Válsághelyzet, krízis az alapellátásban

Mi a krízis?

A krízis időben lehatárolható és szakaszokra osztható érzelmileg kritikus, feszült, fájdalmas, túlterhelő állapotot jelöl, amikor az egyén olyan, az egyensúlyi állapotot felborító veszélyeztető körülménnyel – vagy annak bekövetkezésének lehetőségével – kénytelen szembenézni, melyet meglévő problémamegoldó készségeivel, megküzdési stratégiáival sem elkerülni, sem megoldani nem képes. A krízishelyzet során a személyiség énvédő mechanizmusai átmenetileg meggyengülnek vagy nem működnek. A kialakult válsághelyzet valamely korábbi egyensúlyi állapot felborulását jelenti.
 A krízist kiváltó körülmények sokféle formában megnyilvánulhatnak (pl. válás, haláleset, egészségi problémák, súlyos baleset, munkahely elvesztése, tartós munkaképesség csökkenés, lakhatás elvesztése, gyermekelhelyezéssel kapcsolatos jogviták, bántalmazás, hozzátartozók közötti erőszak, stb.), melyek az egyén személyes erőforrásait és alkalmazkodási képességét egyaránt próbára teszik.

Krízisre utaló élethelyzetek

Krízisre utaló élethelyzetek az alábbiak szerint csoportosíthatóak az észlelő- és jelzőrendszer munkacsoportok gyűjtése alapján: 

Krízisre utaló jelek: Ilyen jelek az öngyilkossági kísérlet, „cry for help” - utolsó segélykiáltás, élelem hiánya, fűtetlen lakás télen, vagy évszaktól függetlenül extrém hőmérsékleti viszonyok, autonómia elvesztése, érzelmi teher elviselésének képtelensége, realitáshoz fűződő viszony zavara, a verbális kifejezőkészség csökkent szintje, észlelés-percepció torzulása, frusztrált énműködés, elhúzódó gyász, figyelem beszűkülése, tanult tehetetlenség jelei. Ezek az emberek gyakran hangoztatják: „minek felkelni, este úgyis le kell feküdni” vagy „minek valahova elmenni, ha úgyis haza kell jönni”.

Szenvedélybetegségre utaló jelek: Ezek a jelek az életmódban bekövetkezett változás, viselkedési kontroll elvesztése, munkahely elvesztése, eladósodottság, egészségromlás, kriminalizálódás, családi kapcsolatok megromlása, indulatkezelési problémák, erőszak. Az érintett személy az alkohol vagy drog által nyer megnyugvást, vagy bizonyos gyógyszerek, antidepresszánsok napi adagot jóval meghaladó (túladagoló) szedése útján.

Anyagi-megélhetési problémák: Ide tartoznak az alapvető szükségletek kielégítetlensége, szegénység, lakhatási problémák, lakhatás elveszítésének fenyegetettsége, adósságcsapda, tartós munkanélküliség. Leggyakoribb esete a közüzemi (rezsi) számlák nem fizetése, amelynek eredménye az adott szolgáltatásból kizárás (fogyasztásmérők leszerelése által) vagy nagy összegű tartozás esetén már az ingatlanra árverezése. A kialakult élethelyzetet az egyén gyakran szégyelli, nem mer anyagi segítséget kérni az önkormányzattól, vagy családsegítőtől.

Mentálhigiénés problémák, pszichés betegségek köre: Ezekre gyakran utal az egészségügyi jelzőrendszeri tag jelzése, család jelzése, munkahelyi jelzés, szomszédság, baráti kör jelzése a diagnosztizált betegségről, megváltozott viselkedésről, a munkavégzés képességének csökkenéséről, szuicid veszélyről.

Bántalmazás és hozzátartozói erőszak gyanúja: A gyanú felmerül, ha a következőket tapasztaljuk: külsérelmi nyomok, szokatlanul félénk viselkedés, szorongás jelei, kontroll melletti, félénk kommunikáció. Gyakori a bántalmazás (verés) tagadása annak tüneteinek baleset (elesés) általi kommunikálása, nem egyszer a sértett hozzátartozó asszisztálása mellett.

Kizsákmányolás és emberkereskedelem veszélye, gyanúja: Erre gondolhatunk, ha a felnőtt igénybe vevőt mindig kíséri más felnőtt, megjelenik a bizonytalan munkavégzés, elhanyagolt külső és egészségi állapot, jövedelem feletti külső kontroll fennállása, ellátások igénybevételének korlátozása idegen személyek által, dolgoztatás ellátásért.

A felismerés és kezelés lehetőségei

Hangsúlyozni szükséges, hogy a veszélyeztetettségre, a krízisre utaló élethelyzetek tényleges felismerése valóban nehéz, ez elmélyült és kompetens szakmai tudást feltételez. Ezért a dilemmák, bizonytalanságok feloldása érdekében javasolt a szakmai vezetővel történő gyors konzultáció, illetve közös gondolkodás a szakmai teamen belül a családsegítő szakemberek körében, a jelzőrendszer bevonása a munkafolyamatba. Amennyiben a család- és gyermekjóléti szolgálat feladatait egy családsegítő látja el, akkor a központ jelzőrendszeri tanácsadójának, esetmenedzserének, vezetőjének bevonása indokolt ilyen helyzetekben. Ez utóbbi akut esetben pl. telefonon, videókonferencián történő kapcsolatfelvételt is jelenthet.
Amennyiben az eset nem igényel azonnali beavatkozást, akár rendkívüli esetmegbeszélés és/vagy eseti konzultáció megszervezése is indokolt lehet. Adott esetekben javasolt szakmai team (családsegítő, esetmenedzser, óvodai és iskolai szociális segítő, szociális diagnózist készítő esetmenedzser/speciális szolgáltatást biztosító tanácsadó) összehívása.
A leírtakból látható, hogy a „terepen” dolgozó munkatárs nincs egyedül, van szakmai segítsége a probléma kezeléséhez, megoldásához, azt csak időben kell jeleznie.

Forrás: A család- és gyermekjóléti szolgáltatás keretében biztosított szociális segítő munka folyamatairól szóló módszertani útmutató – 3. átdolgozott kiadás – 2026