Munkaszerződés cselekvőképtelen munkavállalóval I.
Letöltöm
A Munka törvénykönyve (Mt. 42. §) a munkaviszony munkaszerződéssel jön létre.
A munkaszerződés olyan megállapodás, amely alapján a munkavállaló köteles a munkáltató irányítása szerint munkát végezni, a munkáltató pedig köteles a munkavállalót foglalkoztatni és munkabért fizetni.
A munkaszerződés főszabályként csak a munkavállaló javára térhet el az Mt-től, de ahol a jogszabály ezt kifejezetten megengedi, ott a felek a munkavállaló hátrányára is eltérhetnek (például a szabadság kiadása időpontjának a munkavállalóval történő közlése lehet kevesebb, mint 15 nap).
A munkaszerződés kötelező alaki és tartalmi kellékei az írásba foglalás, az alapbér és a munkakör.
A munkaszerződés további, lehetséges tartalmi elemei:
- a munkavégzés helye;
- a munkaviszony tartama (határozott vagy határozatlan időtartam)?
- teljes munkaidő vagy részmunkaidő;
- próbaidő (legfeljebb 3 hónap, kollektív szerződés szerint legfeljebb 6 hónap);
- hátrányos jogkövetkezmény;
- versenytilalmi megállapodás;
- speciális díjazási formák, pl. prémium.
Munkaszerződésben meghatározott idő jelentősége
• Határozott idejű munkaviszony: a munkaszerződésben kikötött időtartamra létesül, és ezen időtartam elteltével automatikusan megszűnik.
• Időtartamát naptárilag (pl. 2022. december 31- ig), vagy más alkalmas módon kell meghatározni (pl. egy adott feladat ellátásáig, vagy egy adott munkavállaló távollét utáni újból munkába állásáig).
• Megszűnése esetén a munkavállalót végkielégítés akkor sem illeti meg, ha a jogviszony időtartama egyébként a három évet meghaladta.
• A jogellenesen létrehozott határozott idejű jogviszonyt a munkáltató köteles haladéktalanul, azonnali hatállyal megszüntetni, és a munkavállalónak annyi időre járó távolléti díjat megfizetni, amennyi a munkáltató felmondása esetén járna, továbbá megfelelően alkalmazni kell a végkielégítés szabályait is.
• A munkaviszony akkor is véget ér a határozott idő lejártával, ha a munkavállaló akár csak egy munkanapot is tovább dolgozik.
• DE: A határozott idő letelte után teljesített, és a munkáltató által elfogadott munkavégzésért a munkavállaló díjazást követelhet.
• A határozott idejű munkaviszony azonos felek között történő hat hónapon belüli meghosszabbítására, vagy a határozott idejű munkaviszony megszűnését követő hat hónapon belül újabb határozott idejű munkaviszony létesítésére csak a munkaszervezéstől független, objektív ok fennállása esetén kerülhet sor és nem sértheti a munkavállaló jogos érdekét.
Cselekvőképtelen munkavállaló
A munkaügyi hatóság ellenőrzéseinek gyakori témája a munkavállalói jogalanyisággal kapcsolatos életkori feltételek betartása elsősorban a gyermekmunka tilalmára tekintettel.
Az életkori feltételek be nem tartása a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményét is sértheti [1/2012. (I. 26.) NGM rendelet 4. § b) pont].
A cselekvőképtelenség vagy korlátozott cselekvőképességgel összefüggésben a munkaviszonyra alkalmazni kell az Mt. 212. §-a speciális rendelkezéseket is. Cselekvőképtelen vagy a cselekvőképességében a munkaviszonnyal összefüggő ügycsoportban részlegesen korlátozott munkavállaló csak olyan munkakörre létesíthet munkaviszonyt, amelyet egészségi állapotánál fogva tartósan és folyamatosan képes ellátni.
A követelmény kifejezetté teszi a munkakör részletezését és az orvosi vizsgálat részletességét. A munkavállaló munkavégzését mindemellett folyamatosan és úgy kell felügyelni, hogy az az egészséges és biztonságos munkafeltételek megtartását biztosítsa.
A 18. életévét be nem töltött munkavállaló munkajogi szabályok alapján fiatal munkavállalónak minősül és a nem munkaviszony keretében történő foglalkoztatására is alkalmazni kell az Mt. fiatal munkavállalóra vonatkozó rendelkezéseit (Mt. 4. §).
