összege a kötelező legkisebb munkabérnél alacsonyabb - a kötelező legkisebb munkabér összegét eléri,

a munkahely és a lakóhely közötti naponta - tömegközlekedési eszközzel vagy munkáltatói személyszállítással - történő oda- és visszautazás ideje a három órát, illetve tíz éven aluli gyermeket nevelő nő és tíz éven aluli gyermeket egyedül nevelő férfi álláskereső esetében a két órát nem haladja meg,

az álláskereső foglalkoztatása munkaviszonyban történik.

háromévesnél - ha a munkavállaló a gyermek gondozása céljából gyermekgondozást segítő ellátásban részesül, tizennégy évesnél - fiatalabb gyermek gondozása, vagy tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek otthoni ápolása [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 128. § és 130. §], valamint

hozzátartozó ápolása [Mt. 131. § (1) és (2) bekezdése], továbbá

önkéntes tartalékos katonai tényleges szolgálatteljesítés

a keresőképtelenséggel járó betegség,

a beteg gyermek ápolására igénybe vett táppénzes állomány,

a csecsemőgondozási díj, örökbefogadói díj, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozást segítő ellátás folyósítása,

a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai, a rokkantsági és a baleseti rokkantsági nyugdíj, a rendszeres szociális járadék, az átmeneti járadék, a bányászok egészségkárosodási járadéka folyósításának,

a letartóztatás, a szabadságvesztés, valamint az elzárás,

a gyermekek otthongondozási díja, az ápolási díj és a gyermeknevelési támogatás folyósítása,

a nappali tagozaton történő tanulmányok folytatásának

kéri, a kérelemben megjelölt időponttól,

megváltozott munkaképességű személyek ellátására válik jogosulttá, a jogosultság kezdő napjától,

oktatási intézmény nappali tagozatán folytat tanulmányokat, a tanulói, hallgatói jogviszony kezdő napjától,

meghalt, a halál bekövetkezését követő naptól,

az álláskeresési járadék folyósítási idejét kimerítette, a folyósítási idő utolsó napját követő naptól,

kereső tevékenységet folytat - kivéve a (2) bekezdésben, a 29. § (1) bekezdés d) pontjában foglaltakat, valamint az 58. § (5) bekezdés n) pontjában foglalt egyszerűsített foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony keretében folytatott kereső tevékenységet - a kereső tevékenység kezdő napjától.

az álláskeresőt törlik a nyilvántartásból, a nyilvántartásból való törlés napjától,

az álláskereső kereső tevékenységet folytat, és a 36. § (1) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségét elmulasztotta, a kereső tevékenység kezdő napjától, ha ez nem állapítható meg, a kereső tevékenység megállapításának napjától.

csecsemőgondozási díj, örökbefogadói díjra, örökbefogadói díjra, gyermekgondozási díjra vagy gyermekgondozást segítő ellátásra való jogosultságának megállapítását jelenti be, csecsemőgondozási díj, örökbefogadói díj és gyermekgondozási díj esetén a jogosultság megállapítását követő naptól, gyermekgondozást segítő ellátás esetén a jogosultság megállapításának napjától,

letartóztatásban van, elzárás büntetését vagy szabadságvesztés büntetését tölti, a kényszerintézkedés vagy büntetés megkezdésének napjától, kivéve, ha

a szabadságvesztés büntetést közérdekű munka vagy pénzbüntetés átváltoztatása miatt állapították meg, vagy bb) reintegrációs őrizetben van,

a 25. § (5) bekezdésében meghatározott időtartamú közfoglalkoztatás alatt, a közfoglalkoztatási jogviszony kezdő napjától,

rövid időtartamú, legfeljebb 120 napig tartó kereső tevékenységet folytat - az 58. § (5) bekezdés n) pontjában meghatározott egyszerűsített foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony kivételével -, feltéve, hogy bejelentési kötelezettségének eleget tett, a kereső tevékenység végzésére irányuló jogviszony kezdő napjától,

az önkéntes tartalékos katonai szolgálat keretében tényleges szolgálatot teljesít, ezen időszak teljes időtartamára.

rendelkezik a 25. § (1) bekezdésének d) pontjában, meghatározott feltételekkel, és

a kérelem benyújtásának időpontjában

az álláskeresőre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez legfeljebb öt év hiányzik, és

az álláskereső a megelőző három éven belül összesen legalább 45 napon át álláskeresési járadékban részesült, és

a b) pontban foglalt feltételeken túl az álláskereső a kérelem benyújtásának időpontjában álláskeresési járadékra ismételten nem szerzett jogosultságot, és

az álláskeresési járadék folyósítási időtartamát kimerítette, vagy

a folyósítási időtartam kimerítését megelőzően az álláskeresési járadék folyósítását az állami foglalkoztatási szerv - keresőtevékenység miatt - megszüntette.

rendelkezik az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel, és

korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban és átmeneti bányászjáradékban nem részesül.

a 29. § (1) bekezdés b) és c) pontjában, valamint f) pontjában meghatározott esetben,

- az 58. § (5) bekezdés n) pontjában meghatározott egyszerűsített foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony kivételével - a keresőtevékenység időtartamára, függetlenül az időtartam mértékétől,

90 napra, ha az álláskereső a 36. § (1) bekezdésében meghatározott bejelentési kötelezettséget elmulasztotta,

ha az álláskereső az álláskeresési segély folyósításának szünetelése alatt folytatott keresőtevékenység eredményeként álláskeresési járadékra szerzett jogosultságot.

az álláskeresési járadék folyósításának a 28. § (1) bekezdésében meghatározott megszűnéséről, valamint a 29. § (1) bekezdésében meghatározott szüneteléséről,

az álláskeresési segélynek a 30. § (5) bekezdésében meghatározott megszűnéséről, valamint a 30. § (7) bekezdésében meghatározott szüneteléséről.

a munkaadó adatait: nevét, székhelyét, adószámát és a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszer számát, jogállásváltás esetén a jogelőd munkáltató adatait: nevét, címét, adószámát, a munkavállaló által munkaviszonyban töltött idő időtartamát, a munkavállaló foglalkoztatási jogviszonyának megjelölését,

a munkavállaló természetes személyazonosító adatait, társadalombiztosítási azonosító jelét (a továbbiakban: TAJ szám) és adóazonosító jelét,

a munkavállaló munkaviszonyának típusát,

a munkavállaló munkakörének megnevezését,

a munkaviszony kezdetét és végét, a munkaadónál munkaviszonyban töltött időtartamot,

a munkaviszony megszűnésének időpontját megelőző négy naptári negyedév kezdő napját, az időszak kezdetét,

a munkaviszony megszűnésének időpontját megelőző négy naptári negyedév kezdő napjától számított négy naptári negyedévben elért

a munkavállalónak a munkaviszony megszűnésekor, megszüntetésekor irányadó munkabérét, egyéb járandóságát, távolléti díját,

a munkavállalót megillető végkielégítés összegét, ha arra jogosult volt,

a munkabérből határozat vagy jogszabály alapján levonandó tartozást és ennek jogosultját, vagy azt, hogy a munkavállalónak nincsen tartozása,

a munkaviszony megszüntetésének vagy megszűnésének jogcímét,

a munkaadó által a munkavállaló részére kiadott apasági szabadság vagy szülői szabadság tartamát, feltüntetve a korábbi munkaadó által kiadott apasági szabadság vagy szülői szabadság tartamát is,

a tárgyévben fennállt biztosítási idő kezdetének és végének időpontját, a tárgyévre, illetve a tárgyévtől eltérő időre levont járulékok összegét, valamint az egyes járulékokból érvényesített családi járulékkedvezmény összegét,

a munkaadó által az adóévben kifizetett jövedelem és a levont adóelőlegek összegét,

társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező munkaadó esetén a biztosítási jogviszony megszüntetésekor a biztosítási jogviszony megszűnését közvetlenül megelőző két éven belül folyósított táppénz, baleseti táppénz, csecsemőgondozási díj, örökbefogadói díj és gyermekgondozási díj időtartamát.

az álláskeresők ellátásának biztosítása,

a foglalkoztatás elősegítése, a munkahelyteremtés, a munkahelymegőrzés, a munkaerő alkalmazkodásának és az álláskeresők munkához jutásának támogatása,

a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetek munkavállalói szociális biztonságának elősegítése,

a képzési rendszer fejlesztésének támogatása,

a képzési rendszer fejlesztésének, valamint a felnőttképzésről szóló törvényben meghatározott feladatok támogatása,

hozzájárulás a korengedményes nyugdíj helyébe lépő korhatár előtti ellátás kifizetésének részbeni finanszírozásához,

az egyes alaprészekből finanszírozott ellátások, támogatások működtetésével kapcsolatos kiadások fedezetének biztosítása, valamint

az álláskeresők ellátásának biztosítása,

a foglalkoztatás elősegítése, a munkahelyteremtés, a munkahelymegőrzés, a munkaerő alkalmazkodásának és az álláskeresők munkához jutásának támogatása,

a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetek munkavállalói szociális biztonságának elősegítése,

a képzési rendszer fejlesztésének támogatása,

a képzési rendszer fejlesztésének, valamint a felnőttképzésről szóló törvényben meghatározott feladatok támogatása,

hozzájárulás a korengedményes nyugdíj helyébe lépő korhatár előtti ellátás kifizetésének részbeni finanszírozásához,

az egyes alaprészekből finanszírozott ellátások, támogatások működtetésével kapcsolatos kiadások fedezetének biztosítása, valamint

szolidaritási alaprészt az álláskeresési járadék, a nyugdíj előtti álláskeresési segély, az álláskeresési segély, a költségtérítés (31. §), valamint ezek juttatásával kapcsolatos postaköltség finanszírozására;

foglalkoztatási alaprészt, a foglalkoztatást elősegítő támogatások, a nem az állami foglalkoztatási szerv által nyújtott foglalkoztatást elősegítő szolgáltatások nyújtására, az állami foglalkoztatási szerv által pályaválasztás elősegítése érdekében szervezett munkaerőpiaci információkat nyújtó rendezvény kiadásaira, az állami foglalkoztatási szerv által szervezett munkaerőpiaci információkat nyújtó állásbörze kiadásaira, valamint alaprész terhére nyújtott támogatásokkal kapcsolatos postaköltség finanszírozására;

a foglalkoztatási és felnőttképzési alaprészt

a foglalkoztatást elősegítő támogatások, a nem az állami foglalkoztatási szerv által nyújtott foglalkoztatást elősegítő szolgáltatások nyújtására, az állami foglalkoztatási szerv által pályaválasztás elősegítése érdekében szervezett munkaerőpiaci információkat nyújtó rendezvény kiadásaira, az állami foglalkoztatási szerv által szervezett munkaerőpiaci információkat nyújtó állásbörze kiadásaira, az alaprész terhére nyújtott támogatásokkal kapcsolatos postaköltség finanszírozására és

a felnőttképzésről szóló törvényben meghatározott feladatok finanszírozására;

bérgarancia alaprészt, a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvényben meghatározott támogatás, valamint annak folyósításával kapcsolatos postaköltség finanszírozására;

a képzési alaprészt, a szakképzésről szóló törvényben meghatározott feladatok finanszírozására;

az európai uniós operatív programok előfinanszírozásának céljára szolgáló pénzeszközöket,

a külön jogszabályban meghatározott közfoglalkoztatás támogatására fordítható pénzeszközöket,

a kincstár által terhelt, a számlavezetéssel kapcsolatos működési kiadásokat, valamint a megszűnt jogcímekhez kapcsolódó kifizetéseket,

a költségvetési befizetéseket,

uniós forrás terhére - előleg bevonásával - megvalósuló operatív programok finanszírozására szolgáló pénzeszközöket,

az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap elő- és társfinanszírozására szolgáló pénzeszközöket.

a keletkezett többletbevételek felhasználásának mértékéről,

a kiadások évközi ütemezésének módosításáról,

az Alap alaprészei és a külön előirányzatai kiadásainak csökkentéséről.

gondoskodik a Nemzeti Foglalkoztatási Alapra mint elkülönített állami pénzalapra vonatkozó jogszabályok végrehajtásáról,

ha törvény eltérően nem rendelkezik, a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból nyújtott költségvetési támogatás esetén támogatási szerződést köt.

a társadalombiztosítási járulékból az Alapot a Tbj. szerint megillető rész;

egyéb bevételek: a Nemzeti Foglalkoztatási Alap javára teljesített visszafizetés, a hatósági eljárás alapján befolyt bevétel, késedelmi pótlék, kamatbevétel, a Nemzeti Foglalkoztatási Alap javára teljesített önkéntes befizetés, támogatás, valamint a működésével összefüggő bevétel;

egyéb bevételek: a Gazdaságvédelmi Foglalkoztatási Alap javára teljesített visszafizetés, a hatósági eljárás alapján befolyt bevétel, késedelmi pótlék, kamatbevétel, a Gazdaságvédelmi Foglalkoztatási Alap javára teljesített önkéntes befizetés, támogatás, valamint a működésével összefüggő bevétel;

a szociális hozzájárulási adónak a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott százaléka;

a központi költségvetési támogatás;

Az állami foglalkoztatási szervek közreműködésével, uniós források bevonásával megvalósuló programok, támogatások, valamint járulékátvállalás végrehajtása érdekében befolyó bevételek;

egyéb bevételek: a a Nemzeti Foglalkoztatási Alap javára teljesített visszafizetés, a hatósági eljárás alapján befolyt bevétel, késedelmi pótlék, kamatbevétel, a a Nemzeti Foglalkoztatási Alap javára teljesített önkéntes befizetés, támogatás, valamint a működésével összefüggő bevétel;

uniós forrás terhére megvalósuló operatív program finanszírozására szolgáló előleg;

az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alaptól társfinanszírozás címen befolyó bevétel.

amelyre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, illetve amelyre a végrehajtás során behajtott forrás nem nyújt fedezetet,

amelyre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet,

amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni, amelynél a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével,

amelynél az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található, és a felkutatása igazoltan nem járt eredménnyel,

amelyet bíróság előtt érvényesíteni nem lehet,

amely a hatályos jogszabályok alapján elévült.

amelyet az állami foglalkoztatási szerv a közösségi jog alapján migráns ellátásként kifizetett és az ellátás megtérítése érdekében tett intézkedés az érintett tagállam illetékes intézménye felé nem vezetett eredményre.

központi foglalkoztatási, foglalkoztatáspolitikai, képzési és munkaerőpiaci integrációs programok, kutatások és a foglalkoztatási, munkaügyi szakkiadvány kiadásának támogatására;

a foglalkoztatást elősegítő támogatásra;

a miniszter által alapított, közfeladatot ellátó közhasznú szervezet részére - foglalkoztatási és képzési célú támogatás, valamint foglalkoztatást elősegítő szolgáltatás nyújtása érdekében - támogatás nyújtására;

foglalkoztatást elősegítő támogatások továbbfejlesztésére vonatkozó kutatások és programok támogatására;

az Európai Szociális Alap, valamint az Európai Szociális Alap Plusz (a továbbiakban együtt: ESZA) társfinanszírozásával megvalósuló programok hazai finanszírozására;

1996. január 1-je előtt a Foglalkoztatási Alap terhére vállalt kötelezettségek teljesítéséből adódó kifizetésekre.

a szociális szövetkezet tagjának tagi munkavégzés keretében történő személyes közreműködése után fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulékra.

foglalkoztatáspolitika működtetését elősegítő informatikai fejlesztések költségére.

a felnőttképzésről szóló törvényben meghatározott feladatok finanszírozására.

a jogelőd természetes személy ügyféllel szemben az eljárás akadályozása vagy az idézésről való távolmaradás miatt kötelezettséget megállapító végzést,

a jogelőd számára halasztást vagy részletekben történő teljesítést (a továbbiakban együtt: fizetési kedvezmény) megállapító végzést.

a jogelőd természetes személy ügyféllel szemben az eljárás akadályozása vagy az idézésről való távolmaradás miatt kötelezettséget megállapító végzést,

a jogelőd számára halasztást vagy részletekben történő teljesítést (a továbbiakban együtt: fizetési kedvezmény) megállapító végzést.

jogszabályban meghatározott kötelezettségét elmulasztó magán-munkaközvetítővel szemben, a közigazgatási bírság kiszabásával kapcsolatos ügyben a magán-munkaközvetítő székhelye szerinti állami foglalkoztatási szerv

a 7. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott munkavállalási engedéllyel, valamint a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló rendeletek hatálya alá tartozó személy részére megállapítandó ellátással kapcsolatos eljárás felfüggeszthető, ha az előkérdés más szerv hatáskörébe tartozik, vagy ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el,

iskolai végzettség, szakképzettség igazolása az ügyfél nyilatkozatával nem pótolható,

hiánypótlásra felhívásnak legfeljebb két ízben van helye,

az állami foglalkoztatási szerv döntése szóban nem közölhető.

az ügyféltől felvilágosítást kérhet, az ellenőrzési tevékenységgel összefüggő nyilvántartásokba betekinthet,

a személyazonosság megállapítására alkalmas okmány személyazonosító igazolvány, érvényes útlevél, kártyaformátumú vezetői engedély) felmutatására szólíthatja fel azt a személyt, akinek személyazonosságát meg kell állapítania.

javaslatot tenni az álláskeresők ellátása, a foglalkoztatást elősegítő támogatás folyósításának szüneteltetésére, illetve megszüntetésére,

más szervet intézkedés végett megkeresni,

szabálysértési, illetve bírósági eljárást kezdeményezni, vagy

közigazgatási bírságot kiszabni.

az állami foglalkoztatási szervnél az általa meghatározott időpontban, de legalább háromhavonta jelentkezik, és

az 58. § (5) bekezdés d) pontjának 1-4. alpontjaiban bekövetkezett változást - annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül - bejelenti az állami foglalkoztatási szervnek, és

aktív munkahelykereső,

az állami foglalkoztatási szerv által felajánlott foglalkoztatást elősegítő szolgáltatást igénybe veszi,

részt vesz a megfelelő munkahelyhez jutást elősegítő munkaerő-piaci programban,

a megfelelő munkahelyre szóló állásajánlatot elfogadja.

a három órát, illetve tíz éven aluli gyermeket nevelő nő és tíz éven aluli gyermeket egyedül nevelő férfi álláskereső esetében a két órát meghaladja, és a munkavégzés helyére és onnan a közfoglalkoztatott lakóhelyére történő térítésmentes szállításról, vagy

a négy órát meghaladja, és a munkavégzés helyétől számított 20 km-es távolságon belül a népegészségügyi feladatokat ellátó szerv által kiadott engedélynek megfelelő térítésmentes elhelyezésről, tisztálkodási és étkezési lehetőségről

megfelel az 58. § (5) bekezdés d) pont 1-5. alpontjában meghatározott feltételeknek és

kötelezettséget vállal arra, hogy az állami foglalkoztatási szervvel a (9) és (10) bekezdés szerint

az álláskereső kéri, az álláskereső kérelmében meghatározott időponttól, de legkorábban a törlés iránti kérelem benyújtásának napjától,

az 58. § (5) bekezdés d) pont 1-4. alpontjában meghatározott feltételek bármelyike megszűnt, a változás bekövetkezésének napjától,

az álláskereső meghalt, az álláskereső elhalálozását követő naptól,

az álláskereső jelentkezési kötelezettségének személyesen vagy a Dáptv.-ben foglaltak szerint nem tesz eleget, a kötelezettség elmulasztásának napjától,

az álláskereső a (9) bekezdés c) és e)-g) pontjában, valamint a (10) bekezdésben foglalt együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget, a kötelezettség elmulasztásának napjától,

az álláskereső a körülményeiben bekövetkezett változás miatt nem tekinthető aktív munkahelykeresőnek, a változás bekövetkezésének napjától, vagy

az álláskereső a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény szerint aktív korúak ellátására jogosult, de egészségkárosodottnak minősül, ezért a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvényben meghatározott együttműködési kötelezettség nem terheli, az egészségkárosodott állapot megállapításának napjától törli az álláskeresők nyilvántartásából az álláskeresőt.

rövid, 120 napot meg nem haladó időtartamú keresőtevékenységet (kivéve az 58. § (5) bekezdés n) pontjában meghatározott egyszerűsített foglalkoztatásnak minősülő munkaviszonyt) folytat,

- az időtartamtól függetlenül - közfoglalkoztatásban vesz rész,

csecsemőgondozási díj, örökbefogadói díjra, örökbefogadói díjra, gyermekgondozási díjra vagy gyermekgondozást segítő ellátásra való jogosultságának megállapítását jelenti be, csecsemőgondozási díj, örökbefogadói díj és gyermekgondozási díj esetén a jogosultság megállapítását követő naptól, gyermekgondozást segítő ellátás esetén a jogosultság megállapításának napjától,

önkéntes tartalékos katonai tényleges szolgálatot teljesít, a szolgálatteljesítés időtartama alatt, továbbá

szabadságvesztés büntetését tölti, annak időtartama alatt, kivéve, ha a fogvatartott reintegrációs őrizetben van.

igény érvényesítésére irányuló írásbeli felszólítás,

az igénynek a bírósági eljárásban történő érvényesítése, ha a bíróság az eljárást befejező jogerős érdemi határozatot hozott,

az igény megegyezéssel történő módosítása,

az egyezségkötés, és

a kötelezett elismerése.

központi kerete szolgál, a miniszter vagy az állami foglalkoztatási szerv,

a decentralizált pénzügyi kerete szolgál, az állami foglalkoztatási szerv

az a munkaadó, munkavállaló, egyéb szerv, vagy személy, aki e törvényben - ide nem értve a 36. § (1) bekezdését -, valamint a felhatalmazása alapján hozott jogszabályban, továbbá az Mt. 74. §-ában és 215. § (1) bekezdésében vagy közigazgatási határozatban, hatósági szerződésben foglalt nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettségének nem vagy nem az előírt módon tesz eleget, vagy valótlan adatot szolgáltat,

az, aki a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény 2. § (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget, valamint a munkavállalók felé fennálló munkabértartozással összefüggésben az állami foglalkoztatási szerv részére a valóságnak nem megfelelő adatot szolgáltat.

a természetes személyazonosító adatokat, a TAJ számát, valamint a bankszámlaszámot,

az állampolgárságot, a huzamos tartózkodási jogosultságot, a menekült vagy az oltalmazott jogállást, a menekültügyi hatóságnál a menekültként, oltalmazottként történő elismerésre irányuló kérelem benyújtásának, vagy a harmadik országbeli állampolgár kijelölt helyen való tartózkodása elrendelésének tényét, külföldi állampolgár esetén a családi állapot megjelölését,

a lakcím (lakóhely, tartózkodási hely) és elérhetőség adatait,

a foglalkozást, a munkahelyet, a munkakört (tevékenység), a munkaviszonyt,

a nyilvántartásba vételhez, az álláskeresési ellátás, a foglalkoztatást elősegítő támogatás, valamint a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatás megállapításához, igénybevételéhez és nyújtásához szükséges e törvényben és más törvényben meghatározott adatokat,

az iskolai végzettség, a szakképzettség megnevezését, az e képesítéseket igazoló oklevél, bizonyítvány számát, a kiállító intézmény nevét, a kiállítás keltét,

a jövedelemre vonatkozó adatokat,

a megváltozott munkaképességgel kapcsolatos adatokat,

a munkáltató adatait (név, cím, székhely, telephely, elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetősége, kapcsolattartó neve és elérhetősége, gazdálkodási forma, adószám, TB nyilvántartási szám, TAJ szám, KSH szám),

az arra vonatkozó adatokat, hogy az álláskereső korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesül-e,

önkéntes nyilatkozat alapján a nemzetiséghez való tartozásra vonatkozó adatokat,

az állami foglalkoztatási szerv által végzett munkaközvetítői tevékenység végzéséhez, valamint a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatások igénybevételéhez a munkavállalással kapcsolatos személyes és szakmai kompetenciákra, körülményekre és az állami foglalkoztatási szerv, valamint a munkáltató munkaerő-tervezésére vonatkozó adatokat,

a cselekvőképtelen vagy cselekvőképességében a munkaviszonnyal összefüggő ügycsoportban részlegesen korlátozott személy törvényes képviselőjének természetes személyazonosító adatait, lakóhelyét és értesítési címét,

a munkaadó munkaerőigény bejelentésével kapcsolatban

a munkaadó cégbíróságon bejegyzett teljes nevét,

a munkaadó székhelyének (telephelyének) nevét, címét,

a munkaadó adószámát, közösségi adószámát, adóazonosító jelét,

a munkaadó gazdálkodási formáját,

a munkaadó fő tevékenységének megnevezését,

a munkaadó átlagos statisztikai állományi létszámát,

a munkaadó vezetőjének nevét, beosztását,

a munkaadó képviselőjének nevét, címét, telefonszámát,

a munkaadó elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségét,

a munkakör megnevezését, a várható keresetet,

a munkakörre vonatkozó foglalkoztatási jogviszony megjelölését, a végzendő tevékenység megnevezését,

a munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettséget,

az arra vonatkozó adatokat, hogy a bejelentett állásra kér-e a munkaadó közvetítést, továbbá az álláshely hirdethető-e. Ha a munkaadó a bejelentett állásra kér közvetítést és hirdethető az álláshely, a nyilvántartás tartalmazza a közvetítéssel betölteni kívánt létszámot, a közvetítés kezdetét és végét, a foglalkoztatás napi időtartamát (teljes munkaidő, részmunkaidő), a munkarendet, munkaidő-beosztást, napi munkakezdés időpontját, a munkakör betöltéséhez szükséges ismereteket, készségeket, a szükséges gyakorlati időt, a munka természetéből adódó speciális körülményeket, a munkakörhöz kapcsolódó juttatásokat,

az arra vonatkozó adatokat, hogy a munkaerőigény-bejelentéshez várhatóan kapcsolódik-e harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatásának engedélyezésére irányuló kérelem vagy az EU Kék Kártya kibocsátására irányuló kérelem,

az arra vonatkozó adatokat, hogy várható-e a munkakör betöltéséhez kapcsolódóan munkaerő-kölcsönzés, kirendelés vagy kiküldetés,

az arra vonatkozó adatokat, hogy a munkáltató kívánja-e az állást külön törvényben meghatározott szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy figyelmébe ajánlani.

a foglalkoztatást elősegítő támogatások, valamint a támogatások és foglalkoztatást elősegítő szolgáltatások keretében nyújtott juttatások vonatkozásában a támogatás megállapítása, kifizetése céljából a bérbeadó személy természetes személyazonosító adatait, bankszámlaszámát, valamint adószámát.

a nyilvántartásba vétellel kapcsolatos feladatai ellátása során az (1) bekezdés a)-c), e), f) és m) pontjában meghatározott adatokat,

az álláskeresési ellátás, valamint a közfoglalkoztatottak részére nyújtandó utazási költségtérítés megállapításával, igénybevételével és nyújtásával kapcsolatos feladatai végzése során az (1) bekezdés a)-e) és m) pontjában meghatározott adatokat,

a foglalkoztatást elősegítő támogatások, valamint a támogatások és foglalkoztatást elősegítő szolgáltatások keretében nyújtott juttatások megállapításával, igénybevételével és nyújtásával kapcsolatos feladatai ellátása során az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás adatait,

a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokkal kapcsolatos feladatai ellátása során az (1) bekezdés a), c), d), f), h), i) ésó l) pontjában meghatározott adatokat,

a munkaadó munkaerőigény bejelentésével kapcsolatos feladatai ellátása során az (1) bekezdés n) pontjában meghatározott adatokat

a foglalkoztatást elősegítő támogatások, valamint a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokkal kapcsolatos támogatások megállapításával, igénybevételével és nyújtásával kapcsolatos feladatai ellátása során az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás adatait,

a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának engedélyezésével összefüggésben

a harmadik országbeli állampolgár (1) bekezdés a) pontjában meghatározott adatait,

a foglalkoztató által benyújtott munkaerőigények befogadása során az (1) bekezdés n) pontjában meghatározott adatokat,

a minősített kölcsönbeadók nyilvántartásba vételével kapcsolatos eljárásban az (1) bekezdés n) pont nh) alpontjában meghatározott adatokat,

a regisztrációs díj fizetésére kötelezett kedvezményes foglalkoztató, valamint minősített kölcsönbeadó nyilvántartásba vételével kapcsolatos eljárásban az (1) bekezdés n) pont nh) alpontjában meghatározott adatokat,

a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokkal kapcsolatos feladatai ellátása során az (1) bekezdés a), c), d), f), h), i) és l) pontjában meghatározott adatokat,

a munkaerő-piaci ellenőrzése során a tényállás tisztázásához elengedhetetlenül szükséges személyes adatokat, így különösen az érintettek vonatkozásában a természetes személyazonosító adatokat, és a szakképzettségre vonatkozó adatokat,

a hatósági ellenőrzés keretében az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás adatait kezeli.

a minősített kölcsönbeadók, illetve a magán-munkaközvetítők nyilvántartásba vételével összefüggésben az (1) bekezdés n) pont nh) alpontjában meghatározott adatokat

a foglalkoztatást elősegítő támogatások megállapításával, igénybevételével és nyújtásával kapcsolatos feladatai ellátása során az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás adatait,

az Európai Unió pénzügyi alapjaiból és más külföldi alapokból támogatott egyes fejlesztési, foglalkoztatási, képzési és informatikai programok megvalósításának tervezése és szervezése, valamint ezen programok megvalósítása keretében történő támogatás folyósítása érdekében az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás adatait kezeli.

az azonosító adatokat [munkavállaló neve, születési ideje, anyja neve, lakóhelye, TAJ száma, állampolgársága), felmondási idő kezdete és vége, bruttó átlagkeresete (Ft/hó), munkaviszony típusa]

a munkavállaló munkakörét, valamint

a munkavállaló szakképzettségét.

a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv és az egészségbiztosítási szerv az ellátás megállapítása, folyósítása, ellenőrzése céljából a TAJ szám alkalmazásával az a)-c), e) és g) pontjai,

a szociális igazgatás szerve az aktív korúak ellátása megállapítási és folyósítási feltételei fennállásának megállapítása céljából a TAJ szám alkalmazásával az a)-c) és e) pontjai,

a központi és területi idegenrendészeti hatóság a külföldiek beutazásához és tartózkodásához kapcsolódó, törvényben meghatározott feladataik ellátása céljából az a)-d) és f)-h) pontjai,

az állami adó- és vámhatóság az adókötelezettség ellenőrzése, valamint a társadalombiztosítási járulék bevallásának és befizetésének ellenőrzése céljából az a), c), d), e) és g) pontjai

a rehabilitációs hatóság a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak megállapítása, ellenőrzése céljából a TAJ alkalmazásával az a), valamint c)-i) pontjai
szerinti adatok igénylésére jogosultak.

a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra nem egészségkárosodottként jogosult személyek tekintetében

a következő adatokat:

a jogosult természetes személyazonosító adatait,

a jogosult állampolgárságát, illetve huzamos tartózkodási jogosultságát, menekült vagy oltalmazott státuszát,

a jogosult belföldi lakó-, illetve tartózkodási helyét és elérhetőség adatait,

az álláskeresési ellátás megállapítására, megváltoztatására és megszüntetésére vonatkozó adatokat,

a jogosult TAJ számát,

a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személy iskolai végzettségét, szakképesítését,

a foglalkoztatást elősegítő támogatás megállapítására, megváltoztatására és megszüntetésére vonatkozó adatokat,

a jogosult munkaerő-piaci helyzete vonatkozásában

a munkaerő-piaci képzésben történő részvételt,

a munkaerő-piaci programban történő részvételt,

a bértámogatással létesített munkaviszony keretében történő foglalkoztatást,

a közfoglalkoztatásban való részvételt,

a munkaviszony - támogatás nélkül történő - létesítését,

az állami foglalkoztatási szerv szolgáltatásainak igénybevételét,

az egyszerűsített foglalkoztatásban történő részvételt,

az álláskeresőként történő nyilvántartás vonatkozásában

a nyilvántartásba vétel időpontját,

a nyilvántartásból történő törlés, illetve a nyilvántartás szünetelésének időpontja és indokát;

a közfoglalkoztatottak tekintetében

a közfoglalkoztatottra vonatkozó adatok körében

az adatbázisba való felvétel időpontját,

a közfoglalkoztatott természetes személyazonosító adatait, lakóhelyét, tartózkodási helyét, állampolgárságát (hontalan státuszát), huzamos tartózkodási jogosultságát vagy menekült, oltalmazott, befogadotti, szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező státuszát, valamint önkéntes adatszolgáltatás alapján telefonszámát, e-mail címét, értesítési címét,

a legmagasabb iskolai végzettségét, szakképzettségét,

a foglalkozás-egészségügyi alkalmasságát,

az eddig betöltött munkaköreit,

a (4) bekezdés alapján megállapított prioritási szintjét,

a rehabilitációs ellátásban részesülő személy által betölthető munkaköröket (FEOR kód),

a közfoglalkoztatási jogviszonyra vonatkozó adatok körében

a közfoglalkoztatás jellegét, azaz hogy tényleges közfoglalkoztatott-e, képzésen vesz-e részt, foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesül-e, rehabilitációs ellátásban részesül-e,

a közfoglalkoztatási jogviszony időtartamát,

a napi munkaidő mértékét (4, 6 vagy 8 óra),

a közfoglalkoztatási bér összegét,

a közfoglalkoztatási jogviszonyban betöltött munkakört,

a közfoglalkoztató megnevezését és adószámát;

a közfoglalkoztatásra vonatkozó adatok tekintetében

a munkát felajánló, a munkát szervező és a közreműködő közfoglalkoztató nevét, cégjegyzékszámát, az adószám első nyolc jegyét (törzsszámát), elérhetőségét,

a munka jellegét, statisztikai kódját (FEOR kód), leírását,

a munkavégzés helyét,

az igényelt közfoglalkoztatotti létszámot,

a munkavégzés időtartamát,

a napi munkaidő mértékét,

a munka elvégzéséhez, a közfoglalkoztatás tervezéséhez szükséges infrastruktúrára vonatkozó adatokat (munkaeszköz, szállítóeszköz, elhelyezés),

az egy napon foglalkoztatható személyek legkisebb és legnagyobb számát,

a közreműködő szerv azonosítóját, megnevezését, elérhetőségét,

a kifizető szerv azonosítóját, megnevezését, elérhetőségét.

a nemzeti jog szerint fogyatékosnak elismert, vagy

elismerten fizikai, elmebeli vagy pszichológiai károsodásban szenved.

rehabilitációs ellátásban részesül,

aki 2011. december 31-én III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban részesült.

Hátrányos helyzetű munkavállaló, aki

az előző 6 hónapban nem állt munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, vagy

nem szerzett középfokú végzettséget vagy szakképesítést (ISCED 3), vagy

50 éven felüli személy, vagy

egy vagy több eltartottal egyedül élő felnőtt, vagy

valamely tagállam olyan ágazatában vagy szakmájában dolgozik, amelyben 25%-kal nagyobb a nemi egyensúlyhiány, mint e tagállam valamennyi gazdasági ágazatára jellemző átlagos egyensúlyhiány, és ezen alulreprezentált nemi csoportba tartozik, vagy

egy tagállam nemzetiséghez tartozik, és akinek szakmai, nyelvi képzésének vagy szakmai tapasztalatának megerősítésére van szüksége ahhoz, hogy javuljanak munkába állási esélyei egy biztos munkahelyen;

Súlyosan hátrányos helyzetű munkavállaló, aki legalább 24 hónapja álláskereső;

a nemzeti jog szerint fogyatékosnak elismert, vagy

elismerten fizikai, elmebeli vagy pszichológiai károsodásban szenved.

Fogyatékossággal élő munkavállaló, aki tartósan vagy véglegesen olyan érzékszervi, kommunikációs, fizikai, értelmi, pszichoszociális károsodással - valamint ezek bármilyen halmozódásával - él, amely a környezeti, társadalmi és egyéb jelentős akadályokkal kölcsönhatásban a hatékony és másokkal egyenlő társadalmi részvételt korlátozza vagy gátolja;

rehabilitációs ellátásban részesül,

aki 2011. december 31-én III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban részesült.

Megváltozott munkaképességű személy.

a települési önkormányzat jegyzője számára az 57/B. § (6) bekezdésében meghatározott adatrögzítéshez és a szociális feladatkörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala számára a (3) bekezdésben meghatározott adatbetekintéshez,

a rehabilitációs hatóság számára a (3a) bekezdésben meghatározott adatátvételhez szükséges hozzáférést.

a természetes személyazonosító adatokat,

az állampolgárságot, valamint a huzamos tartózkodási jogosultságot vagy a menekültstátuszt,

a belföldi lakó- vagy tartózkodási helyet,

az iskolai végzettséget, szakképesítést,

TAJ számot,

az intézkedésbe történő belépésekor a munkaerő-piaci, társadalmi helyzetével összefüggő következő adatokat:

az intézkedésbe történő belépés dátumát,

munkaerő-piaci státuszát,

annak tényét, hogy megváltozott munkaképességűnek minősül-e,

annak tényét, hogy a gc) alponton belül fogyatékossággal élőnek minősül-e,

a résztvevő nemzetiségének megjelölését,

annak tényét, hogy tartós munkanélkülinek minősül-e,

annak tényét, hogy egyéb, a támogatásnyújtásnál figyelembe vett szempontból hátrányos helyzetűnek minősül-e,

annak tényét, hogy hajléktalan-e.

az intézkedésből történő kilépésekor a munkaerő-piaci helyzetével összefüggő következő adatokat:

az intézkedésből történő kilépés dátuma,

a résztvevő munkaerő-piaci státuszát,

annak tényét, hogy álláskeresési tevékenységet folytat-e,

annak tényét, hogy oktatásban vagy szakképzésben részt vesz-e,

annak tényét, hogy az intézkedés keretében képzettséget szerzett-e,

annak tényét, milyen szolgáltatásban, illetve támogatásban részesült a program keretében.

a foglalkoztatáspolitika koordinációjával, a foglalkoztatási és képzési célú programok kidolgozásával, a hazai és nemzetközi források felhasználásával megvalósuló fejlesztési programok kezdeményezésével és megvalósításával összefüggő feladatai ellátása érdekében a miniszter,

a nemzetközi források felhasználásával megvalósuló fejlesztési programok kezdeményezésével és megvalósításával összefüggő feladatai ellátása érdekében a gyermek- és ifjúságpolitikáért felelős miniszter, valamint az uniós támogatások felhasználásának ellenőrzését végző szervtekinthet be.

munkaviszony: a magyar jog hatálya alá tartozó munkaviszony, közszolgálati jogviszony, állami szolgálati jogviszony, kormányzati szolgálati jogviszony, politikai szolgálati jogviszony, adó- és vámhatósági szolgálati jogviszony, biztosi jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, köznevelési foglalkoztatotti jogviszony, egészségügyi szolgálati jogviszony, szakképzési munkaszerződéssel keletkezett jogviszony, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszony, honvédelmi alkalmazotti jogviszony, bírói és igazságügyi szolgálati, valamint ügyészségi szolgálati viszony, a közfoglalkoztatási jogviszony, a biztosított bedolgozói és az - 1994. június 1-jét megelőzően létesített - ezzel egy tekintet alá eső bedolgozói jogviszony, a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony, a szövetkezeti tag munkaviszony jellegű munkavégzésre irányuló jogviszonya - ide nem értve az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagját, a közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagját, a szociális szövetkezet tagi munkavégzésre irányuló jogviszonyban munkát végző tagját és a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének nem nagyszülőként gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő tagját -, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti hivatásos szolgálati jogviszony, valamint a honvédek jogállásáról szóló kormányrendelet szerinti hivatásos és szerződéses állományú katonák szolgálati viszonya,

munkavállaló: az, aki az a) pontban meghatározott munkaviszonyban áll,

munkaadó: az a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, valamint természetes személy, aki munkavállalót foglalkoztat, illetve foglalkoztatni kíván,

álláskereső: az a személy, aki

a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, és

oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és

öregségi nyugdíjra nem jogosult, valamint a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban nem részesül és

az egyszerűsített foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, és egyéb keresőtevékenységet sem folytat, és

elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik, és akit

az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart,

kereső tevékenység: - az 1-6. pontban foglaltak figyelembevételével - minden olyan munkavégzés, amelyért díjazás jár, továbbá kereső tevékenységet folytatónak kell tekinteni azt a személyt is, aki külön törvény szerint egyéni vállalkozónak minősül, valamint aki gazdasági társaság tevékenységében személyes közreműködés vagy mellékszolgáltatás keretében történő munkavégzés útján vesz részt, illetve aki a társaság vezető tisztségviselője vagy a társasági szerződésben közreműködési/munkavégzési kötelezettsége/joga fel van tüntetve.

Az olyan munkavégzés, amelyért jogszabály alapján tiszteletdíj jár, akkor minősül kereső tevékenységnek, ha a havi tiszteletdíj mértéke a kötelező legkisebb munkabér 30 százalékát meghaladja.

A a családi gazdaságokról szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági őstermelőként folytatott tevékenység akkor minősül kereső tevékenységnek, ha az abból származó bevételt a személyi jövedelemadóról szóló szabályok szerint a jövedelem kiszámításánál figyelembe kell venni.

A külön törvény alapján végzett közérdekű önkéntes tevékenység nem minősül kereső tevékenységnek.

Nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban álló nevelőszülő e törvény alkalmazása szempontjából nem tekinthető keresőtevékenységet folytató személynek, ha nevelőszülői jogviszonya mellett más keresőtevékenységet nem végez.

A szociális szövetkezet tagja által a szövetkezetben végzett személyes közreműködés akkor minősül keresőtevékenységnek, ha a személyes közreműködés ellenértékeként megszerzett bevétel meghaladja havonta a minimálbér összegét.

Nem kell kereső tevékenységet folytató személynek tekinteni az s) pont szerint egyéni vállalkozónak minősülő személyt arra az időtartamra, amely alatt tevékenységét a jogszabályban meghatározott módon szünetelteti.

magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás: olyan személy foglalkoztatása legalább a harmadik országbeli állampolgár részére fizetendő minimális díjazás mértékének kiszámítási módjáról szóló jogszabályban meghatározott mértékű ellenérték fejében, aki rendelkezik a munkavégzéshez szükséges felsőfokú szakmai képesítéssel vagy jogszabály szerinti, meghatározott idejű releváns magas szintű szakmai képzettséggel,

kötelező legkisebb munkabér, garantált bérminimum: a jogszabályban meghatározott kötelező legkisebb havi munkabér legmagasabb mértéke.

öregségi nyugdíjkorhatár: a személyre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár,

öregségi nyugdíjra jogosult személy: aki

az öregségi nyugdíjkorhatárt elérte és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik, vagy

az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjban részesül, vagy

a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi nyugdíjsegélyben (nyugdíjban), egyházi jogi személytől egyházi, felekezeti nyugdíjban, öregségi járadékban vagy növelt összegű öregségi járadékban részesül,

munkaközvetítő tevékenység: olyan szolgáltatás, amelynek célja a munkát keresők és a munkát kínálók találkozásának elősegítése,

pályakezdő álláskereső: a 25. életévét - felsőfokú végzettségű személy esetén 30. életévét - be nem töltött, a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkező, az állami foglalkoztatási szerv által nyilvántartott álláskereső, feltéve, ha álláskeresési járadékra a tanulmányainak befejezését követően nem szerzett jogosultságot. Nem tekinthető pályakezdő álláskeresőnek, aki

csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban részesül,

letartóztatásban van, szabadságvesztés büntetését tölti, kivéve, ha a fogvatartott reintegrációs őrizetben van, valamint elzárás büntetését tölti,

önkéntes tartalékos katonai szolgálat keretében tényleges szolgálatot teljesít,

rövid időtartamú munka: olyan, az állami foglalkoztatási szerv által felajánlott, vagy az álláskereső által megtalált munka, amelynek időtartama összefüggően a 120 napot nem haladja meg,

megváltozott munkaképességű személy:

a rehabilitációs hatóság vagy jogelődjei által végzett hatályos minősítés alapján

akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű,

aki legalább 40 százalékos egészségkárosodással rendelkezik, az erről szóló szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás, hatósági bizonyítvány alapján,

akinek a munkaképesség-csökkenése 50-100 százalékos mértékű,

aki a komplex minősítés alól jogszabály rendelkezése alapján mentesül, rokkantsági ellátás folyósításának időtartama alatt,

egyszerűsített foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony: az adórendszeren kívüli háztartási munka, az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény által szabályozott alkalmi munka, valamint idénymunka,

közhasznú tevékenység: az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény szerinti közhasznú tevékenység,

háztartás: az Szt. 4. §-a (1) bekezdésének f) pontjában meghatározott személyek,

jövedelem: az Szt. 4. §-a (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott jövedelem,

egyedülálló: az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált, házastársától külön él és nincs élettársa.

egyéni vállalkozó: a Tbj. 6. § (1) bekezdés d) pontja szerint biztosított, a Tbj. 4. § 2. pontjában meghatározott személy,

társas vállalkozó: a Tbj. 6. § (1) bekezdés e) pontja szerint biztosított, a Tbj. 4. § 21. pontjában meghatározott személy,

havi átlagjövedelem: a kérelem benyújtásának napját közvetlenül megelőző naptári évben (a továbbiakban: referencia-időszak) elért, társadalombiztosítási járulék alapját képező jövedelem napi átlagának 30-szorosa; ha a jogosult a referencia-időszakban nem rendelkezik legalább 180 naptári napi jövedelemmel, a kérelem benyújtásának napját megelőző 180 naptári napi jövedelem napi átlagának 30-szorosa. A 180 naptári napi jövedelmet legfeljebb a kérelem benyújtásának napját közvetlenül megelőző naptári év első napjáig lehet figyelembe venni.

harmadik országból származó munkavállaló: az a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvényben meghatározott harmadik országbeli állampolgár, aki a magyar idegenrendészeti hatóságok által összevont engedélyként kiállított tartózkodási engedély birtokában jogszerűen tartózkodik Magyarország területén, és foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében munkát vállalhat,

kedvezményezett: az a támogatást igénylő, aki az ESZA-ból, valamint az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapból támogatásban részesül.

aktív munkahelykereső: az az álláskereső, aki 30 napon belül képes és kész munkába állni az állami foglalkoztatási szerv által felajánlott megfelelő munkahelyen, vagy az önmaga által talált olyan munkahelyen, ahol a heti munkaidő eléri vagy meghaladja a 16 órát,

hozzátartozó: az egyeneságbeli rokon és annak házastársa, az örökbe fogadó, a mostoha- és a nevelőszülő, az örökbe fogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, a testvér, a házastárs, az élettárs; a házastársnak, az élettársnak egyeneságbeli rokona, testvére és a testvér házastársa.

külföldi: az a természetes személy, aki nem magyar állampolgár.

támogatáskezelő szervezet: az európai uniós forrásból finanszírozott támogatások esetében a támogatáskezelés folyamatában részt vevő szervezet.

a munkavállaló felmondásán a köztisztviselő, a kormánytisztviselő, az állami tisztviselő, a közalkalmazott lemondását, rendvédelmi igazgatási alkalmazott lemondását, azonnali hatályú lemondását, az adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott lemondását, honvédelmi alkalmazott lemondását, rendkívüli lemondását, a honvédek jogállásáról szóló kormányrendelet szerinti hivatásos és szerződéses állományú tagjának lemondását vagy egyoldalú szerződésbontását, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állománya tagjának lemondását, azonnali hatályú lemondását, az egészségügyi szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott felmondását, azonnali hatályú felmondását,

a munkaviszonynak a munkáltató részéről azonnali hatályú felmondással történő megszüntetésén a közszolgálati és a kormányzati szolgálati jogviszony, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszony hivatalvesztéssel, az adó- és vámhatósági szolgálati jogviszony hivatalvesztés fegyelmi büntetéssel történő megszüntetését, a honvédelmi alkalmazotti jogviszony rendkívüli felmentéssel történő megszüntetésével, az állami szolgálati jogviszony az állami tisztviselőkről szóló 2016. évi LII. törvény 9. § (2) bekezdésében foglalt azonnali hatállyal történő megszüntetéssel, a közalkalmazotti jogviszony elbocsátással, köznevelési foglalkoztatotti jogviszony elbocsátással vagy azonnali hatályú felmentéssel, a hivatásos és szerződéses állományú katonák szolgálati viszonyának szolgálati viszony megszüntetése vagy lefokozás fenyítés kiszabásával, büntetőeljárás keretében szolgálati jogviszony megszüntetéssel vagy lefokozással, a szolgálati viszony keretében betöltött munkakör ellátásához szükséges tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás vagy közügyektől eltiltás alkalmazásával, valamint az állomány tagjának a szolgálatra méltatlanná válásával kapcsolatos felmentésével, valamint a rendvédelmi feladatokat ellátó szervvel fennálló hivatásos szolgálati jogviszonynak a Hszt. 80. § (1) bekezdés f) vagy g) pontjában, 86. § (2) bekezdés b) vagy d) pontjában vagy 288/F. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott okból történő felmentésével történő megszüntetését, az egészségügyi szolgálati jogviszonyban a foglalkoztató azonnali hatályú felmondását,

a munkaviszonynak a munkaadó részéről felmondással történő megszüntetésén a közszolgálati, a kormányzati szolgálati és az állami szolgálati, a közalkalmazotti jogviszonynak, köznevelési foglalkoztatotti jogviszonynak, a rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonynak, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervvel fennálló hivatásos szolgálati jogviszonynak, az adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonynak, a honvédelmi alkalmazotti jogviszonynak, valamint a honvédek jogállásáról szóló kormányrendelet szerinti hivatásos és szerződéses állományú katonák szolgálati viszonyának felmentéssel, az egészségügyi szolgálati jogviszony foglalkoztató általi felmondással történő megszüntetését

- az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben - az álláskeresési járadék összege kiszámításának, ennek keretében a 26. § (1) bekezdésében meghatározott járulékalap havi átlagos összege meghatározásának, valamint az álláskeresési járadék és álláskeresési segély folyósításának,

a foglalkoztatási igazolás, mint elektronikus űrlap megjelenési formáját,

az EGT tagállamaiban történő munkahelykereséssel kapcsolatos költségtérítés feltételeinek és odaítélésének,

az e törvényben meghatározott nyilvántartások vezetésének

gyermekgondozási díjat, gyermekgondozási segélyt, gyermekgondozást segítő ellátást, terhességi-gyermekágyi segélyt, csecsemőgondozási díjat, örökbefogadói díjat, gyermeknevelési támogatást, gyermekek otthongondozási díját vagy ápolási díjat, öregségi nyugdíjat, rokkantsági, valamint baleseti rokkantsági nyugdíjat, rendszeres szociális járadékot, átmeneti járadékot, megváltozott munkaképességű személyek ellátásait, továbbá bányászok egészségkárosodási járadékát,

munkaviszonyt

Nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban álló nevelőszülő e törvény alkalmazása szempontjából nem tekinthető keresőtevékenységet folytató személynek, ha nevelőszülői jogviszonya mellett más keresőtevékenységet nem végez.

A szociális szövetkezet tagja által a szövetkezetben végzett személyes közreműködés akkor minősül keresőtevékenységnek, ha a személyes közreműködés ellenértékeként megszerzett bevétel meghaladja havonta a minimálbér összegét.

Nem kell kereső tevékenységet folytató személynek tekinteni a külön törvény szerint egyéni vállalkozónak minősülő személyt arra az időtartamra, amely alatt az egyéni vállalkozói tevékenységét szünetelteti, feltéve, hogy azt a nyilvántartást vezető szerv az egyéni vállalkozók nyilvántartásába - külön törvényben meghatározott módon - bejegyezte.

az álláskeresőként való nyilvántartásba vétel feltételeire,

az álláskeresési ellátásra

munkanélküli ellátást vagy álláskeresők támogatását említ, azon az álláskeresők ellátását,

munkanélküli járadékot említ, azon az álláskeresési járadékot,

álláskeresési segélyt említ, azon a nyugdíj előtti álláskeresési segélyt is érteni kell.

a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról szóló, 2003. november 25-i, 2003/109/EK tanácsi irányelv 11. cikk (1) bekezdése a) pontjának és 21. cikkének,

az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. április 29-i, 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 24. cikkének,

a harmadik országbeli állampolgárok magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából való beutazásának és tartózkodásának feltételeiről és a 2009/50/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. október 20-i (EU) 2021/1883 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

a harmadik országbeli állampolgárok valamely tagállam területén való tartózkodására és munkavállalására vonatkozó összevont engedélyre irányuló összevont kérelmezési eljárásról, valamint a harmadik országból származó, valamely tagállam területén jogszerűen tartózkodó munkavállalók közös jogairól szóló, 2011. december 13-i, 2011/98/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, valamint

a harmadik országbeli állampolgárok és hontalan személyek nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésére, az egységes menekült- vagy kiegészítő védelmet biztosító jogállásra, valamint a nyújtott védelem tartalmára vonatkozó szabályokról szóló, 2011. december 13-i, 2011/95/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek

a munkavállalók szabad mozgásával összefüggésben a munkavállalóknak biztosított jogok gyakorlását megkönnyítő intézkedésekről szóló 2014. április 16-i 2014/54/EU parlamenti és tanácsi irányelvnek

a harmadik országbeli állampolgárok idénymunkásként való munkavállalás céljából való belépésének és tartózkodásának feltételeiről szóló 2014. február 26-ai 2014/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikk (2) bekezdésének,

a harmadik országbeli állampolgárok vállalaton belüli áthelyezés keretében történő belépésének és tartózkodásának feltételeiről szóló 2014. május 15-ei 2014/66/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek

a harmadik országbeli állampolgárok kutatás, tanulmányok folytatása, gyakorlat, önkéntes szolgálat, diákcsereprogramok vagy oktatási projektek, és au pair tevékenység céljából történő beutazásának és tartózkodásának feltételeiről szóló, 2016. május 11-i (EU) 2016/801 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek

a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló, 2004. április 29-i 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet;

a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló, 2009. szeptember 16-i 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet;

az európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. március 11-i 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet

az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi (EU, Euratom) rendelet

a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. április 27-i (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelete (általános adatvédelmi rendelet),

az Európai Szociális Alapról és az 1081/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i (EU) 1304/2013 európai parlamenti és tanácsi rendelete

az elbocsátott munkavállalók támogatását szolgáló Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapról (EGAA) és az 1309/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. április 28-i (EU) 2021/691 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

az Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+) létrehozásáról és az 1296/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. június 24-i (EU) 2021/1057 európai parlamenti és tanácsi rendelet