Értesítés engedményezésről

Az engedményezési szerződés (vagy más néven engedményezési megállapodás) egy olyan szerződés, amelyben egy fél (az engedményező) átadja egy másik félnek (az engedményesnek) a követelését egy harmadik féllel (az adóssal) szemben. Ez egy gyakori jogi eszköz például adósságok, hiteltartozások, vagy bármilyen egyéb pénzbeli követelések átruházásakor.

Az új Ptk. több vonatkozásban is jelentős változásokat vezetett be a régi Ptk.-ban is szabályozott engedményezés és tartozásátvállalás tekintetében, továbbá új intézményként szabályozza a szerződés-átruházást és részben a jogátruházást.

Külön érdemes kiemelni, hogy a Ptk. nem egyszerűen alanyváltozásként tekint az engedményezésre (ahogy a jogátruházásra, a tartozásátvállalásra, és a szerződés-átruházásra sem), mivel az egy alapvetően kétarcú jogintézmény. Az eredeti jogviszony szempontjából szerződésmódosítás, mivel megváltozik a jogosult személye: az engedményező helyébe az engedményes lép. Az engedményezés szempontjából ugyanakkor új szerződésnek minősül, ami az eredeti jogosult és egy harmadik személy, az engedményes között jön létre, azok kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozatával.

Az engedményezés joghatása a követelés átruházása. Az átruházás fogalmát a Ptk. a dologi jog körében határozza meg, és azt következetesen, a Ptk. más könyveiben is azonos tartalommal használja. Fenntartja a régi Ptk.-ban is alkalmazott jogcímes-tradíciós rendszert, vagyis a tulajdon átszállásához a jogcímen felül ingók esetében megköveteli a dolog átadását, ingatlanoknál pedig az ingatlan-nyilvántartási bejegyzést. Ami ehhez képest eltér a követelések átruházása (engedményezés) esetén, az csupán a követelés és a dolog természetszerű különbözőségéből fakad (a követelés birtokátruházása fogalmilag kizárt).

Az engedményezés közvetett tárgya a követelés, az engedményezési szerződés lényeges tartalma annak a követelésnek a határozott és pontos megjelölése, amelyre az engedményezés vonatkozik. A Ptk. ennek érdekében külön szabályozza a követelés azonosítható módon való megjelölésének szükségességét. A Ptk. külön is kiemeli, hogy az engedményezés járulékos joghatásaként, a jogosulti pozíciót biztosító dologi- és személyi jellegű biztosítékok, mint a zálogjogi és a kezességi szerződésből fakadó jogok átszállnak az engedményesre.

Nem engedményezhető a követelés, amelynek az alapjául szolgáló jogviszony még létre sem jött, amelynek létrejötte már eleve bizonytalan és ahol az engedményezést jogszabály zárja ki. Ilyenek a fiduciárius hitelbiztosítékok, a haszonélvezeti jog, az elővásárlási jog, az alkalmazotti találmány hasznosítási joga, stb. Nem engedményezhetők a személyhez kötött követelések sem.

Az engedményezésről szóló értesítés egy hivatalos dokumentum, amelyben a régi jogosult (engedményező) értesíti az adóst, hogy a vele szembeni követelést egy új jogosultnak (engedményes) átadta. Ez a dokumentum biztosítja, hogy az adós tudomást szerezzen a követelés átruházásáról, és a jövőben már az új jogosultnak teljesítse a fizetési kötelezettségeit. Az értesítésben szerepelhet még további jogi rendelkezés, például a teljesítés elmaradásának jogi következményei, vagy bármely további utasítás az adós számára.