Munkaszerződés alap rendelkezésekkel (hátrányos jogkövetkezménnyel)

A Munka törvénykönyve (Mt. 42. §) a munkaviszony munkaszerződéssel jön létre.
A munkaszerződés olyan megállapodás, amely alapján a munkavállaló köteles a munkáltató irányítása szerint munkát végezni, a munkáltató pedig köteles a munkavállalót foglalkoztatni és munkabért fizetni.
A munkaszerződés főszabályként csak a munkavállaló javára térhet el az Mt-től, de ahol a jogszabály ezt kifejezetten megengedi, ott a felek a munkavállaló hátrányára is eltérhetnek (például a szabadság kiadása időpontjának a munkavállalóval történő közlése lehet kevesebb, mint 15 nap).
A munkaszerződés kötelező alaki és tartalmi kellékei az írásba foglalás, az alapbér és a munkakör.
A munkaszerződés további, lehetséges tartalmi elemei:
- a munkavégzés helye;
- a munkaviszony tartama (határozott vagy határozatlan időtartam)?
- teljes munkaidő vagy részmunkaidő;
- próbaidő (legfeljebb 3 hónap, kollektív szerződés szerint legfeljebb 6 hónap);
- hátrányos jogkövetkezmény;
- versenytilalmi megállapodás;
- speciális díjazási formák, pl. prémium.

A munkavállaló főbb kötelezettségeiről a Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 52. § szerint köteles
- a munkáltató által előírt helyen és időben munkára képes állapotban megjelenni,
- munkaideje alatt – munkavégzés céljából, munkára képes állapotban – a munkáltató rendelkezésére állni,
- munkáját személyesen, az általában elvárható szakértelemmel és gondossággal, a munkájára vonatkozó szabályok, előírások, utasítások és szokások szerint végezni,
- a munkakörének ellátásához szükséges bizalomnak megfelelő magatartást tanúsítani,
munkatársaival együttműködni.
A munkavállaló vétkes kötelezettségszegése esetén alkalmazható, lehetséges hátrányos jogkövetkezményeket az Mt. ugyancsak tételesen felsorolja (56. §). 

Kapcsolódó jogszabály