Új utakon? Az EKÁER eddigi tapasztalatai

Az EKÁER a közösségitermék-értékesítéssel vagy termékbeszerzéssel, valamint az első belföldi adóköteles termékértékesítéssel összefüggő komplex árumozgás és árueredet ellenőrző rendszer. Magában foglalja az áruszállítások e-útdíj és egyéb kamerahálózat segítségével történő nyomon követését, valamint az elektronikusan rögzített egyes fuvarozási adatok alapján működő NAV kockázatelemzési rendszer szerint szervezett ellenőrzést.
Az EKÁER rendszer célja az adóellenőrzések mellett, hogy Magyarországon ne kerülhessen forgalomba olyan áru is (elsősorban élelmiszer), amely előzetesen nem volt bejelentve. A helyszíni ellenőrzések során ezért külön figyelemmel kísérik azokat a szállítmányokat, amelyek élelmiszerbiztonsági szempontból kiemelt kockázatot jelentenek. Gyanús körülmény esetén, soron kívül kell értesíteni a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) területileg illetékes munkatársait, akik elvégzik a hatáskörükbe tartozó vizsgálatokat. 
Az EKÁER rendszer bevezetése szemléletváltást követelt a NAV adóügyi, ellenőrzési és végrehajtási tevékenységében. Az új rendszer hatékony működésének kulcsa a gyors reagálásban és az ellenőrzések valós idejűvé válásában rejlik. A helyszíni ellenőrzések célja egyrészt az EKÁER kötelezettség teljesítése, a közölt adatok valódiságának kontrollja, másrészt a mögöttük meghúzódó gazdasági folyamatok kockázatelemzése után a csalárd céllal alapított vállalkozások mielőbbi kiszűrése és ellehetetlenítése. A helyszíni ellenőrzések során kihasználható a meglepetés, a vállalkozások ugyanis nem számítanak arra, hogy a telephelyükön megjelenő operatív revizorok nyilatkoztatások, leltárellenőrzések vagy IT-adatmentések révén valós információkat tudnak begyűjteni a működésükről.
Bejelentési kötelezettséggel járó közúti áruszállítások kizárólag EKÁER szám birtokában végezhetők. Az EKÁER szám az előzetes bejelentés alapján képzett azonosító szám, amely egy adott termékegységet azonosít, amit egy címzett részére akár több felrakodási helyről akár több lerakodási helyre is, de egy adott gépjárművel szállítanak. A rendszerkockázatok miatt fontos terület, amit meg kell vizsgálni, a társaságok fuvarszervezéssel kapcsolatos nyilvántartási rendszere és az EKÁER rendszere közötti adatáramlás.
A közutakon a pénzügyőrök által megállított tehergépkocsik szállítmányainak adatai (feladó, címzett, fuvarozó, áru megnevezése stb.) az EKÁER csoportok hivatali diszpécseri szolgálatához érkeznek be, ahol a sofőrök által átadott bizonylatokból, az adóigazgatási rendszerekben rendelkezésre álló információkból és az internetről begyűjthető nyilvános adatokból kockázatelemzést végeznek, és döntenek a szállítmánnyal kapcsolatos további intézkedésekről. 
A közúton történő célzott megállítást segíti elő a KOCKA2 program diszpécseri modulja, amely előre paraméterezett kockázati tényezők megadásával, folyamatba épített kockázatelemezés révén jelzi előre a kockázatos szállítmányokat. A kockázatelemzés szerves részét képezi a bejelentett EKÁER számhoz tartozó adatok valódiságának visszaellenőrzése is – kiemelt figyelemmel a rendszámra, az áruk mennyiségére, értékére, a címzettre és a feladóra vonatkozóan. 

Mi lehet gyanús vagy kockázatos?

Az adózói törzsadatok elemzésekor kiemelt kockázati paraméterként kell figyelembe venni az érintett adózók adószámát. Ha ugyanis törölt vagy felfüggesztett adószámmal rendelkező vállalkozás került a látókörbe, akkor a hatósági zár alkalmazásával és helyszíni ellenőrzési cselekmények hozzákapcsolásával kell megvizsgálni az adott tranzakciót, illetve begyűjteni minden, a lerakodási helyen rendelkezésre álló adatot, bizonylatot, ami az érintett adózó vonatkozásában az utólagos adóellenőrzést megalapozhatja. 
Magas kockázatot jelenthet például, ha egy gabonaszállítmány lerakodási helyeként egy panellakás címét adják meg vagy egy hússzállítmány lerakodási helye nem regisztrált a NÉBIH által nyilvántartott FELIR rendszerben. Az EKÁER bejelentés elmulasztása vagy annak hiányos (rendszám, címzett adatai hiányoznak), esetleg valótlan (fiktív adatok, jelentős súlyeltérés) teljesítése szintén olyan gyanús körülmény, ami indokolhatja, hogy a kockázatelemző külön intézkedést (hatósági zár, helyszíni ellenőrzés) társítson a megállított szállítmányhoz. A helyszínen begyűjtött bizonylatokon szereplő információk között is lehetnek olyan ellentmondások (eltér a lerakodási hely a CMR-en és az EKÁER bejelentésben, ugyanarra a fuvarra különböző CMR-k), amelyek tisztázása csak a diszpécser által kezdeményezett helyszíni ellenőrzéssel lehetséges.