Munkaszerződés munkaerő kölcsönzés céljából
Letöltöm
A munkaerő-kölcsönzés speciális foglalkoztatási forma, amely háromalanyú jogviszony. A három alanyt – kölcsönbeadó, kölcsönvevő, munkavállaló – két jogviszony köti össze: a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő munkáltató között polgári jogi, szolgáltatásnyújtásra irányuló jogviszony, a kölcsönbeadó és a munkavállaló között pedig speciális munkaviszony áll fenn. A harmadik kötelem a munkavállaló és a kölcsönvevő közötti tényleges munkavégzést jelenti.
Munkaerő-kölcsönzés az a tevékenység, amelynek keretében a kölcsönbeadó a vele kölcsönzés céljából munkaviszonyban álló munkavállalót ellenérték fejében munkavégzésre a kölcsönvevőnek ideiglenesen átengedi (kölcsönzés). A rendelkezés lényege a kikölcsönzés ideiglenessége, függetlenül attól, hogy a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő közötti, valamint a kölcsönbeadó és a munkavállaló közötti jogviszony milyen időtartamra jött létre.
Kikölcsönzés ideiglenessége: a kikölcsönzés tartama nem haladhatja meg az öt évet, ideértve a meghosszabbított vagy az előző kikölcsönzés megszűnésétől számított hat hónapon belül történő ismételt kikölcsönzést, függetlenül attól, hogy a kikölcsönzés ugyanazzal vagy más kölcsönbeadóval kötött megállapodás alapján valósult meg.
Kölcsönbeadó az a munkáltató, aki a vele kölcsönzés céljából munkaviszonyban álló munkavállalót a kölcsönvevő irányítása alatt munkavégzésre, kölcsönzés keretében a kölcsönvevőnek ideiglenesen átengedi. Ha a kölcsönbeadót a nyilvántartásból törlik, a munkaszerződés tekintetében az érvénytelenség jogkövetkezményeit kell alkalmazni, tehát a jogviszonyt azonnali hatállyal meg kell szüntetni, és a munkáltató köteles a munkavállalónak annyi időre járó távolléti díjat megfizetni, amennyi a munkáltató felmondása esetén járna, továbbá megfelelően alkalmazni kell a végkielégítés szabályait is.
Kölcsönvevő: az a munkáltató, amelynek irányítása alatt a munkavállaló ideiglenesen munkát végez. A kölcsönvevő státusza tekintetében nincsen különös előírás, bármely munkáltató lehet kölcsönvevő.
A kölcsönzött munkavállaló a kölcsönbeadóval kölcsönzés céljából munkaviszonyban álló munkavállaló, akivel szemben a kikölcsönzés alatt a munkáltatói jogokat a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő megosztva gyakorolja (munkavállaló).
Nem lehet a munkavállalót kölcsönözni:
a) munkaviszonyra vonatkozó szabály által meghatározott esetben,
b) sztrájkban részt vevő munkavállaló helyettesítésére (a bírói gyakorlat szerint ez a tilalom nem vonatkozik arra, ha a munkáltató már korábban is kölcsönzés révén foglalkoztatott munkavállalókat a sztrájkkal érintett telephelyen),
c) ha a kölcsönvevőnél a munkavállaló munkaviszonya a munkáltató működésével összefüggő okra alapozott felmondásával vagy a próbaidő alatt azonnali hatállyal legfeljebb hat hónapja szűnt meg,
d) öt évet meghaladóan.
A kölcsönvevő a munkavállalót más munkáltatónál történő munkavégzésre nem kötelezheti.
Érvénytelen az olyan megállapodás, amely a munkaviszony megszűnését vagy megszüntetését követően a kölcsönvevővel való jogviszony létesítési tilalmat vagy korlátozást ír elő, illetve az is, amely alapján a munkavállalónak a kölcsönbeadó javára díjazást kell fizetni a kölcsönzésért vagy a kölcsönvevővel történő jogviszony létesítésért (gyakran kerül sor arra, hogy a kölcsönvevő „saját állományba” veszi át a kölcsönzött munkavállalót).
